DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Természetesen, nem értem még az indoklás végére, és van még néhány igen érdekfeszítő és szerintem tanulságos része a módosító javaslatainknak.
A következőkben a 45. ajánlási számon szeretnénk fölhívni a figyelmet egy általunk teljesen indokolatlannak tartott egyszerűsítésre megint a szolgáltatók érdekében. A villamosenergia-törvény 40. §-ának (4) bekezdéséből egyszerűen kifelejtette az előterjesztés azt a pici kis megjegyzést, hogy legalább negyedéves gyakorisággal. Amikor a világ halad az intelligens áramszolgáltatás, az intelligens mérők felé, akkor mi még az éves gyakoriságot akarjuk egyedül benne hagyni? A negyedéves egyértelműen a fogyasztót és a pontosabb elszámolást védi, tehát javasoljuk fenntartani.
Az 52. ajánlási pontban a törvényjavaslat alapján a hálózati engedélyes abban az esetben is felmondhatja a hálózathasználati szerződést, ha egyébként szerződésszegés nélkül a felhasználó nem rendelkezik érvényes villamos energia adásvételi szerződéssel. Ilyen helyzet állhat elő, ha egy vállalkozás átmenetileg - például gazdasági válság esetén vagy egyéb okból - nem működik vagy szünetelteti a működését, illetve korábbi villamosenergia-vásárlási szerződését felmondta, de az újat még nem sikerült megkötnie.
Annak érdekében, hogy az új hálózathasználati szerződéssel kapcsolatos költségek az ilyen vállalkozásokat, nehéz helyzetükben a felhasználókat ne terheljék, indokolt a hatályos szabályozás fenntartása, tehát megint egy fogyasztók, történetesen a kis- és középvállalkozások érdekében történő szabályozás fenntartására hívjuk fel a kormány figyelmét.
A 74. ajánlási pontban aprónak tűnő pontosításokat javaslunk. A módosító javaslat célja bizonyos kodifikációs pontatlanságok kijavítása, szintén a felhasználók érdekében.
Az ajánlás 97. számán szereplő javaslatunkat szeretném indokolni az előterjesztőknek. A törvényjavaslat a kormány haladékot kíván adni azon erőművek üzemeltetőinek, amelyek termelése nem teljesíti a minimális energetikai hatásfok követelményeit sem. Ez egy nagyon lényeges zöldprobléma. A villamosenergia-törvény hatályos szövege alapján a hatásfok-követelmények nem teljesítése miatt 2013. január 1-jétől az ilyen erőművek nem kaphatnak működési engedélyt.
A jelen törvényjavaslat szabályozása indokolatlan, jelentős környezeti és gazdasági károkkal jár. A hatályos szabályozás alapján ugyanis ellátásbiztonsági probléma felmerülése esetén az Energia Hivatal kiadhatja a működési engedély hosszabbításáról szóló határozatot az ilyen erőműveknek a szabályozás módosítása nélkül is nagyon korlátozott időtartamra. Ezt az általános érvényű felmentést mi nem tartjuk megengedhetőnek.
Az ajánlás 102. pontjához szólnék még hozzá. A törvényjavaslat hatályon kívül kívánja helyezni a villamosenergia-törvény szerinti vállalkozás meghatározásáról szóló rendelkezést, ugyanakkor az előterjesztés más helyeken továbbra is hivatkozik az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra. Ez egy olyan ellentmondás, ami alapján jogbizonytalanság alakulhat ki: egyrészt a definíció törlése a VET-ből, másrészt a hivatkozás, tehát valamelyik oldalon inkább a definíció megteremtése oldalán javasoljuk az ellentmondás feloldását.
(1.10)
Az ajánlás 104. pontjához: a törvényjavaslat hatályon kívül kívánja helyezni a VET azon rendelkezését, amely tiltja, hogy a felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedő vagy -termelő személyének megváltozása esetén ezzel összefüggésben a felhasználóval díjat fizettessenek, holott ő erről egyáltalán nem tehet, ez az ő hatáskörén teljesen kívül esik. E rendelkezés eltörlésének feltehetően a szolgáltatók erre vonatkozó kívánságán kívül semmiféle más oka nincs, ezért indokolt a jelenleg hatályos rendelkezés érvényben tartása.
Az ajánlás 105. pontjához mondanám, hogy a törvényjavaslat hatályon kívül kívánja helyezni a villamosenergia-törvény azon rendelkezését, amely alapján az egyetemes szolgáltató az általa egyoldalúan változtatható szerződéses feltételek megváltoztatása esetén, azok hatálybalépését követően legalább 30 nappal követően a módosítás tartalmát legalább egy országos napilapban és legalább egy helyi lapban is minimum két alkalommal közzé köteles tenni. A rendelkezés eltörlésének feltehetően a szolgáltatók igénye volt az oka, ugyanakkor a fogyasztók megfelelő tájékoztatásának követelményére tekintettel indokolt a rendelkezés hatályban tartása.
Az ajánlás 106. pontja indoklásaként elmondom, hogy a törvényjavaslat a hatályos villamosenergia-törvény alábbi rendelkezését kívánja hatályon kívül helyezni. Idézem a jelenleg hatályos szabályozást. “A villamosenergia-kereskedő részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha a villamosenergia-szolgáltatást a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg. Szerződésszegés, ha a villamos energiát nem a villamosenergia-vásárlási szerződésben meghatározott, illetve nem az elvárható módon szolgáltatja, a szolgáltatás minőségi követelményeit megsérti, továbbá a villamosenergia-kereskedő köteles a felhasználók részére kötbért fizetni, ha az (5) bekezdésben meghatározott szerződésszegés áll fenn.” A rendelkezés eltörlése egyértelműen a szolgáltatóknak kedvez, és a fogyasztók jog- és anyagi biztonságát csökkenti. Ezek alapján indokoltnak tartjuk a rendelkezés hatályban tartását. Megint nem akarok hivatkozni a különadó és a szolgáltatóknak és az érintetteknek adott kedvezmény esetleges összefüggésére, amit én nem is akarok vélelmezni, de a fogyasztókat mindenképpen szeretnénk védeni legalább az eddigi szinten.
