DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja támogatja és helyesli azt, hogy a kedvezményes honosításról megalkotott törvényhez szükséges további jogalkotást vagy jogharmonizációt a kormány előkészíti és ideterjeszti az Országgyűlés elé. Önmagában azzal, hogy egy ilyen tartalmú törvényt készített elő a kormány, semmi kritikai észrevételünk nincs, hiszen erre szükség van.
Azt viszont már meg lehet kérdőjelezni, hogy miért pont ezzel a törvénnyel állt elő először az Országgyűlésben a kormánypárt, hiszen az állampolgársághoz kapcsolódó különböző jogok és kötelezettségek megjelenítésének a szándékában a kormány még nem mutatkozott meg, nem mondta meg, hogy milyen egyéb jogosítványokkal jár majd szándékai szerint a magyar állampolgárság. Természetesen azok az emberek, azok a honfitársaink, akik határainkon túl élnek és akik élni akarnak majd a kedvezményes honosítási lehetőséggel - éppen a mai híradásokból tudjuk Semjén miniszterelnök-helyettes úr bejelentéséből, hogy körülbelül 30 ezer honosítási kérelem érkezett már, ami igen jelentős szám -, joggal várják azt, hogy megtudják, nekik magyar állampolgárként az útlevélen és egyéb jogosultságokon túl még milyen lehetőségeket és milyen jogokat szán a kormány.
Mi várjuk ezt, és úgy gondoljuk, hogy nem az első sorba tartozik a lakcím-nyilvántartás elintézése, mert ez felveti azt a gyanút, hogy egyéb politikai megfontolások is vannak e beterjesztés mögött. Ezt leplezi le - persze lehet, hogy ez csak a jogalkotó vagy az előkészítő személyek tévedése - az a szándék, amiről az előbb is beszéltem, hogy a törvényjavaslat arra az időpontra rendeli a kedvezményesen honosítottak nyilvántartásba vételét, amikor a honosítási okirat már megszületett, de az érintett személy az állampolgári esküt még nem tette le, azaz még nem magyar állampolgár, ugyanis az eskü elmaradása esetén az érintett személy nem kaphatja meg a magyar állampolgárságot. Hogy ez - mondom még egyszer - véletlen vagy valami szándékosság van mögötte, azt majd akkor tudjuk meg, ha a kormány nyilatkozik arról, hogy elfogadja-e a módosító indítványunkat, amit ebben az ügyben szándékunkban áll benyújtani, vagy sem.
A másik aggodalomra okot adó dolog pedig az, hogy miközben államtitkár úr azt mondja, hogy az adminisztráció csökkentése, illetve a kevés bürokratikus adminisztráció előírásának a szándéka az, hogy a hivatalból kerülnek be a kedvezményesen honosított, magyarországi lakóhellyel egyébként nem rendelkező magyar állampolgárok a nyilvántartásba, ez sokkal inkább az a technika, amire már jól ráérzett a Fidesz és a kormányoldal, amikor a magánnyugdíjpénztár-tagok megtakarításaira tette rá a kezét, akkor mindenféle nyomásgyakorlással és fenyegetőzéssel elérte azt, hogy nagyon sokan gondolják, talán nem kell nekik sorba állni a regisztrációnál.
(18.00)
Nem fordítva csinálta, ahogy ez logikus lett volna, hogy annak kelljen nyilatkozni, aki nem maradni akar a magánnyugdíjpénztár-rendszerben, hanem át akar lépni az államiba, hanem megfordította nagyon szellemesen, nagyon trükkösen, hogy annak kell nyilatkozni és esetleg sorba állni, hozzáteszem egyébként zárójelben, államtitkár úr, hogy ezt az államigazgatási feladatot egyébként tényleg jól megoldották, tehát gördülékenyen és jól zajlott az ügyintézés, mert amit jól és korrektül csinálnak, azt el kell ismerni, ugyan ezt az erényt önök nem gyakorolták, amikor ellenzékben voltak, de én mégis megteszem, mert mégiscsak van valami különbség közöttünk.
