DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Először is Lázár János szavaira szeretnék nagyon röviden reagálni, amikor itt az expozéjában elmondta, hogy az alaptörvény szövege nincsen kőbe vésve.
Ez azért fura számunkra, mert sajnos nem ezt tapasztaltuk, és már a korábbi felszólalásom során is jeleztem azt, hogy egy párturalmi alkotmány van készülőben, legalábbis mi ezt látjuk és ezt tapasztaljuk. Amikor felállt az alkotmány-előkészítő eseti bizottság, 27 módosító javaslatot adtunk be hozzá, amelyből 3-at fogadtak el, és abból sem került be semmi a koncepció szövegébe. A kész koncepcióhoz 49 darab módosító indítványt adtunk be, és ebből egyetlenegyet fogadtak el; ez sem a szövegbe került, hanem eljárásjogi volt. És további 28-at adtunk be a mostani szöveghez. Ehhez képest azt látjuk, hogy az ellenzéki módosító javaslatokat sorozatosan visszadobják, tökéletesen lepereg.
Tehát az, hogy nincs kőbe vésve, ez nem tudom, mit jelent. Tehát lehet, hogy Lázár János frakcióvezető úr és Harrach Péter frakcióvezető úr javaslatai valóban átmehetnek ezen a szűrőn, és bekerülhetnek a szövegbe, de azt látjuk, hogy a Jobbik javaslatait sorozatban visszadobják. A másik két pártról nem beszélünk, mert ők nem adnak be javaslatokat. Amennyire ismerjük legalábbis az MSZP elmúlt 8 évi tevékenységét, akkor azt látnánk, hogy abban sok köszönet valószínűleg nem is lenne, de azért ha legalább itt lennének és dolgoznának, akkor legalább tárgyalhatnánk azokról a javaslatokról, amiket ők hozzá szeretnének tenni ehhez az új alaptörvényhez, de erről sajnos nem beszélhetünk.
Elmondtam már a korábbi felszólalásomkor azt is, hogy a Jobbik volt az, amelyik konkrétan megfogalmazta az új alkotmányban vagy az új alaptörvényben megfogalmazandó javaslatait, illetve azt, hogy mi akarunk új alkotmányt ebben a 2010-2014-es ciklusban. Miért is akarunk mi új alkotmányt?
Amikor a Jobbik bekerült a parlamentbe, illetőleg végig azért küzdöttünk, hogy kicsivel másabb legyen ez a politikai felfogás, illetve alapvetően más legyen, mi valóban szerettünk volna egy valódi rendszerváltást most, 2010-ben Magyarországon, és nem szeretnénk, hogyha ez a rendszerváltás újra elsikkadna, mert sajnos azt tapasztaljuk, hogy ez a valódi rendszerváltás elsikkad. Mi mit szerettünk volna? Elsősorban azt, hogy a népszuverenitás, a nemzet szuverenitása tovább erősödjön itt, hazánkban, és azt tapasztaljuk sajnos, hogy egyáltalán nem ez történt. Nem ez történt, hanem folyamatosan szűkítik a népszuverenitás lehetőségeit, a gyakorlás lehetőségeit, és ebben elsősorban a kormányzó pártok, illetve teljes mértékben a kormányzó pártok a hibásak.
Azt már tapasztaltuk, hogy akkor, amikor az Alkotmánybíróság mint a demokrácia, a jogállamiság legfőbb letéteményese, egy önök számára nagyon fontos törvényjavaslatot úgymond elkaszált, és nem engedte át, akkor rögtön az volt a lépés, hogy Lázár János képviselőtársunk benyújtotta a T/1446. törvényjavaslatát, amelyben megnyirbálta az Alkotmánybíróság hatáskörét. És pontosan azt a hatáskört vette el tőle, amelyben lehetősége lett volna újra ugyanazt a döntést meghozni, ha esetleg a tisztelt Ház újra meghozná azt a törvényt, amelyet korábban az Alkotmánybíróság módosított.
