BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Megmondom őszintén, annak ellenére, hogy ismételten az éjszaka kellős közepére száműzték ezen érdekfeszítő törvénytervezet részletes vitáját, mégis azt kell mondanom, hogy üdítő volt felkészült és hozzáértő képviselőtársak között végighallgatni azokat az indítványokat, amelyek közül néhány a kormány által is támogatásra került.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel együtt is néhány konkrét kérdésre, módosító indítványra ki kell térnem, többek között Józsa István képviselőtársunk indítványára, amely a korábban létesített vezetékekhez kapcsolódó szolgalmi jogok ingatlan-nyilvántartásba történő utólagos bejegyeztetési kötelezettségére előírt határidő meghosszabbításával kapcsolatos. A határidő rövidítésére vonatkozó javaslatát nem tudjuk támogatni, hiszen a korábban létesített vezetékekhez kapcsolódó szolgalmi jogok ingatlan-nyilvántartásba történő utólagos bejegyeztetési kötelezettségére előírt határidő meghosszabbítása éppen az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének elősegítését jelenti, továbbá az ellátásbiztonság szempontjából szükséges karbantartási munkák elvégzése is csak ezzel biztosítható.
A szolgalmi jogok utólagos bejegyeztetésére előírt határidőt az ügyek jelentős számára tekintettel az érintettek eddig nem tudták tartani, illetve az ügyek elhúzódtak. A bejegyeztetés nemcsak az engedélyesek miatt történik, hanem azért is, hogy potenciális tulajdonosok valódi képet kapjanak az ingatlannal kapcsolatos tényekről. A képviselő urak álláspontjával ellentétben ezek a gondok a szállítási rendszert üzemeltető esetében is fennállnak, ezért a törvényjavaslat lehetőséget biztosít a szállítóvezetékekkel kapcsolatos szolgalmak ingatlan-nyilvántartásba történő utólagos bejegyzésére is.
A kötelező átvétel rendszerével kapcsolatosan szinte teljes egészében egyetértek Jávor Benedek képviselő úrral, és tulajdonképpen az általa elmondottak szellemiségében megegyeznek azzal a módosító indítvánnyal, amely az elmúlt esztendő decemberében átvezetésre került a hatályos jogszabályon. Ez megállapította egyébként a Lázár János képviselőtársunk indítványában megfogalmazottakkal egybehangzóan azt, hogy a kötelező átvételi rendszer jelenlegi állapotában igazságtalan, korrekcióra szorul, mert jelentős mértékben eltért az eredeti szándékától, és nem a megújuló energiahasználat elterjedését támogatja, hanem egyébként környezetvédelmileg és bizonyos szempontból társadalmilag is indokolható módon a földgázalapú kapcsolt energiatermelők irányába, az ő támogatásuk irányába mozdult el.
Mi úgy ítéltük meg a szakmai szervezetekkel és az önkormányzatokkal történő egyeztetést követően, hogy a kötelező átvételi rendszer január 1-jével megvalósított módosításával már jelezni tudjuk azt, hogy e felborult állapotot szeretnénk helyreállítani, és a valóban megújuló energiák támogatására szeretnénk a kötelező átvétel rendszerét átalakított formában fenntartani átmeneti időre is. Éppen ezért nem nyúltunk hozzá a zöldenergia-termelők kötelező átvételéhez, ugyanakkor a földgázalapú kapcsolt termelőknél egy 15 százalékos csökkentéssel, átvételiár-csökkentéssel jelezni kívántuk a változó irányvonalat. Úgy ítéltük meg, hogy a szakmai szervezetekkel ez év őszére az új szabályozás irányelveit le tudjuk fektetni, lefolytatjuk a társadalmi és szakmai vitát, év végére kodifikálhatóvá válik, a következő év elején megszülethet a parlamenti döntés, és mindenki felkészülhet a 2013. január 1-je utáni időszakra.
Tulajdonképpen Lázár János képviselőtársunk módosító indítványa ezt a menetrendet és ezt a tartalmat írta felül részben. Nincs ebben a kérdésben a kormánynak véglegesen elfogadott álláspontja, egyébként a gazdasági bizottság elnöke is jelezte a tegnap délelőtti bizottsági ülésen azt, hogy sok tekintetben nem ért egyet a gazdasági bizottság a Lázár János képviselő úr által beterjesztett módosító indítvánnyal. Azt még vizsgálni kell, azzal kapcsolatosan minden bizonnyal módosításokra kerül majd sor, de lehetőséget kívánt biztosítani a gazdasági bizottság a módosító indítvány fenntartásával annak érdekében, hogy meglegyen a lehetőség arra, amit a kormány, illetve a kormányfő megfogalmazott az elmúlt napokban, hogy a kötelező átvételi rendszer jövőjével kapcsolatosan készüljön egy kormány-előterjesztés még a jelenleg parlament előtt lévő törvény tárgyalásának idején belül, tehát azzal párhuzamosan, és annak ismeretében kerül kialakításra a végső álláspontja a kormánynak. Ha úgy tetszik, a tárca álláspontja továbbra is az érvényben lévő, január 1-jével módosított kötelező átvételi rendszer. Ehhez képest lesznek még további egyeztetések és vélhetően módosítások.
