DR. SZILI KATALIN
DR. SZILI KATALIN
DR. SZILI KATALIN (független): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Immáron többedszer szólalok fel az alkotmány általános és részletes vitájában, és most már nem fogok azokról a kérdésekről szólni, mint ami az általunk benyújtott Magyar Köztársaság alkotmánytervezete, nem fogok azokról a kérdésekről szólni, amelyek bennem is valamilyen hiányérzetet teremtenek, gondolok itt például a részvételi demokrácia kérdésének a kiterjesztésére, kiteljesítésére, vagy azokról a kérdésekről, amelyek az önkormányzati reform legalábbis csírájának az elültetését jelentik, hanem csak azokról a kérdésekről fogok szólni, amelyek alapvetően ennek a társadalomnak a legfontosabb kérdései ma, a XXI. század második évtizedének elején. Pontosan ezért, elnök úr, részben az 59., a 107. és a 119. javaslati pontokhoz és az ahhoz fűzött, általam beterjesztett kapcsolódó módosító javaslatokról fogok szólni, a teljesség igénye nélkül.
Ezekből, képviselőtársaim, hadd szóljak először azoknak a nevében, akik számára ma a szociális biztonság a legfontosabb. Úgy gondolom, nekünk nemcsak azt kell megfogalmaznunk, amelynek alapján az állam törekszik bizonyos szociális jogok megteremtése érdekében, hanem egyszerűen ki kell fejeznünk azt, hogy előmozdítja a szociális biztonság, a munkához való jutás lehetőségét, illetőleg a lakhatás vagy a lakhatás biztonságának a jogát. Én kérem önöket, fontolják még egyszer meg azt, hogy ebben, a XXI. század második évtizedének első napjaiban születő alkotmányban valóban benne legyenek azok a pontok, amelyek miatt ebben a közösségben valamennyi választó, állampolgár biztonságban érzi magát.
Képviselőtársaim! Sok szó esett ma itt arról, ami a jövő nemzedékek jogait jelenti. Ez, azt hiszem, a másik olyan sarkalatos kérdés, amelyről sok szó esett itt a vita során, és amelynek alapján valóban meg kell fogalmaznunk azt, ami a természeti erőforrásaink védelmét jelenti, úgy is, mint a nemzeti vagyonunk részét vagy a közös örökségünk részét, és amelyek arra is hivatottak, hogy majdan a jövő nemzedékek szükségleteit is kielégítsék. Éppen ezért nemcsak az a fontos, hogy ennek a megőrzési kötelezettségét megfogalmazzuk, hanem az is, hogy milyen garanciákat teremtünk emellé, hiszen fontos lehet megfogalmaznunk azt is, ami a védelmi szint csökkentésének a tilalmát jelenti, elismerni és érvényesíteni mindenkinek a jogát az egészséges környezethez, és azt is, ami itt már elhangzott, hogy aki a környezetben kárt okoz, az köteles a helyreállításról is gondolkodni és gondoskodni. Ugyanakkor meg kell fogalmaznunk azt is, hogy mindenkinek legyen joga ahhoz, hogy tájékoztatást kaphasson a környezet állapotáról, és részt vehessen a döntéshozatalban.
Képviselőtársaim! Én már megfogalmaztam azt, ami a harmadik generációs állampolgári jogok megjelenítését jelenti ebben az alkotmányban, hiszen nem attól lesz európai, és nem attól lesz XXI. századi, hogy ezt mondjuk, hanem egyszerűen attól és azoktól a jogoktól, garanciális elemektől, amelyek egyébként ennek az alkotmánynak vagy alaptörvénynek a tartalmát jelentik.
Képviselőtársaim! Van egy másik kérdés, amiről szükséges szólni, ez az intézményrendszer kérdése. Az intézményrendszer szintén azt kell hogy biztosítsa, ami a garanciák megteremtésében a legfontosabb, éppen ezért szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy azon kapcsolódó módosító indítványaimat támogassák, amelyek országos szinten és helyben is biztosítják azt, hogy a döntéshozatalban a társadalom széles köre részt vehessen, gondolok itt a civil szervezetek, a szakmai érdek-képviseleti szervezetek részvételére. Úgy gondolom, közös érdekünk az is, hogy ugyanezt ne csak kormányzati szinten, hanem helyi szinten is biztosítsuk, hiszen ezzel is erősíthetjük azt, ami számunkra a legfontosabb, mégpedig azt, hogy a párbeszéd folyamatos legyen ezekkel a szervezetekkel.