És mit látunk most? Most is azt látjuk, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének a szűkítése zajlik jelen pillanatban is, és az alaptörvény nemcsak túllépett ezen a T/1446. számú törvényjavaslaton, hanem még tovább szűkíti a lehetőségeket. Lázár János itt korábban elmondta, hogy ez csak látszólag tűnik úgy az emberek számára, hogy szűkülne az Alkotmánybíróság hatásköre, hiszen sokkal jobban el fog tudni járni, hiszen nem lesz leterhelve akkora ügyérkezéssel. Mit ne mondjak, eléggé fura ez a nézőpont a kormányzó pártok részéről, hiszen nem azzal kell az Alkotmánybíróságnak úgymond nagyobb jogkört adni, hogy megszüntetjük a feladatait, vagy a feladatok jó részét elvesszük tőle, és akkor talán el fogja tudni látni őket, hanem azzal kell egyetérteni, ami Lázár János frakcióvezető úrnak a másik véleménye volt, amelyik azt mondta, hogy bővíteni kell az Alkotmánybíróság létszámát, hogy el tudja látni azokat a feladatokat, amelyeket a törvény mellé rendelt a törvény szerint.
És mit látunk most? Maga az alaptörvény tervezete azt tartalmazta, hogy megszünteti azt, amit a jelenlegi alkotmányunk, az 1949. évi XX. törvény 32/A. § (3) bekezdése kimondott, hogy alkotmánybírósági eljárást bárki kezdeményezhet. Ez egy olyan alapelv volt, a demokráciának egy olyan alapelve volt, ami alapján bárki az Alkotmánybírósághoz tudott fordulni, amennyiben egy jogszabályt alkotmányellenesnek talált, vagy bármi módon alkotmányosan sértette.
Jelen pillanatban az alaptörvény ezt radikálisan beszűkíti, méghozzá az eredeti szöveg szerint oly módon, hogy a bárki általi kezdeményezést teljes mértékben megszünteti, és csak a megválasztott országgyűlési képviselők egynegyede lenne jogosult ilyen eljárást kezdeményezni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi felállás szerint kizárólag, egyedül a Fidesz-frakciónak lenne lehetősége arra, hogy a saját maga által meghozott törvények felülvizsgálatát kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál.
Tehát úgy látjuk, ez egy olyan demokratikus alapelv megnyirbálása a továbbiakban, amellyel sajnos semmilyen formában nem tudunk egyetérteni. Az alkotmányügyi bizottság ülésén ez is komoly vitát váltott ki, és kiderült, hogy ebben a kormánypárti képviselők is megosztottak, hiszen azért én azt gondolom, önöknek is megvan az az alapvető demokratikus beállítottsága és érzékenysége, ami nekünk is megvan, és ugyanígy sérti az önök érzékét is az, hogy egy országgyűlési képviselőnek jogában áll törvényjavaslatot benyújtani, jogában áll akár egy alaptörvény-javaslatot, akár alkotmányjavaslatot beterjeszteni a tisztelt Ház elé, de nincsen joga arra, hogy egy már elfogadott, kész törvényt, egy hatályba lépett törvényt megtámadjon az Alkotmánybíróságnál. Tehát ha ezt mérlegre helyezzük, akkor azt látjuk, hogy a mérleg egyik serpenyőjében sokkal több jogot veszünk el, és nem adunk hozzá jogot.
Tehát tulajdonképpen ez a probléma, amit végig láttunk, hogy ezeknek a jogoknak, a népszuverenitást megtestesítő jogoknak a beszűkítése található ebben az új alkotmányban. Mi azt gondoltuk, és azt szerettük volna, hogy majd az új alaptörvény vagy az új alkotmány kapcsán ez majd egy konszenzus keretében fog megvalósulni, és népszavazással lesz megszavazva. De azt is láttuk, hogy ezt is el akarják venni, tehát nem akarják engedni, hogy népszavazással legyen elfogadva.
Ugyanígy mi szerettük volna azt, hogyha a népszavazás jogkörét az új alkotmány vagy az új alaptörvény kibővítené, hogy az emberek több kérdésben tudjanak állást foglalni. Szerettük volna, hogy például a nemzetközi szerződésekről is állást tudjanak foglalni az emberek, hogy igenis kell-e a magyar lakosság túlnyomó többségének, hogy elfogadjuk-e ezt a nemzetközi szerződést, avagy sem. Vagy egy nagyon fontos és nagyon sarkalatos dolog, hogy a katonaság, a Magyar Honvédség bevethető lehessen-e külföldön, avagy sem, adott esetben ezt is népszavazással döntsük el; vagy akár a közkegyelem gyakorlását, vagy sorolhatnánk azokat a kérdéseket, amik folyamatosan tiltva vannak, és amiket az új alaptörvény is tilt.
Mi azt szeretnénk, ha a nemzetnek, a népnek sokkal több joga lenne, és sokkal közvetlenebbül tudná gyakorolni a demokratikus jogait. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
