KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Egy új uniós tagállam számára a soros elnökség esély arra, hogy megmutassa, képes a közösségi célok eléréséhez szükséges kompromisszumok kimunkálására, a konszenzusteremtésre. Magyarország korábbi nemzetközi elismertségét jelezte, hogy az új tagállamok közül Szlovénia és Csehország után harmadikként mi kaptunk meg ezt a lehetőséget.
A magyar uniós elnökséget megelőző parlamenti vitában megerősítettük: a Szocialista Párt az elnökség sikerében érdekelt, ezért támogatjuk a kormányt mindenben, ami a sikert előmozdítja, ugyanakkor igyekszünk visszatartani mindentől, ami azt veszélyezteti. Nyomatékosan felhívtuk a kormány figyelmét, hogy semmi olyat ne tegyen, ami ellentétes az uniós értékrenddel és szabályokkal. Hangsúlyoztuk, hogy az egyeduralmat építő kormányzati lépések korlátozzák a demokráciát, rombolják a jogállamiságot. Javasoltuk a sajtó- és szólásszabadságot korlátozó médiatörvény visszavonását és az azóta látványosan kudarcot vallott alkotmányozás elhalasztását. Figyelmeztetéseinknek sajnos nem volt foganatja.
A kormány tévedett, amikor azt hitte, hogy a soros elnökség valamiféle menlevelet ad. Ellenkezőleg: a lépések miatti nemzetközi botrány minden előzetes feltételezést felülmúlt.
(15.00)
Az elmúlt másfél hónap alatt nem nőtt, hanem zuhanásszerűen csökkent Magyarország tekintélye. Súlyos hiba volt figyelmen kívül hagyni a tagállamok politikusainak és a világ vezető lapjainak a demokrácia iránti elkötelezettségét, és sértő volt ennek kinyilvánítását valamiféle nemzetközi összeesküvésnek beállítani.
Az Európai Parlament vitájában a soros elnök Magyarország miniszterelnöke kormányfőhöz méltatlan stílusban reagált a magyarországi demokráciát féltő megnyilvánulásokra. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.) Általános felháborodást keltett, hogy ezt úgy állította be, mintha a vitában Magyarországot, a magyar népet támadták volna, és azt kell mondanom, tisztelt Ház, szégyenletes, hogy ezt a valótlan állítást most miniszterelnök úr két ízben is megismételte. Akik látták a közvetítést, olvasták az erről szóló tudósításokat, tudják, hogy csak az ő demokratikus elkötelezettségét vonták kétségbe, és nem a magyar emberekét, nem a magyar népét. Sőt az ő demokratikus elkötelezettségét is elismeréssel méltatták, no, nem a mait, hanem a húsz évvel ezelőttit.
A soros elnökség diadalmenetnek remélt, ám megalázó helyzeteket hozó hónapjai persze majd elmúlnak, ám akkor Magyarország ellen eljárás indulhat minden olyan ügyben, amellyel megsértették az uniós szabályokat. Addig azonban lesz még egy nagy erőpróba: a konvergenciaprogram benyújtása. Attól tartok, hogy a magánnyugdíjpénztárakban összegyűjtött megtakarítások cinikus módon megőrzésnek nevezett lenyúlása és a visszamenőlegesen kivetett válságadók mint egyszeri, illetve időben korlátozott intézkedések nem fogják hitelesíteni a 3 százalék alatti államháztartási hiány fenntarthatóságát. A kormánypártok saját választóik egy részével talán még el tudják hitetni, hogy az ezúttal is gondosan titkolt intézkedések, hiszen miniszterelnök úrnak majdnem 1 óra alatt nem volt egyetlen szava ezekről az intézkedésekről, ezek akár az egykulcsos adórendszerhez hasonlóan éppen a legnehezebben élők terheit fogják növelni. Hiába hívják őket megszorítások helyett most álszent módon újjászervezésnek.
A nemzetközi pénzügyi körök, a befektetők, a szociálisan érzékeny külföldi politikusok pedig azt a következtetést fogják levonni, hogy az Orbán-kormány nem kiszámítható jogi környezettel, nem stabil társadalommal kíván hozzájárulni az erős Európához, hanem a növekvő szociális feszültségeket, a gyűlölködésbe fordult megosztottságot leplezni próbáló hamis nemzeti egység- és sikerpropagandával, a külföldi partnerek kioktatásával és sértegetésével.
Tisztelt Ház! Sikertörténet már sajnos nem lesz a magyar uniós elnökségből. Ha azonban az ország harcra készen álló miniszterelnöke nem a demokráciát és a jogállamiságot, nem a többi uniós tagállamot próbálja legyőzni, hanem a saját hatalomvágyát, akkor még van remény. Ha a kormány a választásra jogosultak alig több mint egyharmadának támogatásával megszerzett kétharmados parlamenti többségét nem az ellenzék kirekesztésére, hanem bevonására próbálná felhasználni, valami még megmenthető (Az elnök csenget.) Magyarország tekintélyéből.
Befejezésül egy javaslat. Miniszterelnök úr nemrég Egyiptomba látogatott. Látjuk, hogy ott mit... (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)
