DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt és most az elmúlt percekben két, egymástól lényegesen eltérő ismertetését hallottuk a ma működő jegybanktörvénynek. Rogán képviselő úr azt mondta, hogy a kormány kezében van a négy nem tisztségviselő jelölése, kijelölése és megbízása, Dancsó képviselő úr pedig elmondta, hogy a ma érvényes jegybanktörvényben a miniszterelnök kettőt jelöl, akivel a jegybank elnökének egyet kell értenie, a másik kettőt a jegybank elnöke, akivel a miniszterelnöknek kell egyetértenie. Nincs szó tehát arról a ma érvényes jegybanktörvényben, hogy a kormány kezében lenne csak a jelölés joga - egy.
Kettő: egyikőjük sem említette, hogy a ma érvényes törvény alapján az Országgyűlés költségvetési bizottsága szavazással mond véleményt a jelöltekről, és egyikőjük sem említette, hogy a teljesen szuverén - korábban teljesen szuverén - és önálló köztársasági elnök hozza meg a végleges döntést. Tehát a ma érvényes jegybanktörvény alapján a kormánynak, a jegybank elnökének, a Magyar Országgyűlésnek és a köztársasági elnöknek van szerepe.
Ezzel szemben az a javaslat, amely itt fekszik, e közül a négy szereplő közül tulajdonképpen formálisan egyet hagy meg, az Országgyűlést, pontosabban annak a kormánypárti többségét, vagyis egyoldalúvá teszi mind a jelölési folyamatot, mind a kiválasztást. Ráadásul ez a módosítás elkövet még egy nagyon fontos változtatást is, nevezetesen nem írja elő a jelöltek meghallgatását. A Magyar Országgyűlésnek tehát úgy kell majd döntenie, hogy a gazdasági és informatikai bizottság kormánypárti többsége által meg sem hallgatott, szakmai és monetáris elképzeléseiről nem ismert személyeket kell itt majd a testületnek, magának az Országgyűlésnek egy szavazással jóváhagynia. Ezért gondolom azt, hogy álságos az érvelés. Itt nem arról van szó, hogy nagyobb lesz a függetlensége a jegybanknak, hanem pontosan az következik be, nagyon világos és nagyon egyértelmű céllal, hogy a kormánytól függésbe kerüljön legalábbis a monetáris tanács.
Hallottuk azt is, hogy miért. Dancsó képviselő úr nagyon korrekten és világosan elmondta: mert nem értettek egyet azzal a jegybanki politikával, a monetáris tanácsnak azzal a politikájával, amit eddig követett. Szeretném világossá tenni, hogy ilyen viták értelmesek és fontosak, csakhogy ezt soha nem a nyilvánosság előtt folytatják le, mert azok, akik Magyarországot minősítik, tőlünk teljesen függetlenül, ebből azt a következtetést vonják le, hogy Magyarországon nincs összhang a kormány és a jegybank között, és ezért rendkívül magas árat fizet az ország.
Szeretném tehát megismételni, hogy nem csupán szervezeti, nem csupán jelölési, nem csupán döntési feladatok megváltoztatásáról van szó, hanem annál jóval többről. Azt gondolom tehát, hogy ebben a helyzetben, még azt is hozzátéve ebben a jelölési folyamatban, amit Nyikos képviselő úr említett, amely hab a tortán, hogy nem a költségvetési bizottság teszi meg ezt a formális jelölést, világosan mutatja a szándékot, nevezetesen, hogy változtatásra készülnek önök a monetáris politikában; változtatásra készülnek önök, és ez nagymértékben veszélyeztetheti a forint árstabilitását, és nagymértékben veszélyeztetheti azokat az inflációcsökkentő célokat, amelyek az egész társadalom, az egész magyar gazdaság érdeke.
Szeretném itt és most elmondani önöknek, hogy bármilyen szakmai vitáim is voltak személy szerint a monetáris tanács egyes tagjaival, elismeréssel tartozunk az ő munkájukért, mert az elmúlt hat évben nagyon tisztességesen, figyelve a magyar gazdaság növekedésének és az infláció csökkentésének szempontjait, tisztességes és korrekt munkát végeztek. Szeretném megerősíteni azt is, hogy nagy szerepük volt abban, hogy 2008 őszén, a gazdasági világválság során Magyarország talpon tudott maradni. Azt hiszem, hogy az ő szakértelmüknek elismeréssel tartozunk.
Szeretném világossá tenni azt is, hogy amit az elmúlt hónapokban tapasztaltunk, hogy a monetáris politikai döntéseket a kormány megkérdőjelezi a nyilvánosság előtt, ezek rendkívül károsak, és azt gondolom, hogy nagyon nagy mértékben elkerülendők. Ugyancsak erre utalt egy-két olyan hír, hogy a kormány az inflációs cél emelését tervezi. Fontosnak tartottam, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr cáfolta ezt a kijelentést. Remélem, hogy ezt a programját tartani is fogja.