Szóval, én azt gondolom - zárójel vissza -, mert az előbb az államtitkár úr állította ki a saját munkájáról a jeles bizonyítványt, hát ez ugyan nem szokás, meg kell majd várni, hogy mit mondanak erről az állampolgárok, de én azt gondolom, hogy visszautalva arra az államigazgatási feladatra, ezt tényleg korrekten megoldották, ezt el kell ismerni. Szóval, visszatérve az eredeti gondolatmenethez, ez a szellemes megoldás, amit itt kitaláltak, ez nagyon erre hajaz, ahogyan ezt a magánnyugdíjpénztáraknál csinálták.
Akkor nézzük, hogy a törvény tartalma szerint mi az érdemi változás! A magyar állampolgároknak a beterjesztő szándéka szerint a nyilvántartási szempontból három csoportja lesz majd. Az első: azok a magyar állampolgárok, akiknek van magyarországi lakóhelyük. A második csoportba tartoznak majd azok az állampolgárok az előterjesztő szándéka szerint, akiket 2011. január 1-jét követően kedvezményesen honosítottak és akiknek nincs magyarországi lakóhelyük. Ennek a két csoportnak, akiket említettem, jár a személyazonosító igazolvány, hivatalból kell őket nyilvántartásba venni, és a külföldi lakóhelyüket is nyilvántartják, tehát hivatalból, kérelem nélkül kerülnek be ebbe a nyilvántartásba, még mielőtt az állampolgári esküt letették volna.
A harmadik csoportba tartoznak azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakóhelyük és törvény szerint külföldön élőnek minősülnek. Nekik nem jár személyazonosító igazolvány, és kérelmükre szerepelnek a nyilvántartásban, tehát nekik kérelmezni kell, és a külföldi lakóhelyüket a jövőben már nem tartják nyilván. Ez a harmadik csoport. Akik a harmadik csoportba tartoznak, ők nem a honosítással vagy kedvezményes honosítással szerzik meg a magyar állampolgárságot, hanem a szülő jogán vagy valamilyen más módon. Tehát azt gondoljuk, hogy ez egy olyan szándékú törvényjavaslat, amelynek a végrehajtásából kiderül, hogy nem elsősorban adminisztratív, hanem sokkal inkább egy olyan politikai szándék vezette az előterjesztőt, amely elő kívánja készíteni annak a politikai döntésnek a gördülékeny végrehajtását, amelyet még jogi döntésként az Országgyűlés nem hozott meg.
Hogy a politikai döntés megszületett arról, hogy a határon túl élő és Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára is választójogot akarnak adni annak ellenére, hogy ezt tagadták hosszú időn keresztül, de hogy mégis megszületett ez a politikai döntés, én ellenzéki politikusként leginkább abból tudok következtetni, hogy az Országgyűlés elnöke, aki egy tekintélyes politikusa a kormányoldalnak, kifejezte ebbéli szándékát nyilvánosan. Tehát nyilvánvaló, hogy a Fidesz szűk körű döntéshozó műhelyében ez a döntés már megszületett, és akiknek az a dolguk, hogy ezt majd parancshirdetés után végrehajtsák itt a parlamentben, nyilván meg is fogják tenni, de én azt gondolom, hogy nem elegáns ez az eljárás, hogy előbb ennek az adminisztratív környezetét készítik elő, és utána hozzák az Országgyűlés elé az ebbéli szándékukat. Tehát én azt gondolom, hogy ettől függetlenül persze ezt elmondjuk a politikai vitában és az országgyűlési vitában. Hogy ilyen adminisztratív feladatokat el kell végezni, ezt nem tagadjuk, és ezért módosító indítvánnyal próbáljuk ezeket a problémákat kiküszöbölni. A választ az aggodalmunkra az adja majd meg, hogy ezt a Fidesz-KDNP-kormányoldal elfogadja-e vagy sem.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