A 118. ajánlási pontban egy új javaslatot fogalmaztunk meg a kereskedőváltás témakörében. Ez meglehetősen hosszú, úgyhogy részleteiben nem ismertetném. A lényeg az, hogy a módosító javaslat kodifikációs pontatlanság kijavítását szolgálja a kereskedőváltás esetére.
A 125. ajánlási pont a törvényjavaslat 154. §-át érinti, amely a gázellátási törvény 78. §-ára vonatkozik. A törvényjavaslat rendelkezései az engedélyesekre a hatályos szabályoknál lényegesen kedvezőbb, enyhébb szabályokat állapítanak meg, amelyek a felhasználóknak hátrányt jelentenek. A hatályos szabályozás alapján ugyanis a tervszerű megelőző karbantartás esetén az előzetes bejelentés elmulasztása vagy késése, valamint a bejelentett szüneteltetés indokolatlan túllépése a kapacitáslekötési szerződésben meghatározott mértékű kötbér- és kártérítés-fizetési kötelezettséget von maga után a szolgáltató részéről. Az időtúllépés indokoltságát a hivatal jogosult elbírálni. Mindezek alapján a hivatal határozatában meghatározott pótdíj nem tekinthető azonos értékű jogkövetkezménynek a felhasználó és az engedélyes között létrejött kapacitáslekötési szerződésben meghatározott kötbér- és kártérítés-fizetési kötelezettséggel. A kötbér- és kártérítés-fizetési kötelezettség egyfajta biztosíték a felhasználó számára, és a két fél közötti szerződéses piaci kapcsolatok körébe tartozik, nem lehet kiváltani a hivatal esetleges büntetésével.
A 130. ajánlási pontban a 170. § kiegészítésére teszünk javaslatot a gázellátási törvény 100. §-ának kiegészítésével. A módosító javaslat célja a fogyasztók részére nyújtandó erősebb tájékoztatási kötelezettség előírása a szolgáltatók részéről. A javaslat alapján elérhető a felhasználók pontosabb tájékoztatása és erősíthető a szolgáltató és a felhasználó közötti üzleti kapcsolat, valamint megelőzhetőek, gyorsíthatóak az elszámolással kapcsolatban esetlegesen keletkező viták.
A 136. ajánlási pont az ár kihirdetésére, az ajánlott, illetve a hatósági árak kihirdetésére vonatkozik. Ez a gázellátási törvény 107/A. § (2) bekezdésének kiegészítésére tesz javaslatot, amely úgy szól, hogy a kihirdetett árakat az egyetemes szolgáltató alkalmazásuk kezdete előtt legalább 15 nappal a honlapján közzé teszi, továbbá a felhasználókat - és itt jön a mi javaslatunk - legalább egy országos napilapban és legalább egy helyi lapban is legalább két alkalommal közzétett hirdetésben, valamint az ügyfélszolgálati irodákban és a honlapján értesíti. Tehát egy sokkal szélesebb körben megismerhető tájékoztatást tartunk szükségesnek, ugyanis a szolgáltatás liberalizálása révén az egyes árak szolgáltatónként változhatnak, és lehetőséget kell biztosítani a könnyebb megismerésére a fogyasztók számára.
A 166. ajánlási pontban egy olyan, szintén a szolgáltatónál jelentkező egyoldalú előnyre szeretnénk felhívni a figyelmet, amely véleményünk szerint nem indokolt. A törvényjavaslat a hatályos Get., tehát a gázellátási törvény alábbi rendelkezéseit kívánja hatályon kívül helyezni, ami szerintünk nem indokolt. Ez szintén a szerződésszegés követelményeit taglalja. Ez a szerződéses biztonság megalapozását teszi lehetővé. Enélkül lóg a kétoldalú szerződés, amely kiterjed a mi javaslatunk fenntartása mellett a földgázellátás minőségi és szolgáltatási színvonalára is, tehát ez is az üzletszabályzatokban előírtaknak kell hogy megfeleljen, és a szerződés részét képezi. Nem szeretnénk, ha csorbulnának a szolgáltatói érdekek e tekintetben, mert ilyen kritériumok kerülnének elhagyásra, hogy szerződésszegésnek minősül különösen, ha a gázszolgáltató által értékesített gáz jellemzői nem felelnek meg a szerződésben, a műszaki előírásban vagy a szabványban előírtaknak - nagyon sok panasz érkezik a földgáz minőségére; ha ez nem szerepel szerződésszegési kritériumként, akkor mi védi a fogyasztót a minőséget illetően? -, vagy ha a földgázellátásból kizárt egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére az arra okot adó szabálytalanság vagy szerződésszegés megszűnését követően az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó erről szóló értesítésének kézhezvételét követő két munkanapon az ellátást nem folytatja. Ez egy biztosíték lenne, hogy két napon belül visszakapcsolják a szolgáltatást.
(1.20)
Az utolsó ajánlási pont, amiről szólni szeretnék, az a 167. pont. A törvényjavaslat a hatályos Get. alábbi rendelkezését hatályon kívül kívánja helyezni: ez pedig a tíz napon belül a védendő fogyasztóval a szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség. Úgy gondoljuk, hogy ennek a kihagyása szintén érdeksérelmet jelent a védendő fogyasztó kárára, ami nem gondoljuk, hogy célja lenne az előterjesztésnek.
Köszönöm a figyelmet.
