ZSIGÓ RÓBERT
ZSIGÓ RÓBERT
ZSIGÓ RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen köszönet illeti a mai politikai vitanapot kezdeményező képviselőket, mert fontos, sajnos nagyon sok embert érintő probléma tárgyalására nyílik így mód. Köszönet illeti őket, de persze csak akkor, ha a problémás lakáshiteleseken való őszinte segítség áll szándékukban, s nem az, hogy az emberek gondjai mögé bújva kívánnak pártpolitikai hasznot húzni mások nehézségeiből. Mindannyian reméljük, hogy a szándék segítő.
Tisztelt Országgyűlés! Összetett problémával állunk szemben, így fontos, hogy az elején őszintén tisztázzuk, milyen okok vezettek el odáig, hogy ma több mint 100 ezer olyan jelzáloghitel-szerződéssel rendelkező ember van Magyarországon, aki 90 napnál hosszabb fizetési késedelemmel rendelkezik. Őket hívja a köznyelv bedőlt lakáshitellel rendelkezőknek.
Fontos az is, hogy ne tegyünk úgy, mintha ez a probléma úgy alakult volna ki, hogy egyik reggel arra ébredtünk: sok hitelfelvevő nem képes fizetni a törlesztőrészleteit. Ha finoman akarok fogalmazni, akkor a probléma gyökere az, hogy a szocialista kormányok - előzetes ígéretükkel ellentétben - megszüntették a támogatott forinthiteleket, és tevékenyen közreműködtek abban, hogy helyette devizahitelből vagy magas kamatú forinthitelből legyenek kénytelenek az emberek megoldani a lakásproblémáikat. Az embereket szinte becsalták a devizaalapú hitelezési rendszerbe, és nem figyelmeztették őket kellő súllyal e hitelezés komoly kockázataira. Ráadásul nem nyújtottak nekik védelmet a hitelintézetekkel szembeni egyenlőtlen helyzetükben.
Az elmúlt években a hitelintézetek kihasználták erőfölényüket az adósokkal szemben. A bankok nagyobb profitot realizáltak a devizahitelezésnél. Emiatt sok esetben nem korrekt módon, a kockázatokat elhallgatva részesítették előnyben a devizahitelezést. A hitelintézetek kihasználták a hitelfelvevők többségére jellemző pénzügyi tájékozatlanságot is, ezért sok ember vett föl úgy devizahitelt, hogy csak az aktuális törlesztőrészletet tudta kifizetni, azok megemelkedésére nem voltak felkészülve.
Tisztelt Országgyűlés! Ebben a helyzetben hízelgő lenne az a kijelentés, hogy az akkori szocialista kormány ölbe tett kézzel nézte végig mindezt. Hízelgő lenne, ha azt mondhatnánk, hogy az akkori kormány nem tett semmit az emberek védelmében, de sajnos még ez sem igaz. Emlékezzünk vissza: a Gyurcsány-kormány hazugsággal jutott hatalomra. A 2006-os választásokat követően - választási ígéretükkel ellentétben - megsarcolták az embereket. Magyarországot és a magyar embereket pedig még a világméretű pénzügyi válság elérkezése előtt súlyos válságba, kiszolgáltatottságba sodorták. A felelőtlen és hazug kormányzati döntések miatt a magyar gazdaság a válság beköszönte előtt romokban hevert. A szocialista kormány pedig eltitkolta az emberekre váró valós veszélyeket. Nem tudta vagy nem akarta megvédeni őket döntései súlyos következményeitől. Ez a felelőtlen, képmutató politika az oka elsősorban a mai helyzetnek.
A devizahitelezés kockázataira az állam szervei túl későn, s nem elég erőteljesen hívták fel az emberek figyelmét. A pénzügyi világválság 2008-as elérkezésével pedig jelentősen megnőttek a törlesztőrészletek, hiszen gyengült a forint, s nőtt a kamatszint. Ráadásul a bankok sokszor a hitelfelvevők számára átláthatatlan módon változtatták a feltételeket.
