BALCZÓ ZOLTÁN

Teljes szövegű keresés

BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a nagylelkűségét, akkor rátérek a tartalmi részekre.
A 68. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, ami a villamosenergia-törvény módosítását módosítaná, a beadója én vagyok, és szerintem egy nagyon lényeges kérdést próbál korrigálni. Ez a rész, amelyhez a módosítást benyújtottam, a rendszerirányító függetlenségének biztosításával foglalkozik, tehát azt kell hogy megoldja, hogy a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és az átviteli rendszerirányító az európai uniós jogszabályok szerint független legyen.
Fordítsuk le magyarra! Van jelenleg a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság, százszázalékos állami tulajdonú, és a remények és a tervek szerint az is marad és bővül, és van a Mavir Zrt., amely nyilván nemcsak az irányításnak az informatikai része, hanem a teljes alaphálózat, annak minden átviteli rendszerével, mint hatalmas érték hozzá tartozik. Az európai uniós jogszabályok előírják azt, hogy ezeket egymástól szét kell választani, de a szétválasztásnak van egy olyan lehetősége, hogy jogi személyiségként vannak szétválasztva, mint ami a jelenlegi helyzetnek megfelel, vagyis tulajdonképpen a Mavir is állami tulajdonban van, hiszen annak a tulajdonosa a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság. Ennek megvannak a maga szabályai, hogy hogyan kell a jogi feltételeknek megfelelni, hogy ez a jogi különválás lehetséges és elfogadott legyen. Van olyan lehetőség is, amikor a teljes tulajdonosi szétválás bekövetkezne, magyarul lefordítva megint a fogalmakat: a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság állami tulajdonú például, a rendszerirányító pedig nem.
Nos, ebben a kérdésben a Magyar Országgyűlés a 2010. évi VII. törvényben egyértelműen állást foglalt. A törvényjavaslat módosításának indoklásában világosan kifejtette, hogy miért a jogi szétválasztást oldja meg és alkalmazza, és miért tartja tulajdonosként gyakorlatilag egyben, tehát nem tulajdonosi szétválasztást alkalmaz. Furcsa módon, miközben a 2010. évi VII. törvény is pontosan az EU-jogharmonizációval összefüggésben született, most ebben a salátatörvényben meglepő módon újból megjelenik az a lehetőség is, hogy a teljes tulajdonosi szétválasztás megtörténjen. Magyarra fordítva, a privatizáció lehetősége újból megnyílik.
Én nem vagyok jogász, de az európai uniós jogban járatosokkal konzultáltam, és természetesen ez úgy van, amit a józan ész is diktál, hogy amikor az európai uniós irányelv azt mondja, hogy ezt, ezt és ezt a lehetőséget kell választani, akkor a törvénybe átültetve az adott tagország kiválasztja valamelyik lehetőséget a megadottak közül, és azt szabályozza törvényi szinten. Ez történt a 2010. évi VII. számú törvényben.
Most viszont egy alternatíva jelenik meg, tehát újból beépíti azt, hogy jogi személyiségként, a jogi szétválasztás és a teljes tulajdonosi szétválasztás szabályait. Ez azzal a nehézséggel is jár, hogy egy ilyen lényeges kérdésben, az előbb hallottuk, hogy milyen igény merült föl, hogy ne rendelet, hanem törvény legyen. Ha ebben a villamosenergia-törvényben nem választ a törvényhozó a két megoldás között, vagy a háromból egyet, akkor az azt jelenti, ha alternatívát hagy, igen, azt egy kormányrendelet fogja majd eldönteni, tehát ez a jogbiztonságot is befolyásolja, hogy továbbdelegálja egy alsóbb szintre azt a döntést, amit egyébként a törvényben kéne meghozni.
Még egyszer mondom, ha jól emlékszem, mert megnéztem, 4 ellenszavazattal és 2 tartózkodással fogadta el a parlament azt a változatot, amelyben nem kívánja a tulajdonosi szétválasztást. Még egyszer mondom, hogy emögött... - én nem azt mondom, hogy ez már feltett szándék, de a szakmai körökben megrökönyödést keltett: akkor újból indul a vita, tehát újból tulajdonosilag leválasztjuk, újból privatizálni akarjuk?
Én ebben a módosító indítványban azt tettem, hogy visszatérve az akkor konszenzussal elfogadott változathoz, a tulajdonosi szétválasztást mint alternatívát kivettem a törvényből, és megmarad benne az európai uniós irányelvnek megfelelő jogi szétválasztás. Mivel a bizottságban elutasították, sok reményem nincs, de igazából nem tudom az okát annak, hogy ez miért így történt.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem