HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy gondolat a módosítókról általában. Nyilvánvaló, hogy az a célja a módosító javaslatoknak, hogy finomítsanak a szövegen, illetve az új szempontokat, amelyek közben felmerültek, jelen esetben például a nemzeti konzultáció új gondolatait, be tudják venni, ezért történtek a módosító javaslatok.
Mielőtt még ezekről néhány szót szólnék - természetesen utána időt hagyva a frakciótársaimnak -, engedjék meg, hogy két-három mondatot általánosságban mondjak. Ez az alkotmány mindenképpen a nemzet egészének alkotmánya lesz, minden magyar emberé, még akkor is, ha vannak, akik távol tartották magukat ettől a folyamattól. Sajnáljuk őket, reméljük, később belátják azt, hogy részt kellett volna venniük, és elfogadják majd a közös magyar alkotmányt. Egy új korszak kezdetét jelenti ez az alaptörvény, Magyarország talpra állításának, nemzeti önbecsülésünknek és új nemzetközi pozíciónk megteremtésének a dokumentuma. Értéke az, hogy van mögötte egy hiteles emberkép, egészséges társadalomkép és vízió a nemzet jövőjéről.
Engedjenek meg néhány módosító javaslatról néhány gondolatot. Hadd kezdjem a 6. ponttal, amely arról szól, hogy a velünk élő nemzetiségeket politikai közösség részeként és államalkotó tényezőként fogjuk fel. Ez a Szent István-i elv egyúttal a közösségekről szóló keresztény tanításnak is a következménye, hiszen a személyiségformáló erejét egy közösségnek, a közös identitásnak az erejét nem lehet tagadni. Nem csupán ezt a módosítást tettük meg, hanem a 8. pontban szereplő, a nemzetiségek nyelvét és kultúráját szolgáló ápolásnak és megóvásnak a szempontját a magyar nyelv és a magyar kultúra mellett.
A 10. számú módosításban egy fontos szempont szerepel, és itt már a határon túl élő magyar kisebbségről van szó: ez pedig a szülőföldön való boldogulás szempontja. Látjuk azt, hogy azt a demográfiai deficitet, amivel az anyaország rendszeresen küzd, csaknem 50 százalékban pótolja a határon túliak bevándorlása, azonban nem lehet ez szempont, hiszen a szülőföldön maradás a határon túli magyarság fennmaradásának feltétele. Őket csak egy erős anyaország tudja igazán támogatni, ezért mindnyájunk, a teljes nemzet érdeke, hogy Magyarország megerősödjék.
A 24. pontban szintén előkerül a velünk élő nemzetiségek nyelve.
A következő a 34. módosító javaslat, amely egészen másról szól, a termőföld és az ivóvíz, pontosabban már nem ivóvíz, hanem vízkészlet védelme mellett az erdők védelméről is. Az erdők szerepe nyilvánvaló, nemcsak környezetvédelmi, nemcsak gazdasági szempontból, de a polgárok szabadidő-eltöltése szempontjából is. Arról nem is beszélve, hogy az állami erdészetek olyan tulajdont jelentenek, amely szinte már egyedüli része a privatizációk során megmaradt állami tulajdonnak. Mindenképpen fontos volt ennek a módosításnak az előterjesztése.
Nagyon lényeges szempont, amiről már szó esett, az élet és tulajdon védelme, illetve a tényleges életfogytiglan tartó büntetés alkotmányban történő rögzítése. Itt különösen az életvédelem és tulajdonvédelem kérdésében ki kell mondanunk, hogy egy nagyon keskeny mezsgyén tudunk haladni, hiszen a visszaéléseknek komoly lehetősége van; kettős igényt elégít ki: egyrészt a valódi védelmet, másrészt pedig az ezzel szemben történő visszaélések kivédését. Ezért ez egy megfontolt és alaposan kidolgozott sarkalatos törvényben valósítható csak meg.
És most egy olyan kérdés következik, amely számunkra, kereszténydemokraták számára fontos; ezt mutatja az is, hogy nem közös, hanem önálló módosító javaslatról van szó. Amikor kimondjuk a tanulás és tanítás szabadságát, akkor bele kell gondolnunk, hogy ez mit jelent. A tanulás szabadsága nyilvánvaló, mindenki olyan iskolába, elsősorban felsőoktatási intézménybe megy, amilyenben szeretne tanulni, viszont a tanítás már egy kényesebb kérdés: ha bármit lehet Magyarországon elsősorban a közoktatásban tanítani, akkor olyan lehetőségeket nyitunk meg, amelyeknek beláthatatlan következményei vannak. Ezért hozzá kell tennünk azt a kitételt, amit sok más esetben is megtettünk, hogy “a tanítás szabadsága a törvényi keretek között”. Feltétlenül fontosnak tartjuk ennek a módosításnak az elfogadását; a finomítás érdekében elképzelhető, hogy csatlakozó módosítóval egészítjük ki.
Végül még engedjenek meg egy gondolatot, hiszen szerepel sokak javaslatára a környezetvédelem kérdése újból és újból, és ez egy új elem: aki a környezetben kárt okoz, köteles helyreállítani és a helyreállítás költségeit viselni. Azt gondolom, hogy ez valamelyest visszatartó erő lesz a károkozók részére.
Még egy utolsó gondolat, a 73. pont… Bocsánat! (Lapoz a papírjai között.) Azt gondolom, a többi kérdést meghagyom a kollégáimnak.
Még egyszer, befejezésképpen: ezek a módosítások az alkotmány szövegének finomítását, az új szempontok bevitelét jelentették, és reményeink szerint ez a néhány módosító javaslat is, amit kiemeltem, azt fogja szolgálni, hogy egy mindenki által elfogadható alkotmánynak leszünk a birtokában. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