A pénzügyi válság kitörése után majd’ egy évet - még egyszer mondom: majd’ egy évet - kellett várni, mire 2009 szeptemberére elfogadásra került a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló magatartási kódex, amely nem a jogszabály erejével, hanem ajánlások megfogalmazásával próbálta kezelni a már akkor is súlyos problémát.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által végzett vizsgálatok, ellenőrzések során kiderült, hogy a kódex több pontját nem tartották be a hitelintézetek. A vizsgálat során az is kiderült, hogy leggyakrabban az előzetes tájékoztatásra vonatkozó egyes elvek, a fizetési felszólító levelek tartalmi követelményeiről szóló rendelkezések, valamint az ügynökök, közreműködők szerződéseire, azok figyelemfelhívására vonatkozó rendelkezések sérültek leginkább.
Ebben a helyzetben ért bennünket a választás, az új kormány hivatalba lépése. Elmondhatjuk, tisztelt Ház, hogy a választásokat megelőző közel másfél esztendőben a szocialista kormány képtelen volt segíteni a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek helyzetén. Sőt, annak ellenére, hogy akkor már világos volt: az emberek nagy többsége számára óriási kockázatot jelent a devizahitelek felvétele, nem tett lépéseket a devizahitelezés felfüggesztésére, vagy a szigorúbb hitelbírálati rendszer bevezetésére.
Tisztelt Országgyűlés! Mint hozzászólásom elején említettem, a probléma nagyon összetett. Segítenünk kell a fizetésképtelen helyzetbe került adósokon. Megoldást kell kínálnunk azoknak is, akik ugyan nagyon nehezen, de fizetik törlesztőrészleteiket. Emellett pedig figyelnünk kell arra is, hogy a vállalkozások felé irányuló hitelezés megerősödjön, hiszen a magyar gazdaság számára ez talán a legfontosabb szempont, sőt a hosszú távú megoldásnak is ez lehet az alapja.
Érdekes helyzetben vagyunk ma, hiszen leginkább azok, akik ebbe a helyzetbe sodorták az ország gazdaságát és az eladósodott embereket, most az ő problémáik mögé bújva próbálnak ízléstelen módon politikai tőkét kovácsolni. Hirtelen megvilágosodtak, és remek tanácsokat osztogatnak mindenkinek. Viszont jogosan tehető fel a kérdés: miért nem segítettek az embereken akkor, amikor kormányoztak? Széchenyi István a következőket írja erről: “Ami pedig a teóriát és a praxist illeti, mellyel némelyek minden körállásban elő szoktak állni: tudjuk azt igenis jól, hogy könnyebb házat, hidat rajzolni, mint építeni; könnyebb erőművet kigondolni, mint mozgásba hozni; könnyebb tökéletes respublicákat s országlásmódokat képzelni, mint csak egy falusi bíró dolgait is derekasan s emberül végezni.”
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hónapokban a kormány és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség képviselői e komplex probléma megoldásán dolgoztak. A legsürgetőbb teendőnk az volt, hogy elérjük: senki feje fölül ne lehessen elvinni a tetőt. Éppen ezért 2010 nyarán meghosszabbítottuk a kilakoltatási moratóriumot, amelynek célja az volt, hogy azok az eladósodott, kilakoltatással fenyegetett emberek, akik a lakhatásukról nem tudnak gondoskodni, ideiglenes haladékot kapjanak lakásuk kiürítésére. E kilakoltatási moratóriumot az Országgyűlés a március 16-ai ülésén újra meghosszabbította.
A további problémák kialakulásának megelőzése érdekében 2010. augusztus 14-ei hatállyal bevezetésre került a devizaalapú jelzálog-hitelezés tilalma, amely korlátozta a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanra a jelzálog kikötését.
(10.30)
Ezekre devizában nyilvántartott vagy nyújtott kölcsönszerződésből eredő hitelezői követelés biztosítására jelzálog érvényesen nem állapítható meg.