Szeretném önöknek elmondani és világossá tenni azt, hogy a monetáris politika csak rendszerben működhet, olyan rendszerben, amely átlátható, és amelynek a döntési elvei előre meghirdetettek, előre meghirdetett viselkedési szabályok alapján születnek.
(20.50)
Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az új összetételben milyen monetáris politikát követ, hogyan alakítja a kamatszintet, és ez milyen hatást gyakorol majd a gazdasági növekedésre. Ez annál is inkább fontos, mert erős kétségeim vannak a gazdasági növekedés elérhető magas mértékét illetően, ugyanis az elmúlt hónapok során született kormányzati lépések nyomán romlottak ezek a potenciális növekedési lehetőségeink, az átalakítások egyáltalán nem segítették a munkahelyteremtést, sem a tőkebeáramlást. A kormányváltás óta a kockázati felárak jelentősen megemelkedtek, amit tovább emel a növekvő aggodalom a költségvetés egyensúlyának fenntarthatóságával kapcsolatban.
Emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy a kormányváltás időszakának elején a kockázati megítélés számszaki mutatói Kelet-Közép-Európában nagyjából azonosak voltak, a magyar átlag nagyjából megfelelt ennek a regionális átlagnak. Azóta azonban az útjaink szétváltak, kettéváltak, a magyarországi befektetések csak a megnövekedett kockázatokat kompenzáló jelentős többlethozam felkínálása mellett valósulnak meg. Sajnos a befektetők csak a korábbiaknál érdemlegesen magasabb megtérülés reményében hozzák tőkéjüket Magyarországra, és az is világos, hogy mivel a pénzügyi piacokon elérhető hozam és a reálberuházások hozama tartósan nem szakadhat el egymástól, azok a beruházások, amelyek ezt a megemelkedett megtérülést nem érik el, nem fognak Magyarországon megvalósulni. Emiatt a kapacitások oldaláról nézve is a korábbinál határozottan kedvezőtlenebbé váltak a középtávú növekedési kilátásaink.
Tisztelt Képviselőtársaim! Világos, bár nem beszélt róla a miniszterelnök úr, hogy a kormány mindent elkövet az egyébként saját maga által elvesztett bizalom visszaszerzéséhez, így az egy hónappal ezelőtti költségvetésüket már most módosították egy 250 milliárd forintos puffer létrehozatalával. Kérdés persze, hogy ez a tartalék mire lesz elegendő, és ugyancsak kérdés, hogy milyen hatása van annak a kormányzati döntésnek, hogy például a rendőrségtől 35 milliárd forintot vesznek el vagy a közmunkát lehetetlenítik el. Kérdés az is, milyen következménye van annak, hogy tizenkét év óta a legnagyobb államháztartási hiányt produkálta januárban a kormány. A bizalom visszatérését nem segítik elő az olyan intézkedések, amelyek itt vannak a parlament előtt, amelyben független intézményeket próbálnak korlátozni. Főleg akkor teszi mindezt a kormány, amikor a lehető legnagyobb szükség volna az árstabilitás fenntartására, a maastrichti kritériumoknak történő minél előbbi megfelelésre és az euróövezeti tagállamokkal történő legszorosabb gazdaságpolitikai együttműködésre.
Szeretném önöknek elmondani, hogy elfogadhatatlannak tartjuk az Orbán-kormánynak azt az álláspontját, hogy Magyarország 2020 előtt nem csatlakozhat a közös pénzt használó országokhoz, hogy nem vezethetjük be az eurót. A tíz nappal ezelőtt történt események alapján ugyanis egy kétsebességes Európai Unió képe kezd kirajzolódni, amelyben a közös pénzt használó országok szorosabb gazdaságpolitikai együttműködést fognak majd megvalósítani. Úgy látszik egyébként, hogy ez a folyamat kicsúszik az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Magyarország kormányának kezei közül, és nemcsak azért, mert Brüsszel nem Moszkva, hanem azért is, mert Magyarország nem maradhat ezen a klubon kívül. Magyarország ma már része az euróövezetnek, hiszen a magyar gazdaság már a közös pénzt használja. Nem tudom, hogy ismerik-e önök azt a számot, hogy a magyar vállalkozások és vállalatok hitele, hitelállományának 80 százaléka már euróban van; annak a hitelnek, ami megfelel az éves magyar össznemzeti termék mértékének. Ez azt jelenti, hogy ennek a kötöttségnek, ennek a lehetőségnek a védekező mechanizmusait is meg kell teremteni Magyarország számára, ezért változatlanul nemzeti érdek az euró mielőbbi bevezetése. (Kőszegi Zoltán: Nyolc évig mit tettetek érte?)
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném javasolni önöknek, hogy fontolják meg még egyszer ezt a változtatást. Szeretném mondani, hogy rosszra fog vezetni, és nagyon nagy árat fog érte fizetni Magyarország.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból.)
