ROGÁN ANTAL
ROGÁN ANTAL
ROGÁN ANTAL, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A gazdasági bizottság ülésén a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát 21 igen szavazattal, 5 nem szavazat ellenében támogatta a bizottság.
A Szocialista Párt képviselőcsoportjának jelen lévő tagjai voltak azok, akik egyébként nemmel szavaztak, és tisztelt képviselőtársaim, szeretném először is a hozzászólásomban pont ezt a kicsit érdekes dolgot kihangsúlyozni. Mert itt szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat arra, hogy mi történt itt a tisztelt Ház falai között 2004-ben; 2004-ben, amikor Gyurcsány Ferenc kormányzása idején három képviselő benyújtott egy egyéni módosító indítványt, amely egyéni módosító indítvány akkor a jegybanktörvény módosítása volt. Egy ma már a sorainkban nem lévő SZDSZ-es és két szocialista képviselő jegyezte, és ez a bizonyos módosító indítvány arról szólt, hogy a miniszterelnök jogait bővítette ki. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jogait bővítette ki a jegybanktanács tagjainak a jelölésekor, lehetőséget adva számára, hogy négy külsős taggal bővítse ki az akkori jegybanktanácsot, a saját kénye-kedve és ízlése szerint.
Ma a szocialista képviselőtársaim természetesen erről nem beszéltek a bizottsági ülésen, nem beszéltek eddig a sajtóban, és gondolom, nem szeretnének beszélni róla itt, a parlament üléstermében sem, de attól ez még megtörtént. 2004-ben ez a módosítás azt a célt szolgálta, hogy az akkori miniszterelnök kezébe adjon hatalmat, és még az akkori pénzügyminiszter, Draskovics Tibor el is mondta, hogy szerinte nem jó dolog az, hogyha egyébként egy irányban hatnak a jegybankon belül a döntéshozatali folyamatok, és egy véleményt képviselő emberek ülnek csak a jegybanktanácsban. Erről a véleményről is - azt gondolom a mai bizottsági vita alapján - elfeledkeztek a szocialista képviselőtársaim. Jó lenne, hogyha ezeket felidéznék.
Azt gondolom, ehhez képest az a módosító indítvány, ami most elénk került, éppen ellenkező irányokba mutat. Ugyanis az történik, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormánytól elvesz jogköröket, és a parlament kezébe ad jogköröket a jegybanktörvény módosításakor. Az történik, hogy a parlament az, amelyik jelölheti a monetáris tanács külsős tagjait, és a parlament az, amelyik a monetáris tanács külsős tagjairól döntést hoz. Ebben az értelemben tehát a parlament befolyása erősödik meg, ami egyébként jó néhány európai ország modelljével megegyezik, tisztelt képviselőtársaim.
Azt is szeretném elmondani, hogy véleményem szerint ez a nyilvánosság kontrollját is erősíti. Elvégre annak idején, amikor Gyurcsány Ferenc jelölt monetáris tanácsi tagokat, nem sokan tudták, hogy azok egészen pontosan kicsodák, és milyen szempontok alapján választotta ki őket a miniszterelnök. Azzal, hogy ezt a parlament egyik bizottsága teszi meg, azt gondolom, itt a szempontok szerepe is fölerősödhet. Tehát a nyilvánosság kontrollja is erősödik a jegybanktanács tagjainak a jelölésekor. És természetesen el lehet azt mondani, hogy most momentán a jegybanktanács többségét fogja jelölni, illetve megválasztani majd a parlament márciusban, de ennek csak az az oka, tisztelt szocialista képviselőtársaim, hogy önök 2004-ben fölborították az akkori rendszert. Mert ha nem borították volna föl, akkor az lenne, hogy soha nem járna le a monetáris tanács többségének a mandátuma egyszerre; mindig csak egy részének, ami persze biztosítaná a jegybanki politika egyfajta kontinuitását.
Tehát, tisztelt szocialista képviselőtársaim, ha annak idején Gyurcsány Ferenc kezdeményezésére nem módosították volna a jegybanktörvényt, akkor ma a parlament nyilvánvalóan nem tudna egyébként négy tagot jelölni monetáris tanácsba. Azt gondolom, ebből a szempontból ezt a bizonyos hibát annak idején önök követték el. Kérem majd, hogy a kisebbségi hozzászólásban ennek az indokairól ne feledkezzenek el, és természetesen a parlamenti vita hátralévő részében sem.
Azt gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat - és ez a bizottság többségi véleménye is volt - a jegybank önállóságát semmilyen formában nem csorbítja. Ezt egyébként az EKB, az Európai Központi Bank a véleményében kimondja, hiszen jelzi, hogy nem csorbul a monetáris tanács tagjainak önálló döntéshozatali lehetősége, nem csorbul a függetlensége, a státusa, nem változnak azok a szempontok, amelyek alapján a monetáris tanács tagjai jelölhetők.
Ugyancsak szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy ha most arról érvelnének, hogy ettől olyan sokat változhat a jegybanki politika, erre pont az a példa, amikor Gyurcsány Ferenc jelölt egyébként tagokat a monetáris tanácsba, azok is a végén a monetáris tanács elé került anyagok és a jegybank szempontjai alapján - mert ez a törvényi kötelességük - úgy hoztak döntéseket, hogy ez végső soron kontinuus volt a korábbi jegybanki politikával. Azt, hogy a monetáris tanács tagjai milyen döntést hoznak, nem az dönti el, hogy ki jelöli őket, hanem az, hogy adott esetben milyen az a gazdaságpolitikai szituáció, amit a döntésükkor meg kell ítélniük.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