Ugyanakkor azt már most is ki kell jelenteni, hogy az erdő védelmét nem a villamosenergia-szabályozási rendszerben, hanem az erdészeti jogszabályok alapján és az erdészeti hatóságnak kell biztosítania, a fakitermelés szabályozását nem az energetikai tárgyú, hanem az erdészeti jogszabályok tartalmazzák, és ott is kell a szükséges korrekciókat elvégezni. Ugyanakkor e tekintetben sincs vita, a biomassza alapon működő nagy erőművek, rossz hatékonyságú nagy erőművek kivezetését 2014-ig legkésőbb meg kell valósítani, és ezzel párhuzamosan fel kell építeni egy decentralizált, kistérségi, települési szintű, biztos hőpiaccal rendelkező biomassza-erőmű hálózatot.
Valóban helytálló az a megállapítás is, hogy a módosító indítvány nincs összhangban a kormány által korábban elfogadott megújuló cselekvési tervvel, nincs összhangban az EU 2020 stratégiával, illetve a két héttel ezelőtt elfogadott nemzeti energiastratégia irányelveivel sem, de éppen ezért ellentmondások feloldása, megvizsgálása és lehetséges feloldása érdekében kérte a miniszterelnök úr azt, hogy a következő három hétben történjék meg a kötelező átvételi rendszer, illetve Lázár János képviselő úr indítványának a felülvizsgálata.
Tisztelt Képviselőtársak! A kötelező átvételi rendszer módosítását teljes egészében elvető szocialista párti képviselőtársak indítványával kapcsolatosan a következőt kell megjegyeznem. A módosító indítványuk lehetetlenné tenné tulajdonképpen a kötelező átvételi rendszer koncepcionális megújítását, azaz az egyedi határozatokon alapuló rendszer teljeskörűen jogszabályi úton rendezett rendszerrel történő felváltását, amit már a decemberi módosítás során mi kilátásba helyeztünk.
(1.30)
A szolgáltatók, illetve a fogyasztók jogait szabályozó javaslatokkal kapcsolatosan ki kell jelenteni, hogy a törvényjavaslattal bevezetni szándékozott új rendelkezések összességében a fogyasztók érdekeit helyezik előtérbe. A lakossági felhasználók kikapcsolásának alapvető feltételét jelenti bizonyos mértékű felhalmozott lejárt tartozás. A tervezet ennek mértékét a hatályos kilencven napról a korábbi közüzemi rendszerben is alkalmazott hatvan napra javasolja csökkenteni. Az intézkedés célja pedig annak megakadályozása, hogy a felhasználók jelentős összegű tartozást halmozzanak fel, a jogalkalmazás tapasztalatai ugyanis azt mutatták, hogy a hatályos rendelkezés hatására olyan mértékben nőtt a lakossági fogyasztók egyösszegű tartozásának mértéke, hogy azt már a szociálisan rászorulóknak történő segítségnyújtásra specializálódott szervezetek sem tudták kezelni, kiegyenlíteni.
Azt is el kell mondani, hogy az energiaellátásból való kikapcsolás tekintetében a hatályos szabályozás is különbséget tesz az egyetemes szolgáltatásban részesülők és nem részesülők között akként, hogy részletes szabályokat kizárólag az egyetemes szolgáltatásban részesülőkre fogalmaz meg. Az elmúlt évek gyakorlata azonban azt mutatja, hogy a versenypiacon vételező fogyasztók is bizonyos védelemre szorulnak, tulajdonképpen a gázszolgáltatás területén az egyik piaci szereplő, a versenyszektorban szolgáltató piaci szereplő lehetetlenülésére való tekintettel magának az Energia Hivatalnak is be kellett avatkoznia több mint 300 ezer hazai fogyasztó biztonságos ellátása érdekében. Tehát fontos az, hogy a versenypiacon vételező fogyasztók is bizonyos védelemre szoruljanak.
Az új rendelkezések alapján meghatározásra kerülnek a nem lakossági fogyasztókra vonatkozó kikapcsolási szabályok is, hiszen ilyenek a korábbiakban nem voltak. A törvényalkotó úgy vélekedett ebben a kérdésben, hogy a nem lakossági fogyasztókra vonatkozóan is valami védettséget, szabályt kell a törvényben elhelyezni.
