DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Szerintem annak van tekintélye, aki felelősséget tud vállalni másokért; aki szakít a provincializmussal; aki felismeri azt, hogy a közös célok között mik azok, amik a saját érdekeit szolgálják. Én most itt az EU soros elnökség félidejében tartózkodnék attól, hogy a kormány soros elnökségi tevékenységének átfogó kritikáját adjam - ezt megőrizném július 1-jére.
Akkor is így teszek, ha nyilvánvalóan nem töltött el osztatlan örömmel minket például az, hogy a keleti partnerségi csúcstalálkozót nem itt rendezik meg, de úgy gondolom, nem szerencsés, nem ízléses, hogyha most a soros elnökség kellős közepén vesézzük ki az önök teljesítményét. Ami eredményeket ön elmondott, azokat természetesen respektáljuk, mint ahogy a rendszeres tájékoztatásra való törekvést is.
Szeretném azt elmondani, hogy miközben az energiapolitikát illetően valóban jelentős eredményeket ért el a soros elnökség, fontos arra is figyelni, hogy a közös árampiachoz Magyarország akkor tud csatlakozni, hogyha az energiapiaci szabályozás tekintetében is biztonság van Magyarországon, és nem pedig ámokfutás.
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ami szerintem most lényeges, az két dolog. Az egyik a gazdasági kormányzás és az a régi vita közöttünk, ami az adóharmonizáció versus adóverseny témakörében már nyáron előkerült. Önnek igaza van abban, hogy krízist nem lehet azokkal az eszközökkel kezelni, amik azokat okozták. Akkor ne is tegyük! Arról van szó, hogy az adóharmonizáció szerte Európában azt szolgálná elvileg, hogy lépjünk fel keményen a különböző pénzügyi buborékok ellen; lépjünk fel az adóparadicsomok ellen; lépjünk fel az adóelkerülés ellen, ami évente nagyjából 100 milliárd eurós kárt okoz az egész Európai Uniónak. Ezért van szükség adóharmonizációra, ezért van szükség például arra a javaslatra, amit az Európai Parlamentben az Európai Zöld Párt tett a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére.
A spekulációs tőkemozgást kell korlátozni, megadóztatni. Ebből viszont az is következik, hogy Magyarországnak éppen hogy elő kellene segítenie az adóharmonizációt, és nem pedig belemenni egy meglehetősen kétes kimenetelű adóversenybe.
(10.00)
Ami a problémánk azzal a felfogással - én azt gondolom, a jó életről nyugodtan képviselhetünk különböző nézeteket -, amit ön vall, hogy az adóverseny egyrészt megnyerhetetlen, látszik, ahogyan a balti vagy a román lufi is kipukkadt. Tehát akkor, amikor az egészségtelen munkakörülményekkel, a nevetségesen alacsony bérekkel versenybe száll egy ország, ez nemcsak megalázó annak az országnak a munkásemberei, polgárai számára, hanem egészen egyszerűen ez a verseny innen, Európából egész biztos, hogy megnyerhetetlen. Tőkeadóztatásra lenne szükség.
A másik, hogy ez a politika, ez a felfogás valójában nem más, mint az elmúlt húsz év sikertelen, elhibázott, a gazdaság kettészakítottságát eredményező politikájának a folytatása. Akkor, amikor az a dilemma áll, mondjuk, nem a jelenlegi, hanem akár az előző kormányok előtt is, hogy a kormány közvetlen vagy közvetetten támogasson, mondjuk, egy gépjármű-összeszerelő beruházást, ami teremt 2500 munkahelyet, akkor soha nem látjuk annak a vizsgálatát, hogy mi történne akkor, ha ezeket a direkt és indirekt forrásokat például a homokhátság öntözőrendszerének a helyreállítására, fejlesztésére fordítanánk. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy ebben az esetben nem 2500 munkahelyet teremtenénk, hanem tízszer-hússzor ennyi munkahelyet, és azok a munkahelyek elsősorban a képzetlenek számára kínálnának esélyt, és itt, Magyarországon belül generálnának további munkahelyteremtést, s nem pedig az Unió vagy a világ más országaiban. (Szórványos taps az LMP soraiból.) Éppen ezért arra biztatnám miniszterelnök urat, illetve a kormány gazdaságpolitikájának az irányítóit, hogy az adóverseny megnyerésére való törekvés helyett inkább az adóharmonizációban, a spekulációs tőke megregulázásában legyenek érdekeltek, erre bátorítsák az Európai Uniót.
A másik kérdés a demokráciateljesítmény kérdése. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az Európai Uniónak van felelőssége abban, hogy szerte a világon, akár Brüsszelben, akár az Unión kívül hogyan sikerül megfékezni különböző ipari lobbikat vagy éppen korrupt diktatúrákat abban, hogy a demokratikus döntéshozatali folyamatokat torzítsák, hogy elszennyezzék a földeket, tönkretegyék a klímát, és adott esetben olyan negatív bérversenyt generáljanak világszerte, amit például a gyermekmunkával idéznek elő, amelyek csak a nyomort és a munkahelyek elvesztését okozzák itt Közép-Európában. Ahhoz, hogy ebben sikeresek legyünk, hogy az Unió sikeres legyen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ezért igenis kemény demokratikus normák betartására van szükség szerte Európában. (Az elnök ismét csenget.) Az a helyzet, tisztelt miniszterelnök úr, hogy demokratikus hatalomgyakorlás híján, a demokratikus hatalomgyakorlás feltételei híján nincsen jó élet sem itt Magyarországon, sem a Föld más részein.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)
