ORBÁN VIKTOR
ORBÁN VIKTOR
ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Március 24-25-én zajlott le az európai uniós országok vezetőinek legutóbbi tanácskozása. Alkotmányos szokásainkat követve most beszámolok erről önöknek. Ráadásul a magyar elnökség is éppen félidejénél tart, így a csúcs mellett sort kerítek az eddigi munka rövid értékelésére is.
Ezen az európai uniós csúcson fontos döntések születtek, olyan döntések, amelyek azt mutatják, hogy Európa, igaz, hosszú vívódás után, végre eltökélte magát, és határozottan a megújulás útjára lépett. Ahogy az elnökség átvételekor meghirdettük, erős Európát akarunk, mert mi, magyarok csakúgy, mint a többi európai nemzet, erős Európában vagyunk érdekeltek. Európa megerősítése tehát közös cél. De van egy másik célja és értelme is a soros elnökségnek, ami röviden úgy foglalható össze, hogy Magyarország új helyének, új pozíciójának kijelölése a válság utáni Európában. Ráadásul elnökségünk ideje éppen egybeesik Magyarország megújításának sorsfordító időszakával; azokkal a hónapokkal, amikor a legnagyobb küzdelmeket vívjuk a megújulás érdekében, és amelyeknek kimenetele hosszú évtizedekre meghatározó lesz az ország élete szempontjából.
Azt akarjuk, tisztelt Ház, hogy Magyarország korábbi, igen gyönge pozíciói helyett jobbakat, tekintélyesebbeket foglaljon el a régióban, Európában és ezáltal a világban is. Azt is tudtuk előre, hogy mindez konfliktusokkal jár. A jobb, előnyösebb pozíciókat senki sem szerezheti meg küzdelmek, harcok és viták nélkül. Csak annak az országnak van esélye erre, amelyik nem ijed meg senkitől, nem hunyászkodik meg senki előtt, hanem magabiztosan és elszántan kiáll a saját érdekeiért, a saját igazáért, a saját céljaiért. Kiáll értük, vállalja a vitákat, a konfliktusokat, a harcokat. Képes megvédeni és erősíteni önállóságát, függetlenségét, érvényesíteni álláspontját annak érdekében, hogy saját polgárainak jobb életet, több lehetőséget és nagyobb biztonságot teremtsen.
Az elmúlt három hónap legfőbb sikere az, hogy mi, magyarok immár képesek vagyunk erre. Magyarország már ki tud állni a nemzetközi porondon saját magáért és polgáraiért, amikor kell, vállalja a konfliktusokat is, és sikeresen meg tudja vívni őket. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Huhú! - Taps a kormánypárti padsorokban.) Ezért Magyarország ma erősebb és függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt. Ezért tudunk a soros elnökségünkkel hasznára lenni Európának is. Csak egy öntudatában erősödő, saját céljaiért bátran kiálló ország tud segíteni Európa egészének abban, hogy sikeresen megújuljon.
Tisztelt Ház! Amikor az év elején átvettük a soros elnökséget, pontosan tudtuk, hogy egy olyan időszakban kell ezt a tisztet betöltenünk, amikor Európa rendkívüli nehézségekkel néz szembe. Egyáltalán nem túloztunk, amikor azt mondtuk, hogy a kommunizmus bukása óta olyan nehéz esztendő nem várt még Európára, mint az idei. Magyarország tehát Európa legnehezebb évét fogta ki, ami a magyar történelmet ismerve akár megszokottnak is tekinthető. Azt is sejtettük, hogy az előre látott súlyos problémák mellé minden bizonnyal jönnek még váratlan nehézségek is. Ez ma már sajnos tény, immár az észak-afrikai események és a japánokat ért természeti katasztrófa is fölkerült a kihívások listájára.
Tisztelt Ház! Mi, magyarok azok közé tartozunk, akik elsők között ismertük föl a megújulás szükségszerűségét és azokat a tényezőket, amelyek az egész civilizációnkat megrengető válsághoz vezettek. Elsők közt ismertük föl, hogy a nyugati világ pénzügyi válsága érvénytelenné tette a régi eszközöket és régi mércéket. Ezért a nemzetközi gazdasági válság utáni Európát és Magyarországot a régi szabályok szerint nem lehet működtetni, miként Magyarországon sem lehet a krízist azokkal az eszközökkel kezelni, amelyek magát a válságot okozták. Nálunk nem is olyan régen még az ír csoda, a portugál és spanyol példa, a Nemzetközi Valutaalap kötelező jellegű útmutatásai jelölték ki az időről időre visszatérő krízisekből való kiút szinte egyedüli lehetséges módozatait.
