PŐSZE LAJOS
PŐSZE LAJOS
PŐSZE LAJOS (független): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden szeretnék egy nagyon fontos törvényhez hozzászólni. Dancsó képviselőtársam nagyon szerényen úgy fogalmazott, hogy ez nem egy nagy horderejű törvény, úgy fogalmazott, hogy itt egy apró módosításról van szó.
(21.30)
Kérem szépen, ez a törvény maga a horderő, ez a törvény maga a módosítás. Az elmúlt 20 évünk arról szólt, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájába senki nem láthatott bele, azt senki nem vizsgálta, 20 éve nem auditálta senki a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját. Tehát most, amikor ezt a látszólag kis törvényt meghozzuk, akkor egy 20 éve halogatott kérdésben áttörést érünk el, és alapjaiban fogjuk átalakítani ezzel az egész magyar gazdasági életet, mert ez az apró törvény egy olyan bankot érint, kérem, amelyik banktól önmagában 4500 milliárd forint adósságunk van a 21 ezer milliárd forintból. Kérem szépen, az 1991. évi elhibázott bankkonszolidáció, a Nemzeti Bank 1997. évi adósságcseréje, a CW Bank kivizsgálatlan ügyei és ezek kamatterhei 4500 milliárddal terhelik a mai 21 ezer milliárdos államadósságot. Ha ez nem volna, akkor már most 60 százalékon volna a GDP-hez viszonyított adósságunk, és nem kellene ilyen feszített, 5-6 éves adósságcsökkentő tervekkel sarcolni a lakosságot.
Tehát, kérem szépen, ez a törvény igenis egy rendkívül fontos törvény, és büszkén vállalhatja azt az előterjesztő, hogy nem a kormány, ahogyan mondják egyesek, hanem a parlament felügyelete alá helyezi a Nemzeti Bankot, és ez így rendben is van. Olyan nincsen, kérem, hogy valaki mindenkitől független, a bank sem lehet mindenkitől független. A Magyar Nemzeti Banknak - most nagyon óvatosan, de határozottan fogalmazok - a mindenkori valuta értékállóságának megőrzése mellett kell a mindenkori kormány gazdaságpolitikáját támogatni, nem önálló életet élni, kérem! Olyan nincsen, hogy önálló élet! (Taps a kormánypártok soraiban.)
És hogy mi a tét? Mi a tét? Nem egyszerűen technika, hiszen a miniszterelnök úr mondta két héttel ezelőtt, hogy ki kell élezni, illetve újra kell nyitni a Simor-Surányi-vitát.
Mire gondolt a miniszterelnök úr? Nyilván ő is aggódik azért, hogy mi lesz a magyar monetáris politikával, és vajon mi jó, az jó-e, ami most van, a Simor-vonal - ha már neveket használtunk -, amelyik azt mondja, hogy kérem, az inflációra hivatkozva állandóan magasan tartom a kamatot, pedig ez egy dogma, már húsz éve rájöttünk arra, hogy nincs az a szoros összefüggés a kamat és az infláció között. Vagy pedig a másik irány a jobb, amit most éppen Surányi nevével fémjeleznek, hogy vigyük csak lejjebb a kamatot, nem baj, ha elmegy a forint egy kicsit, nem baj, hogyha az infláció megemelkedik. Úgy tűnne, hogy csak ez a két probléma van, hogy ilyen két irányzat között kell dönteni.
Hadd bonyolítsam meg a dolgot még jobban! Egyik sem jó, mert igenis olyan politikát kell majd kialakítanunk, hogy alacsony kamat, alacsony infláció és erős forint - és ezt meg lehet csinálni! Nézzék meg, 1 százalékos alapkamat mellett 1,8-2,2 százalék között van az európai zónában, az eurózónában az infláció. Tehát igenis meg lehet csinálni, még tovább kell ezen dolgozni.
No, de hogyan tudjuk ezt elérni? Úgy tudjuk elérni, ha olyan szellemiség van bent a monetáris tanácsban, amelyik ezt képviseli. A parlament így tudja megfogalmazni a nemzet érdekében a monetáris politikát, így tudja érvényesíteni, hogy embereket rak be oda, és számon kéri rajtuk, hogy milyen politikát képviselnek, és igenis beszámoltatja őket. Kérem szépen, ezt igenis fel kell vállalni, ezt nem kell szégyellni, nem a kormány, a parlament akarja felülvizsgálni, pontosabban állandóan nyomon követni a monetáris politikát.
Ez itt nem a reklám helye, de én holnap beadok egy alkotmánymódosítást: nevezetesen a Nemzeti Bankra vonatkozó rész helyett egy teljesen új passzust illesztek be, aminek az a lényege - hogy tovább fokozzam az izgalmakat -, hogy minden évben a Nemzeti Bank június 30-áig hites könyvvizsgálói jelentéssel, amelyet az ÁSZ ellenjegyzett, itt számoljon be a parlament előtt a bank számszaki monetáris politikájáról is, mert 20 éve nem hallottunk semmit erről, kérem szépen, hogy mi a számszaki monetáris politikája a banknak. Ez még mindig nem fogja sérteni az önállóságát, viszont elérjük azt, hogy a magyar nemzet a parlamenten keresztül 20 év után először megtudja, hogy a monetáris politika hogyan is történik az országban.
Ezért én a magam részéről, mint első lépés, a törvényjavaslat elfogadását javasolom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
