DR. SZÓCSKA MIKLÓS
DR. SZÓCSKA MIKLÓS
DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egészen addig a részig, hogy nem ezt ígértük, egészen addig a részig egyetértek a diagnózissal, ez megegyezik a mi diagnózisunkkal is, és egészen addig mi is azokon a megoldásokon, azokban az irányokban tevékenykedünk, amit a képviselő úr felvázolt.
(9.20)
Ugyanakkor szeretném néhány dologra felhívni a figyelmet, amit már tettünk és jelenleg is teszünk. Ne felejtsük el például azt, amikor a nyugdíjas korú háziorvosokról beszél, mindjárt az elején hadd mondjam: 2010 márciusában 54,5 év a háziorvosok átlagéletkora, az összes praxist vizsgálva 1726 háziorvos 62 éves vagy ennél idősebb, ez 26 százalékos arány, a 40 évnél fiatalabb orvosok aránya nem éri el a 10 százalékot, a következő 5 évben 1190 háziorvos fogja betölteni a 62. életévét. Tehát azt hiszem, ebből nagyon jól mutatkozik az, azzal együtt, hogy tudom, ennek a rendbetételéért én vagyok felelős, hogy itt a képviselő úr több mint 20 év mulasztásait vagy téves rendszermegoldásait kérte rajtam számon öt percben, tehát ezt azért tegyük a helyére. Ugye, azt is látni kell, hogy ezek az ezres számok a teljes magyar orvosképzés egyévi kibocsátását jelentik, tehát nagyon hosszú idő lesz, amíg ezt itt rendbe fogjuk tenni.
Az egész Semmelweis-terv egyik alapja az, hogy ellátásbeli egyenlőtlenségek vannak nem csak az alapellátásban, bár egyetértek azzal, hogy egészségesnek kell maradni, és tehermentesíteni kell a járó- és fekvőbeteg-ellátást - leginkább a fekvőbeteg-ellátást -, de az ellátási egyenlőtlenségek például az onkológiai diagnosztikában is megvannak. Jelenleg egy szabolcsi faluban élő ember esélye egy jó rákdiagnózisra jóval kisebb, mint az öné vagy az enyém itt a fővárosban lehet, tehát a Semmelweis-terv rendszer-átalakító felmérése vagy rendszer-átalakítást megelőző felmérése pont azt célozza, hogy meg tudjuk határozni, hogy hol, mire van még szükség ahhoz, hogy egy nagytérségben minden polgár hozzáférjen a társadalmi helyzetétől, a földrajzi helyzetétől, az anyagi helyzetétől függetlenül az ellátásokhoz, tehát pont ennek az alapjait rakjuk le. Nem voltak megfelelő adataink sem, tehát amikor akár a megbetegedési adatokról beszélünk, akkor az a Katéter-Mónika-rendszer, amit már többször említettem, pont azt célozza, hogy legyen végre egyszer egy megbetegedési térkép, de még ellátási térképünk sem volt. Tehát akkor, amikor az utazásokról beszélünk, már feltettük a területi ellátási kötelezettséget. Döbbenetes képet kapunk, hogy az országban szigetenként vannak kistérségek, amelyek lakosságának 200-250 kilométereket kell utazniuk, mert azt az ellátást a hozzájuk közel eső egyetemi központ helyett Budapesten kapják meg. Ez éppen egy ilyen progresszió csúcsán lévő ellátás.
Minden összejátszott a helyzethez: pénz kivonása, fejetlenség, a szervezési elvek hiánya, és azt még hozzáteszem, hogy az orvosképzésben a szocializációs folyamat jelenleg nem az alapellátásban elvégzendő feladatokra szocializálja a medikusokat, hanem a szakorvosi létre, a kórházi szakorvosi létre. Tehát ez nem csak egytényezős, itt azért mondom el ezeket, de megyek tovább. Azért a körzetek meghatározása önkormányzati feladat. Tudjuk és maguk az önkormányzatok is tudják, hogy amikor összefog két önkormányzat, és együtt próbálják megoldani, amikor összenyitják a körzethatárokat, akkor ott egy nagyobb körzetet kevesebb ember is jobban el tud látni. Úgyhogy azt szeretném mondani, a helyi szervezésnek is szerepe van abban, hogy kit tudott letelepíteni, vagy hogyan tudja az ellátásokat szervezni. Mi igyekszünk ezeket a folyamatokat megerősíteni.
Az alapellátásban 5 milliárd forint pluszpénz van, tehát ösztönzőbb lesz az ott dolgozás. A praxisközösséget, a csoportpraxist - most nem olvasom az adatokat, de rendelkezésre állnak -, ezt a nagy mennyiségű, régóta betöltetlen praxisproblémát mi is próbáljuk kezelni nagyobb ellátási egységekkel vagy szakdolgozókkal való rendhagyó ellátási formák nyújtásával, és például az elöregedést a praxisalappal kívánjuk kezelni, a fiatalok belépését és az egyébként 17 vagy 20 éven át kényszervállalkozóként minimálbéren bejelentett, ezért nyugdíjba elmenni nem akaró háziorvosok nyugdíjalapképzését próbáljuk a praxisalappal segíteni. Tehát pont ezekre a problémákra már megvannak a válaszaink, dolgozunk rajta.
Köszönöm a kérdést. (Taps a kormánypártok soraiban.)