A fogyatékkal élő fogyasztókra vonatkozó szabályozás alapvetően nem változik, így a fogyasztók ellátási színvonala sem csökkenhet. A fogyatékkal élő fogyasztók, ha egyébként szociálisan nem rászorulók, fizetési késedelem esetén az általános szabályok alapján kerülhetnek kikapcsolásra; a fogyatékkal élő fogyasztók, ha egyidejűleg szociálisan is rászorulók, fizetési késedelem esetén a szociálisan rászoruló fogyasztók számára nyújtott kedvezményekben részesülnek.
Az ügyfélszolgálatok tekintetében a szabályozás alapvető változása a földgáztörvényben, hogy a gyakorlatot megerősítve kötelezően előírja a kereskedőknek, hogy ügyfélszolgálati irodát tartsanak fenn. Az új szabályokkal háromszintű szabályozás valósul meg. Értelemszerűen a kereskedő kötelezettségei a legenyhébbek, mivel neki csak a felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására, orvoslására és tájékoztatására kell biztosítani a felhasználói kapcsolattartás szervezetét. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó kereskedő kötelezettsége egy fokozattal szigorúbb, mivel ő vagy ügyfélszolgálati irodát, vagy ügyfélszolgálati fiókirodát működtet. Az egyetemes szolgáltató kötelezettsége pedig a legszigorúbb, tekintettel arra, hogy köteles kistérségenként legalább egy ügyfélszolgálati irodát működtetni. A nyitvatartási idő csökkentése összhangban van a fogyasztóvédelemről szóló törvény azon módosításával, amely lehetőséget kíván teremteni az eltérő szabályok megállapítására.
Az elosztói ügyfélszolgálatokra vonatkozó szabályozás a fogyasztók hátrányára módosul. Az eredeti szabályozás visszaállítását tartja indokoltnak a dr. Józsa István és képviselőtársai által benyújtott indítvány. A felvetést nem támogatjuk, tekintettel arra, hogy a tervezett szabályozás továbbra is a fogyasztók érdekeit szolgálja. A felvetés nem veszi figyelembe az elosztó területi monopóliumi jellegéből adódóan azt, hogy a piaci szereplők tekintetében nem beszélhetünk piaci versenyről. Az, hogy az ügyfélszolgálatok létesítési szabályait és azok kötelező számát deklaráljuk, garanciális jellegű. Jelenleg a villamosenergia-törvény szabályozása csak azt tartalmazza, hogy ügyfélszolgálati irodát kell működtetni, de nem határozza meg az azzal kapcsolatos minimum-előírásokat. Továbbá kiemelném, hogy jelenleg a fogyasztók jellemző módon a kereskedelmi ügyfélszolgálatokon keresztül tartják a kapcsolatot az elosztókkal, ennek biztosításáról pedig a villamos- és a gáztörvényben is külön rendelkezések szólnak.
A nem profilalapú elszámolás esetére vonatkozó javaslattal kapcsolatosan azt tudom mondani, hogy a felvetést nem támogatjuk, mivel annak jelentős költségnövelő hatása van, amely a fogyasztók által fizetendő árakban kerülne megtérítésre.
A hálózati engedélyes hálózathasználati szerződés felmondásával kapcsolatos szabályozással dr. Józsa István és képviselőtársai szintén nem értettek egyet, és erre vonatkozóan módosító indítványt nyújtottak be. Az abban megfogalmazottakkal ugyancsak nem értünk egyet, tekintettel arra, hogy a képviselő úr által benyújtott és hivatkozott módosítás éppen a szerződés nélküli vételezés lehetőségét mozdítaná elő, villamos energia vásárlására vonatkozó szerződés hiányában ugyanis nincs lehetőség villamos energia vételezésére, és így a hálózathasználati szerződés fenntartása sem indokolt.
Ugyancsak Józsa István képviselőtársunk a termelői engedélyes személyének megváltozásával kapcsolatosan nyújtott be módosító indítványt, amelyet szintén nem tudunk támogatni. A törvényjavaslat a kereskedőváltással kapcsolatos rendelkezések között ugyanis rögzíti, hogy a villamosenergia-kereskedő a kereskedőváltással összefüggésben nem számíthat fel díjat a felhasználó részére.
Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó vonatkozásában a szerződésmódosítással kapcsolatos módosító indítvánnyal kapcsolatosan a következőt kell kiemelni: a szerződés módosítását a szolgáltatók az ügyfélszolgálati irodákban és a honlapjukon kötelesek közzétenni, valamint az érintett felhasználókat a tervezett módosítás tartalmáról és a szerződés felmondásának lehetőségéről írásban is értesíteni kell.