(9.40)
Szögezzük le, a sikerminták keresése sohasem vezetett el minket a sikerességhez. Sőt, mára ezek a csodagyógymódok egész egyszerűen elvesztették érvényességüket. A Magyarországra is oly jellemző ciklikus válságok időről időre egyre erősebben tértek vissza, miközben a minták és ajánlások ugyanazok maradtak: államtalanítás a privatizáció jegyében, megszorítások, államadósság-növelés, a kötelező magánnyugdíj pillérének kialakítása.
Tisztelt Ház! Mi, magyarok azonban végre megértettük a probléma igazi természetét: az örökös körben járásnak egyetlen ellenszere van, a körből való kilépés. Mindeddig azért nem tudtuk lezárni az átmenet zavaros éveit Magyarországon sem, mert foglyai voltunk a régi világ előföltevéseinek, éppen azoknak az eszközöknek és mércéknek, amelyek a válságot okozták. Felismertük és megértettük, hogy azért kell megújulni, mert a régi politika az egekbe növelte az adósságot, a válság legfőbb kiváltó okát, és ez a politika folytathatatlanná vált. Felismertük és megértettük: ha a körülmények megváltoztak, akkor új eszközök és új válságelhárító mechanizmusok kellenek, még akkor is, ha azok szokatlanok, mint például a bankadó vagy a válságadó, amit a köznyelv egyszerűen csak multiadónak nevez. Felismertük és megértettük, hogy a részátalakítások, a toldozgatás-foldozgatás nem vezet sehová, az ország alkotmányos újjászervezésére van szükség. Felismertük és megértettük, hogy nem elég megváltoztatni a megcsontosodott szerkezeteket, nekünk magunknak is meg kell változnunk, vissza kell adnunk a becsületes munka és az ennek szentelt élet tiszteletét. Felismertük és megértettük, hogy az Európa és Magyarország előtt álló problémák nagyon is hasonló természetűek, és a feladat természetrajza is hasonló: Magyarországot és Európát is át kell szervezni. A két legfontosabb feladat Európában és Magyarországon is ugyanaz: az államadósság csökkentése és a munkahelyteremtés. Felismertük és megértettük, a feladat nem az, hogy visszataláljunk a válság előtti Európához, hanem hogy megtaláljuk a válság utáni új formáját. Már a görög, majd pedig az ír állami csőd intézményesülése és az éppen rogyadozó más európai nemzetgazdaságok példái megmutatták az európai emberek számára, hogy inog az egész régi építmény.
S itt, tisztelt hölgyeim és uraim, az európai és a nemzetállami politikák közös problémájához érkeztünk el. Milyen gyakran halljuk Brüsszelben, hogy az európai politikát közelebb kellene vinni az emberekhez! Azt hiszem, ezt a kérdést másképpen kellene feltennünk, inkább úgy, hogy miről kell szólnia a politikának az európai és a nemzeti politika világában. A politikának, tisztelt hölgyeim és uraim, leginkább az emberek életéről kellene szólnia, arról, hogy mitől lesz jó életük, van-e munkájuk, meg tudnak-e élni belőle, van-e otthonuk, milyen jövője lesz a gyerekeiknek, mi lesz velük idős korukban, biztonságban tudhatják-e magukat, szeretteiket és tulajdonukat. Ez az igazán fontos kérdés, tehát a politikának is erről kellene szólnia Magyarországon és Európában egyaránt. A hatalmi kérdések, az európai intézmények vitái olyan témák, amelyek sohasem váltanak ki élénk és átütő érdeklődést, mert ezek leginkább a politikusok számára tűnnek fontosnak. Magyarországon ma a politika távolról sem tökéletes, messze nem hibátlan, de immár az emberekről szól, arról a küzdelemről, amit közösen folytatunk azért, hogy az élet jobb legyen.
Tisztelt Ház! Ami az elvégzett munkát illeti, arról adhatok önöknek számot, hogy Brüsszelben ez idáig 750 munkacsoportülést vezettünk le, 16 tanácsülés megszervezéséhez és levezényléséhez járultunk hozzá, 9 informális miniszteri tanácsülést tartottunk, és egyszerre több száz ügyön dolgozunk.
