DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A közpénzügyi fejezettel, illetve a Szabadság és felelősség fejezettel szeretnék röviden foglalkozni, de mint ahogy ezt már az alkotmány-előkészítő bizottság által letett anyag vitájában is elmondtam, egy országgyűlési képviselőnek, illetve egy jogásznak kevés nagyobb megtiszteltetés lehet, mint hogy alkotmányozásban vehet részt.
Ezért is érthetetlenek azok a padsorok, akik a szakmaiságra szoktak figyelemmel lenni, illetve fölhívni magukra a figyelmet. Láthatólag a szakmaiság nagyjából annyi, amennyit ott az üres padsorokban meg lehet nézni. Persze, látszik, hogy a szocialisták is megbánták már a mai nap, amit tettek és hogy nincsenek itt, hiszen napirend előtti felszólalásokban, interpellációkban, azonnali kérdésekben is csak alkotmányozással foglalkozó kérdésekkel foglalkoztak ahelyett, hogy bejöttek volna ide egyébként, és önökkel, a kormánypárti képviselőkkel, ellenzéki képviselőtársaikkal együtt folytatták volna le a vitát ezekben a kérdésekben.
A módosító indítványokkal kapcsolatban: három nagy csoportra oszthatók a módosító indítványok; részint technikai és pontosító módosító indítványok születtek ennél a fejezetnél is, részben tartalmi kérdéseket rögzítő módosítások, részben pedig a konzultációval kapcsolatban előjött és közel 1 millió ember által megfogalmazott vélemények alkotmányba, illetve alaptörvénybe ültetése történik meg ezekkel a módosító indítványokkal kapcsolatban.
A kérdés szerintem mind az alaptörvénnyel, mind a módosító indítványokkal kapcsolatban leginkább az, hogy ez az alaptörvény képes lesz-e megakadályozni azt, hogy ezzel az országgal valaha is valakik ugyanazt tegyék, mint az elmúlt 8 évben tették. Úgy is feltehetném a kérdést, hogy ezekben a kérdésekben, ha ez az alaptörvény lett volna az elmúlt 4 vagy 8 évben, akkor megtehették volna-e a szocialisták azt ezzel az országgal, amit megtettek.
Azt gondolom, hogy megnyugtató módon mondhatjuk, hogy igen, ez az alaptörvény megakadályozta volna ezt, és ennek az elfogadása is ezért szükséges, hogy a jövőre nézve megakadályozza azt, hogy egy országot tönkre lehessen tenni.
Annyit tennék hozzá a szabadsággal és felelősséggel kapcsolatos részhez, hogy talán érdemes lenne a kapcsolódó módosító indítványokkal kapcsolatban az épített környezet tekintetében is megállapításokat tenni az alkotmányban. Ez ma már, a XXI. században mindenképpen egy olyan alapvető és fontos kérdés, amiről szerintem érdemes lenne ennek az alkotmánynak ha mást nem, legalább néhány szót, néhány mondatot szólni. A társadalmi egyeztetésen merültek föl egyébként ezek a kérdések; a főépítészi kamara, illetve egyesület tette föl ezeket a kérdéseket szerintem jogosan.
Záró gondolatként pedig: egy beismerő vallomás is született a hét végén a szocialisták részéről, akik azt mondták, hogy ők nem fognak esküt tenni az új alkotmányra és az új alaptörvényre. Ez azt jelenti, hogy beismerték azt, hogy ezek szerint 2014-ben a következő választás során nem törekszenek az 5 százalékos küszöb elérésére, hiszen 5 százalékos küszöb alatt természetesen az országgyűlési képviselők, miután nem kerülnek megválasztásra, ezért nem kell hogy az új alaptörvényre esküdjenek. Afölött, aki bejut ide, az - tetszik neki vagy éppen nem tetszik -, ahhoz, hogy a mandátumával kapcsolatban jogokkal és kötelezettségekkel élhessen, illetve az terhelje, bizony a tekintetben az új alkotmányra majd esküt kell tenni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