Az elmúlt években az is megfigyelhető volt, hogy a magyar lakosság körében az írott sajtónak mint információforrásnak a szerepe alapvetően visszaszorult, az országos napilapok példányszáma oly mértékben esett, hogy az azokban történő meghirdetés korántsem éri el azt a tájékoztatási szintet, amelyet a szolgáltatók ügyfélszolgálati irodáin, illetve az általuk működtetett honlapokon keresztül biztosítani lehet.
Képviselőtársaim felvetették, hogy a villamosenergia-törvényben szereplő különadóra vonatkozó rendelkezést miért kívánja a kormány megváltoztatni. Nem kívánja megváltoztatni, nincs ilyen kormányzati szándék. A törvényjavaslat a hatályos rendelkezések közé 2010. december folyamán beiktatott különadó áthárításának megakadályozását célzó passzust nem szándékozza törölni. Kizárólag jogszabály-szerkesztési technikai kérdésről van szó, mivel a törvényjavaslat előkészítése a szóban forgó rendelkezés hatályos törvénybe való beiktatása előtt történt meg. Nagyon fontos, hogy miután ez a törvénytervezet elkészült és benyújtásra került, azzal párhuzamosan egyébként önök által kifogásolt módon tárgyaltuk ugyanezt a törvényt egy mini energiacsomagban, és ott rögzítettük a különadó áthárításának a tilalmát. Ezért nem szükséges a jelen előterjesztés tárgyát képező törvénytervezetben szerepeltetni. Tehát itt egy jogszabály-szerkesztési technikai kérdésről van szó. A különadó áthárításának a lehetősége továbbra sem lesz biztosított a törvényi tiltás életben tartása mellett az iparági szereplőknek.
A hatásfok-követelményekkel kapcsolatos észrevételre mondom, hogy a villamos energiáról szóló törvényben hivatkozott külön jogszabály tartalmazza a feltételeket. E jogszabály megszületéséig a szóban forgó releváns feltételek a termelői engedélyesek számára még nem ismertek, ezért a jogszabály kihirdetéséig indokolt az eredetileg tervezett felkészülési idő biztosítása. Tehát lesz egy alacsonyabb, végrehajtást szabályozó jogszabály, egy kormányrendelet, és amíg az el nem készül, addig a korábbi szabályozás marad érvényben, éppen a jogbizonytalanság elkerülése érdekében.
(1.40)
Végül a Balczó Zoltán képviselőtársam által benyújtott módosító indítvánnyal kapcsolatosan, nem kilépve nagyon a szerepemből, azt kell mondani, hogy gyakorlatilag egyetértek, ugyanakkor az európai uniós direktívának történő maradéktalan megfelelés szükségessé tette a korábbi döntés felülvizsgálatát, hiszen a villamos irányelv és ezzel párhuzamosan a gáz irányelv alapján a teljes tulajdonosi szétválasztás lehetőségét minden tagállamnak át kell ültetnie saját nemzeti jogrendszerébe. Az irányelvek szerint a tagállamok kötelesek biztosítani az átviteli rendszerirányítók számára a teljes tulajdonosi szétválasztási modell választásának lehetőségét, függetlenül attól, hogy a tagállamok melyik modell átültetését preferálják elsődlegesen.
Elméletileg fennállnak azok a kockázatok, amelyeket Balczó képviselőtársunk fölvetett, de bizakodjunk abban, hogy az a konszenzus, ami létrejött az elmúlt években ebben a kérdésben, továbbra is fenn fog állni. Abban vagyunk érdekeltek mindannyian a Magyar Országgyűlésben, hogy a nemzeti tulajdonban lévő Magyar Villamos Műveket és a tulajdonába tartozó leányvállalatokat is állami közösségi tulajdonban fogjuk megtartani, és nemcsak megtartani, hanem megerősíteni annak érdekében, hogy egy erős és versenyképes nemzeti energiaholding tudja fölvenni a tényleges versenyt azokkal a pályatársakkal, amelyek ugyancsak termelőként és szolgáltatóként megjelentek Magyarországon az energiaszolgáltatásban.
Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm megtisztelő figyelmét és türelmét, hiszen tudjuk azt, hogy nagylelkű felajánlást tett Balczó Zoltán képviselőtársunknak, hogy ezt a napirendet végig fogja szolgálni. Remélem, hogy nem csalatkozott, és egy olyan részletes vitának a részesei lehettünk mindnyájan, amelyben elsősorban a szakmai kérdésekről esett szó a hagyományoknak megfelelően.
Köszönöm minden képviselőtársamnak az aktív részvételét, és jó éjszakát kívánok. (Taps.)
