HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója nemcsak Magyarországon, de az egész világon a klasszikus zene kiemelt ünnepe. Szerencsés egybeesés, hogy hazánk ugyanebben az évben, 2011 első felében tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét, ezzel lehetőséget kínálva arra, hogy Európa-szerte bemutassuk Liszt Ferenc munkásságát és általa is vállalt magyarságát. Az UNESCO a Magyar UNESCO Bizottság javaslatára a 2011-es kettős Liszt-évfordulót beemelte a világ legjelentősebb személyiségei előtt tisztelgő kiemelt évfordulós programok sorába. A magyar kezdeményezést írásban támogatta Franciaország, Németország, Olaszország és Szlovákia UNESCO nemzeti bizottsága.
A Liszt-emlékév kiváló lehetőség arra, hogy a magát magyarnak valló virtuóz, Liszt Ferenc zenéjén keresztül Magyarországot és a magyar kultúrát nemcsak hazánkban, de Európa- és világszerte láthatóvá, hallhatóvá tegyük. A nemzeti együttműködés kormánya az 1256/2010. számú kormányhatározatban nyilvánította a 2011-es Liszt-évet nemzeti emlékévvé. A kormány biztosítja a tervezett programok megvalósításához szükséges forrást, 500 millió forintot. A jubileumi emlékév programjainak előkészítése időben megkezdődött az arra kijelölt intézményekben. Az évfordulós rendezvények fő koordinátora a Hungarofest Nonprofit Kft. Klassz Zenei Irodája, együttműködve a Balassi Intézettel és a minisztériummal.
Az évfordulós megemlékezések a magyar kultúra napján, január 22-én kezdődtek a Nemzeti Filharmonikusok koncertjével. Az év során számtalan hangverseny, kiállítás, szimpózium, tudományos konferencia, nemzetközi zenei verseny során emlékeznek meg Liszt Ferenc életművéről. A Balassi Intézet megjelentette pályázati felhívásait, tudományos konferenciák, előadások és könyvek, elektronikus kiadványok megjelentetésére, illetve művészeti produkciók és közművelődési rendezvények szervezésére és megvalósítására. A programok kialakításában részt vett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, a Liszt Ferenc Társaság, a Művészetek Palotája és számos más szakmai szervezet és intézmény, ilyenek például: a Magyar Zenei Tanács, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a miskolci nemzetközi operafesztivál vagy a Nemzeti Múzeum.
A Liszt-emlékév kommunikációja során itthon és külföldön egyaránt kiemelt szerepet szánunk Liszt Ferenc “Je suis hongrois” kijelentésének, hiszen ez a mondat és a Liszt-emlékévre tervezett minőségi programok bizonyítják, hogy hazánk méltán tartozik évszázadok óta a klasszikus zene élvonalához. A Liszt-év eddig kialakított programjait az alábbi, Lisztre jellemző jelzők, üzenetek köré csoportosítottuk: Liszt, a magyar világpolgár; Liszt, a méltán ünnepelt világsztár; Liszt, a zenepedagógus; Liszt, a virtuóz zongorista; és Liszt, a keresztény gondolkodó. Liszt Ferenc jelentősége, személye és művészete, magyarországi kötődése miatt hazánk számára hasonló, mint Ausztria számára Haydn vagy Lengyelország számára Chopin, ahogy erre utalt képviselő úr is.
Végül tisztelettel köszönöm képviselő úr hozzászólását, örülök, hogy így is alkalmunk volt a Ház falai között beszélni erről a fontos ügyről.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
