DR. NAGY GÁBOR TAMÁS
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én is a helyi önkormányzatokhoz, a helyi közhatalomhoz szóló ajánlási pontokhoz fogok hozzászólni. Az ajánlás 110. pontjánál kezdeném, ami egy nagyon lényeges módosítást jelent az eredetileg benyújtott tervezethez képest.
Egyébként megjegyzem bevezetőleg én is, hogy nem nagyon értem azon képviselők felszólalását, akik az önkormányzatiságot féltik ettől a tervezettől. Én úgy látom, hogy megfelelő szabályokat, általános elvi szintű szabályokat tartalmaz az alkotmánytervezet, és azokat a részletszabályokat, a garanciális eljárásokat kell valóban a kétharmados törvényeknek majd megalkotnia, amelyek a mindennapi működésre jellemzőek. Éppen ezért üdvözlöm azt a módosító javaslatot, amelyik olyan határidőt, mint például ami a kormányhivatal rendeletalkotással kapcsolatos felszólalására 15 napot írna elő, kivesszük az alkotmányból. Úgy tűnik számomra, hogy ez a rövid határidő, bár a céllal egyetértek, működési nehézségeket jelenthetne majd. Mindannyian értjük, érezzük, hogy a törvényességi felügyeletre miért és milyen módon van szükség; fontos az is, hogy ezt kétharmados törvény részletesen szabályozza. Ám nem lehet egy alkotmányba, ha úgy tetszik, merevíteni egy 15 napos rövid határidőt, amire esetleg a kormányhivatalok apparátusa, leterheltsége nem ad majd lehetőséget. Éppen ezért úgy gondolom, hogy azt az elemét is ennek a módosításnak, amely az önkormányzati rendeletekre vonatkoztatja mindössze az ilyen bíróság előtti megtámadtatás lehetőségét, azt is megfelelő módon szabályozza. Nem valószínű, hogy minden egyes határozattal kapcsolatban két héten belül bírósághoz lehetne fordulni vagy célszerű lenne bírósághoz fordulni, ha ebben a kormányhivatal bármiféle törvénysértést vagy más aggályt tapasztal.
Az ezzel kapcsolatos eljárást pedig, ahogy említettem, majd a kétharmados törvények során kell megalkotnia a tisztelt Háznak.
(13.40)
Természetesen üdvözlöm azt is, hogy ez a törvényességi felügyelet bizonyos értelemben beépítsen olyan szabályokat, amelyek az önkormányzati eladósodással szemben nyújtanak garanciát. A legelőremutatóbb eleme ennek az alkotmányterveznek az, hogy itt a mindenkori Országgyűlést, a mindenkori kormányt is egy erős korlát elé állítja: költségvetési tervezetet nem lehet benyújtani úgy, hogy az növelje az államadósság mértékét. Ugyanígy fontos az is, hogy legyen valamifajta szabály vagy valamilyen feltételrendszere annak, hogy önkormányzatok miképp vállalhatnak kötelezettségeket, és miképpen adósodhatnak el.
Azért megjegyzem zárójelben, hogy nem az önkormányzatok eladósodása az, ami ma a legnagyobb problémát jelenti a magyar társadalomban, hanem az állam, a rossz kormányzás, az előttünk járó kormányok rossz gazdaságpolitikája és felelőtlen gazdálkodása az, amely ma a legnagyobb államadósságot felhalmozta, ez pedig a szocialista kormányzás eredménye.
Valóban, én se tudom megállni, hogy ne utaljak Botka László képviselő úrnak a felszólalására - aki mint az okos lány a Mátyás királyos mesében: részt is vett az alkotmányozási vitában és nem is -, aki napirend előtt felemlegette azokat a riogató és tényleg hiteltelen aggodalmakat, amelyekkel a szocialisták rendszeresen élnek. Megjegyzem, államtitkár úr válaszában nagyon pontosan el is mondta, hogy mi erről a kormány véleménye.
Szeretném még megemlíteni azt is, hogy ezzel az adóssággal kapcsolatosan van még egy olyan változás az ajánlás 110. pontjánál, amely szintén egy nagyon lényeges és előremutató elem. A vitában elhangzott, és részben a nemzeti konzultáció, részben pedig az itt elhangzott és az ezen kívül folyó szakmai viták alapján is vannak olyan érdemi változások a módosító javaslatokban, amelyek figyelembe veszik a benyújtóktól eltérő véleményeket is, és például az Alkotmánybíróság jogkörének bizonyos eljárási kérdésekben, bizonyos kérdésekben való határozathozatalának a korlátozását mindössze arra az időszakra határozza meg az alaptörvény, amely időszak alatt a teljes hazai össztermékre vetített államadósság mértéke meghaladja az 50 százalékot. Ezek olyan kényszerlépések, amikor valóban az állampolgári jogokon túlmutató, az emberi méltósághoz, illetve az azon túlmutató lelkiismereti szabadsághoz nem kapcsolódó kérdésekben az alaptörvénnyel történő összeegyeztethetőséget korlátozott mértékben lehet csak vizsgálni, tekintettel arra, hogy a legfontosabb mégiscsak az a társadalmi cél, az a feladat, hogy az államadósság mértékét elviselhetőre korlátozzuk.
Szeretném azt is elmondani, hogy magam sem osztom azoknak az aggodalmát, akik az Alkotmánybíróság helyzetének megváltoztatására az erről szóló új szabályokban valamifajta nagy jogsérelmet látnának. Eddig az Alkotmánybíróság határidő nélkül járt el azokban a beadványokban - vagy nem járt el adott esetben évekig, évtizedekig -, amelyek hozzá érkeztek. Az a szabály, amely majd egy beépített két hónapos határidőt nyújt, és a jogsérelem esetén az állam, az alkotmányos jogsérelem esetén pedig bárki, akinek érdekét sérti, fordulhat az Alkotmánybírósághoz, azt gondolom, hogy két olyan garanciális elem, amely az Alkotmánybíróság működésének a hatékonyságát javítani fogja.
Végezetül engedjék meg, hogy szintén ugyanezen fejezethez kapcsolódóan én is röviden állást foglaljak a megye-vármegye kérdésben. Picit úgy tűnik számomra, hogy ez most egy túlzottan szimbolikus elemévé kezd válni ennek az egész alkotmányozási vitának. Úgy tűnik, hogy a megye és a vármegye évszázadokon keresztül egymás szinonimái voltak, nem volt éles határ, de való igaz - ahogy Pálffy István képviselőtársam már ezt elég hosszan fejtegette -, hogy az a fajta vármegyerendszer, amely Szent Istvántól kezdve a kiegyezést követő években működött, ma nem működhet. Részben már 1923-tól, részben pedig aztán ’45-től, illetve ’49-50-től egy másfajta, de mégiscsak megyerendszerben működő közigazgatási beosztás van.
Én úgy gondolom, azáltal, hogy most ezt a megyerendszert nem elveti az alkotmány, hanem megerősíti, tulajdonképpen elfogadjuk a magyar jogtörténetnek ezt a különleges elemét. Nem gondolom, hogy ezen az egy kis toldalékszón, a vármegyén kéne egyedül a hungarikumot látni. Én azt gondolom, hogy maga a megyerendszer az, ami hungarikum.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
