MICHL JÓZSEF
MICHL JÓZSEF
MICHL JÓZSEF (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A részletes vitában először az ajánlás 45., 46. pontjához szeretnék hozzászólni. Ez a két pont finomítja, tovább cizellálja azt a megfogalmazást, amely az oktatással kapcsolatos, és amely úgy módosítja a szöveget, hogy Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében a tanulás és a tanítás szabadságát, valamint aztán a (3) bekezdésben pedig tovább finomítja és úgy fogalmaz, hogy a felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, viszont szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvényben kell szabályozni.
Mindez, azt mondhatjuk, teljesen evidens, és mindannyiunk számára egyértelmű megfogalmazást tartalmaz, mégis azt a kereszténydemokrata gondolatot szeretném tovább erősíteni, ami arról szól, hogy a közoktatás tekintetében segítsük tovább a szöveget egy kis kiegészítéssel. Azt gondolom, hogy a közoktatás területén mindenképpen a közoktatási törvénnyel összhangban kell megfogalmaznunk a tanításnak ezt a bizonyos szabadságát.
Ezt az összhangot kell megteremteni abban, ami mindannyiunk számára - megint csak azt kell hogy mondjam - evidens, hiszen egyikünk sem gondolja, hogy az egyszeregy és a többi matematikai alaptörvény nem mindannyiunk számára ugyanazt jelenti, vagyis hogy úgy is fogalmazhatok, hogy egyetértünk abban, hogy az egyszeregy és a többi matematikai alaptörvény nem szabadság kérdése, mint ahogy nem szabadság kérdése a magyar helyesírás megfogalmazása sem, vagy nem szabadság kérdése a természet törvényeinek a tankönyvbe foglalása sem, ugyanúgy, ahogy a történelem tényeinek és eseményeinek rögzítése sem szabadság kérdése.
(12.50)
És mindannyian egyetértünk azzal, egészen biztos vagyok benne, vagy remélem legalábbis, hogy a Toldit vagy a János vitézt nem lehet kihagyni a magyar közoktatásból, akármikor is legyen szó ennek oktatásáról.
Összefoglalóan tehát azt szeretném erősíteni és javasolni, ahogy korábban már Harrach Péter frakcióvezető úr is jelezte, kapcsolódó módosítóval szeretnénk ezt tovább segíteni, hogy a megfogalmazás teljesen pontos legyen, és összhang teremtődjön a tekintetben, hogy mit értünk a tanítás szabadságán.
Varga képviselőtársam pénteki napon való hozzászólásában sorolta, hogy világunk mennyi téveszmével, rögeszmével és hozzáteszem, áleszmével van tele, amelyekre mondhatjuk azt, hogy van helyük a világban, hiszen azt nem tilthatjuk meg, hogy ki hogyan gondolkodjon, de azt egészen biztosan mondhatjuk, hogy nem a közoktatásban van helyük ezeknek a különféle téves rögeszméknek.
Történelmünk többször is példát mutatott arra, hogy világbirodalmak épültek fel olyan téveszmékre, és tudtak maguk alá hajtani sok-sok embert azokkal a téves megfogalmazásokkal, amelyek aztán világégésekhez vezettek, és akár a barna, akár a vörös uralmat említem, mindegyik olyan szomorú időszakot jelentett történelmünkben, amilyet egyikőnk sem kívánhat vissza. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a közoktatásban is a képzés során olyan pontos és precíz megfogalmazásaink legyenek gyermekeink felé egységesen, az egész nemzetet tekintve, hogy gyermekeink ne legyenek becsaphatóak, ahogy ezt jó néhány évvel ezelőtt már a zsámbéki katolikus főiskola küldetésnyilatkozatában fogalmaztuk meg.
Szeretnék még néhány mondatot mondani az ajánlás 51. pontjában megfogalmazott új bekezdésről is, amely, az gondolom, szintén nagyon-nagyon fontos figyelmeztetés mindannyiunk számára. Vagyis az, hogy Magyarország külön intézkedéssel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket. Szintén nem kell különösebb alátámasztást tennünk a gyermekek védelmét illetően, föltétlenül szükséges, hogy az a szörnyű, sok-sok borzalmat tartalmazó médiaáradat, ami elönti a gyermekműsorokat is, egy sokkal tisztább, nagyobb rendet megfogalmazó állapotba kerülhessen. De mondhatjuk a szokásos drog-, alkohol-, dohányzási és egyéb ártalmakat, amelyektől védenünk kell elsősorban a gyermekeinket.
A nők iránti tisztelet és megbecsülés színvonalát is sokkal magasabbra kellene emelnünk. Például nagyon örülök annak a bekezdésnek, amely az új alkotmány, alaptörvény szövegében kötelező gondoskodást ír elő a gyermekek számára. Vagyis ne lehessen egyszerűen “lerázni” a gyermekeknek magukról azokat a szülőket, ha a felnőtt gyermek el szeretné magától dobni a szülőjét, akik őket fölnevelték, energiát, erőt, szeretetet adva nekik. Elsősorban a gyermek a felelős a szülő iránti gondoskodásért.
Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 68. pontját is nagy tisztelettel üdvözlöm. Az a megfogalmazás, amelyik kisegítette a rendkívüli állapot idején kötelező katonai szolgálat teljesítését, azt gondolom, hogy feltétlenül szükséges. Nekünk, kereszténydemokratáknak különösen nagy tisztelettel kell adóznunk azok iránt, akik úgy gondolják, hogy lelkiismereti okból nem hajlandóak semmilyen körülmények között fegyvert fogni, ezt lelkiismereti okból tagadhassák meg. Nagy örömmel üdvözölöm ezt a módosítást is az alapszövegben. Azt gondolom, hogy ennek a megfogalmazásnak, a lelkiismereti okból történő fegyverviselés vagy fegyverhasználat megtagadásának alapvető lehetőségét az alkotmánynak biztosítania kell.
Természetesen kereszténydemokrata képviselőként nemcsak ennek, hanem minden olyan pozitív megfogalmazásnak a támogatója vagyok, amelyekkel tovább tudtuk segíteni azt, hogy ez a most megfogalmazásra került alaptörvény Magyarország jövőbeni felemelkedését még nagyobb súllyal és lehetőségekkel segítse.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