Emellett tavaly ősszel Rogán Antal képviselő úr és képviselőtársai többpontos javaslatcsomagot nyújtottak be a nehéz helyzetbe került, lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében. A javaslat három alapelv tiszteletben tartásának szellemében született. Az első, hogy a felvett hitelét az adós köteles visszafizetni. A második: a javaslatcsomag a magyarországi hitelezési rendszer veszélyeztetése nélkül segít a nehéz helyzetbe került adósokon. A harmadik alapelv pedig, talán a legfontosabb, hogy a kockázatviselésnek közösnek kell lennie. A törvénymódosítást az Országgyűlés 2010. október 25-i ülésén ellenszavazat nélkül fogadta el, s november 27-én lépett hatályba.
A jogszabálycsomag szigorú szabályokat foglal magába a bankokkal szemben, az ügyfelek védelme érdekében. Ilyen az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma, a kamatemelés korlátozása és a korábbinál lényegesen szigorúbb feltételekhez kötése, a költségek és díjak emelésének teljes tilalma, 90 nappal a felmondás után késedelmi kamat, büntetőkamat, extra díj és költség alkalmazásának tilalma, valamint a középárfolyam kötelező alkalmazása. Ez a törvény és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet a lakáscélú hitelek és lízingszerződések esetén az önkéntes banki magatartási kódex szabályainál lényegesen szigorúbb előírásokat fogalmazott meg.
Tisztelt Országgyűlés! Az előbb felsorolt intézkedések mellett a kormány és a kormánypárti frakciók napjainkban is dolgoznak azon, hogy átfogó egyezségre jussanak a bankszektorral, valóban hosszú távú megoldást találjunk a nehéz helyzetbe kerültekre. Az egyezség keretében mindhárom félnek - az államnak, a lakosságnak és a pénzügyi szektornak is - viselnie kell a konszolidáció terheit.
A lehetséges megoldási terv három eleméből az első az árfolyamok kedvezőtlen alakulásának a kezelése. A koncepció ezen eleme szerint meghatározásra kerülne egy, a jelenleginél kedvezőbb árfolyamszint, amelyen rögzülne a programban részt vevő háztartások törlesztőrészlete. Előbb államtitkár úr többféle megoldási javaslatot is kínált, amelyben nyilván a tárgyalások végére tisztábban fogunk látni. Egy biztos, a segítség célzottsága rendkívül fontos, hiszen külön kell választani a forint- és devizahiteleseket vagy éppen a már felmondott hitellel rendelkezőket azoktól, akik még ugyan szerződésszerűen törlesztenek, de a fizetőképességük határára sodródtak.
A korlátozott pénzügyi keretek között a leginkább kiszolgáltatottaknak, a legnagyobb veszélyben lévőknek való segítségnyújtás kell hogy prioritást kapjon. Így a lakáshitelesek helyzetének rendezése elsődleges minden más csoporthoz képest, hiszen a lakáshiteleseket adott esetben egyetlen lakóingatlanuk elvesztése fenyegeti.
Tisztelt Országgyűlés! Az általam elmondottakból is kitűnik, hogy fontos lépések történtek és történnek jelenleg is a lakáshitelesek problémáinak orvoslása érdekében. A kormány és a kormánypárti frakciók is elkötelezettek e nehéz helyzet megoldásában. Úgy hiszem, hogy a már megtett és a hamarosan megszületendő intézkedések mellett a legfontosabb, hogy Magyarország megújítása sikeres legyen. Megnyugtató, hosszú távon is eredményes megoldást csak az eladósodottságunk drasztikus csökkentése, a vállalkozások hatékony támogatása és ezzel új, adózó munkahelyek teremtése hozhat. Ezzel tudjuk csak elérni, hogy az emberek kiszolgáltatottsága csökkenjen. Ez az, amiben pártállástól függetlenül mindannyian érdekeltek vagyunk, Magyarország megújítása ugyanis mindannyiunk közös érdeke.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az LMP padsoraiból.)