Az eddigi, az állampolgárok életét közvetlenül befolyásoló eredmények közül a következőkre hívom föl az önök figyelmét.
Az európai polgári kezdeményezést részletesen szabályozó rendeletet véglegesítettük. Ez azt jelenti, hogy a polgári kezdeményezés segítségével az európai állampolgárok együtt alakíthatják közös jövőjüket Európa erősítése érdekében: legalább 1 millió uniós polgár kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság terjesszen elő javaslatokat azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.
A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogi jogszabályt is elfogadtattuk, ami azt jelenti, hogy a betegeknek az egészségügyi ellátást adó országban ugyanannyi költségtérítés jár, mint abban az országban, ahonnan érkeztek. Politikai megállapodást hoztunk tető alá a fogyasztók élelmiszerekről való tájékoztatásáról. Az elektronikai és elektromos hulladékok újrahasznosításának évek óta húzódó felülvizsgálati ügyét megoldottuk. A közös agrárpolitika jövőjéről szóló következtetéseket elfogadtuk. A kohéziós politikát és az Európa 2020-ig szóló stratégiát összekapcsoltuk és elfogadtattuk.
Fontos döntéseket értünk el az energiacsúcs ülésén. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió energia-infrastruktúráját korszerűsítjük és bővítjük, a tagállami hálózatokat összekapcsoljuk. Elfogadtuk, hogy 2014-re az egységes gáz- és árampiacot megteremtjük, az integrált belső energiapiac kiépítéséről jogszabályokat fogunk megalkotni, és az energiaszigeteket 2015-re megszüntetjük.
A legnagyobb teljesítménynek azt tartom, hogy az európai gazdaságirányítás, a közös gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló hatos jogszabálycsomagot mind a 27 miniszterelnökkel sikerült elfogadtatnunk, és most már csak az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások vannak előttünk. S végezetül megteremtettük az egységes szabadalmi oltalom rendszerét Európában, amely szintén évek óta húzódó ügy volt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A március végi tanácsülésen döntés született az “euró plusz” nevet viselő paktumról. Szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy ez megkülönböztetendő attól a hat jogszabálycsomagtól, amely Magyarország vállalásának középpontjában áll, hat olyan jogszabály, amely az európai közös gazdasági kormányzás irányába mozdítja el az Uniót, és amelynek semmi köze nincs ahhoz a másik paktumhoz, amit nem mi kezdeményeztünk, nem is mi gondozzuk, és “euró plusz” nevet visel. Ezt a paktumot az eurózóna tagállamai kezdeményezték a közös pénz megmentése érdekében. Nem eurózónatagok csatlakozása is lehetséges. A paktum hat pontból áll. A paktum hat pontja közül öt egyezik azzal, amit Magyarország érdekében mi is kívánatosnak látunk, és ezért a paktumtól függetlenül Magyarországon meg is valósítjuk azokat. A paktum hatodik pontja a társasági adók alapjának harmonizációjáról szól.
(9.50)
Ezt elutasítjuk, mert élesen szemben áll Magyarország nemzeti érdekeivel, és ezért a paktumhoz nem is csatlakoztunk.
Tisztelt Ház! Magyarországon azért csökkentettük minden korábbi mértéket messze meghaladóan az adókat, hogy ezzel beindítsuk a gazdaságot, munkahelyeket teremtsünk, versenyképessé váljunk, és idővel utolérjük azokat az országokat, amelyek az előző 8 év alatt lehagytak minket. Ezért eszünk ágában sincs tehát adókat növelni; nem veszünk részt olyan paktumban, amely ezt követelné tőlünk.
Tisztelt Ház! A magyar elnökség legfontosabb teendője: az európai gazdasági kormányzás megteremtése. A paktumtól függetlenül jó úton és jó ütemben haladunk. A közös gazdasági kormányzás azonban még csak egy esély, lehetőség, sőt kísérlet mind Európa, mind Magyarország esetében is, mivel a válságnak még koránt sincs vége, s így annak jövőbeni alakulása megjósolhatatlan. Az biztos, hogy nehéz idők jönnek, újabb és újabb válságlökések teszik majd próbára Európát és Magyarországot.
A magyar elnökség ettől függetlenül vagy éppen ezért eltökélten folytatja munkáját. Kérem önöket, támogassák a jövőben is a magyar kormány európai erőfeszítéseit.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok és az LMP padsoraiban.)
