DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat megfogalmazása alapján az előterjesztés a normavilágosság követelményét súlyosan sérti. Amit önök buzgón emlegetnek, a visszamenőleges hatályt, az egyszerűen alkotmánysértő, az ellenőrzés az átadást megelőző gazdálkodásra visszamenőleg vonatkozna, ami a jogbiztonsággal nincs összhangban.
A kormányzati ellenőrzési szerv számára - ami röviden Kehi névre hallgat - a törvényjavaslat lehetővé teszi a pénztártitok és az üzleti titok megismerését, szintén visszamenőleges hatállyal. A jelenleg érvényes törvény szerint a pénztár érdekei védelmében titkosnak kell tekinteni mindazon adatokat, amelyek titokban maradásához a pénztárnak méltányolható érdeke fűződik, ilyen az üzleti titok. A pénztártagok érdekeinek védelmében a személyükre vonatkozó, a vagyoni és üzleti helyzetükre vonatkozó, illetve a pénztári adataik titkot képeznek, ez a pénztártitok, amit szintén meg akarnak sérteni. A kormányzati ellenőrzési szervnek a pénztártagok pénztártitkaihoz és az üzleti titkot képező adatokhoz való hozzáférésének lehetővé tétele egyszerűen alkotmányellenes, igaz, hogy a jelenlegi alkotmány, de alkotmányos rendben élünk. Az információs önrendelkezési jogot úgy korlátozza, hogy az nem elkerülhetetlen, azaz önkényes ennek a jognak a megsértése a törvényjavaslat alapján, a korlátozás mértéke pedig - lévén, hogy az adott jogviszonnyal közvetett módon kapcsolatban lévő jogviszonyokra is kiterjed - egyszerűen aránytalan, tehát egy következő jogelvet is sért.
Az előterjesztés szerinti törvénymódosítás elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan, hogy az ellenőrzésre hivatkozva a Kehi számára olyan titkok hozzáféréséhez nyújt lehetőséget, amelyek normál jogállamban, piaci körülmények között egyszerűen sértik a jogbiztonságot. Olyan visszamenőleges hatályú törvénnyel van dolgunk, amelyben alkotmányellenes eszközökkel kívánnak élni. Azt feltételezik, hogy a pénztárak eddigi működésének szabályozása lehetővé tette volna, hogy eltűnjenek a befizetések, ez pedig nem igaz, hiszen a legfontosabb gazdasági adatok nyilvánosságra hozásáról a hatályos törvény is rendelkezik. Ez egy újabb hadjárat a maradék magánnyugdíjpénztárak ellen, ami még inkább megnehezíti a létezésüket. Mindez azért sem érthető, mert a kormány eddigi lépései, nyilatkozatai szerint az önkéntes kölcsönös pénztárakat támogathatónak, fenntarthatónak ítéli a kormány, ám a magánpénztárakat meg nem, amelyek pedig szintén szabályozott keretek között működtek, a PSZÁF ellenőrzési jogköre érvényesült rájuk.
Jelen helyzetben tényleges információ nélkül gyanúsítanak meg intézményeket, hiszen csak feltételezés, hogy a pénztárak nem megfelelően gondoskodtak volna a befizetésekről, mivel csak most akarják indítani ezeket a vizsgálatokat. Felháborító az is, hogy a javaslatot az általam egyébként személyében nagyon tisztelt nyugdíjvédelmi megbízott nyújtja be, és nem a kormány, ezzel ismét megkerülik a közigazgatási és társadalmi egyeztetéseket. A kormánymegbízott nem tud nyilatkozni, hogy mit terveznek tenni a nyugdíjrendszerrel a későbbiekben, nincs olyan garancia, ami törvényben rögzítené a későbbieket.
Az a kérdés is felmerül, hogy ha ilyen ellenőrzési jogkört kap a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, akkor kiterjednek-e ezek a vizsgálatok a felhasználásra, van-e garancia, hogy mire történik az így befolyó magánvagyonok felhasználása, ezt vizsgálhatja-e majd a Kehi. Vizsgálja-e az egyenlő feltételek biztosítását, hogy biztosítva voltak-e ezek az egyenlő feltételek az átjelentkezés során? Az nem hiszem, hogy egyenlő feltétel, hogy az egyiknek nem kellett nyilatkozni, a másiknak viszont súlyosan is.
Mindezek alapján azt javaslom, hogy a jogállamiság védelmében ezt az előterjesztést vonják vissza, és védjék meg a piacgazdaságot ezektől a vizsgálatoktól.
Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