Nyilvánvaló, hogy az általam benyújtott indítványok közül az egyik legfontosabb kérdés, amiről szintén szóltam a garanciális elemek között, ez az alapvető jogok biztosa és a rendszere kialakításának a kérdése.
(18.40)
Képviselőtársaim, ha számunkra fontos az, hogy azok a jogok, amelyeket egyébként az alkotmányban megfogalmazunk, ezek betartását folyamatosan vizsgálják és figyelemmel kísérik, és legyen egy erre felhatalmazott szervezet, akkor én azt hiszem, nem lehet visszalépnünk abból az alkotmányos rendszerből, ami most ezt egyébként biztosítja. Éppen ezért javaslom azt is, hogy az alapvető jogok biztosa mellett a helyettesek a hazai nemzetiségek és a jövő nemzedékek jogait és ezeket a garanciális elemeket úgy biztosítsák, hogy nekik ebben meglegyen az önállóságuk, bár jobban örültem volna, ha egyébként az alapvető jogok biztosa mellett ugyanazon szinten jelenik meg a hazai nemzetiségek jogainak biztosa, illetőleg a jövő nemzedékek jogainak biztosa.
Képviselőtársaim, vannak olyan módosító indítványaim, amelyek alapvetően a Magyar Nemzeti Bank, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyész mandátumának meghatározását jelentik, ugyanakkor számunkra fontos az is, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is megmaradjon, hiszen hangsúlyozom még egyszer, fontos, hogy meglegyenek a ma biztonságot biztosító legfontosabb alapjogok, ugyanakkor az intézményrendszernek is vissza kell tükröznie azt, hogy az állam garantálja ezeknek a jogoknak a biztosítását.
Képviselőtársaim! Közpénzek keretében egy csatlakozó módosító indítvánnyal javaslom, hogy az átláthatóság, ellenőrizhetőség, felelősség megállapíthatóságának kérdését is rögzítsük. Nyilvánvaló, hogy ha számunkra a közélet tisztasága, illetőleg a közpénzek felhasználása is a költségvetés területén fontos alapelvek, akkor azt gondolom, hogy ezeknek is pontosan az alkotmányban van a helyük.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy folyamatnak lassan a végéhez érünk. Azt gondolom, hogy az alkotmányozás, ugyanúgy, ahogy egyébként az ezredforduló is ritka az emberiség azon részének, akinek megadatik, ugyanúgy egy politikus életében is nyilván az alkotmányozás nagyon fontos és magasztos kérdés. Azt gondolom, hogy számunkra talán az egyik legfontosabb, ami itt a Házban elhangzott, hogy ez az alkotmány egy közösségi ethoszt is teremtsen, ugyanakkor az állampolgárok biztonságát távlatosan is szolgálja. Ugyanakkor, amikor arról beszélünk, hogy ennek az elfogadása nemcsak a társadalom, hanem a nemzet ügye is, akkor azt gondolom, hogy közös érdekünk az is, hogy ezzel az alkotmánnyal ne egy alkotmányos verseny viharának magvát ültessük el, hanem valóban egy olyan alkotmány szülessen, amit mindenki ebben a társadalomban tisztel, betart és a magáénak érez, és ami valóban a nemzet céljait is szolgálja.
Képviselőtársaim, én pontosan ezek miatt az elvek miatt vettem részt ebben a folyamatban mindvégig, és úgy gondolom, hogy nekünk is kötelességünk megszólalni azok nevében, akiket képviselünk, és az érdekükben megtenni mindazokat az erőfeszítéseket, akár módosító indítványokkal, akár felszólalásokkal, amelyekkel azt a célt valóban elérhetjük, hogy ez ennek a társadalomnak a céljait szolgálja, a távlatos céljait szolgálja, és valóban az emberek biztonságérzetét garantálja.
Képviselőtársaim, ahogy ezt már megfogalmaztam önöknek, nagyon örültem volna, és abban hiányérzetem van, ha mindvégig az alkotmányozás során a karzaton és itt velünk részt vesznek civil szervezetek, érdekképviseletek, köztestületek, közösségek, és végig figyelemmel kísérik ezt a folyamatot, hiszen nemcsak attól lesz ez a jövő alkotmánya, hogy ezt mi kimondjuk róla, hanem attól, hogy erre a befogadó közeg is megvan.
Én ennek reményében vettem részt ebben a munkában, és kérem önöket, hogy támogassák az általam beadott kapcsolódó módosító indítványokat.
Köszönöm a figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
