DR. KISS SÁNDOR
DR. KISS SÁNDOR
DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ez a hosszú vita is bizonyítja, hogy milyen fontos törvényről van szó. Egy olyan törvényről, amelyik nagyon fontos szakmáknak határozza meg az elkövetkezendő években a sorsát. 2006-ban történt egy liberális ámokfutás. Hál’ istennek nincsenek itt az ámokfutás egyik szomorú pontjának a kezdeményezői és zászlóvivői, az SZDSZ képviselői, de itt vannak - igaz, jelenleg csak egy tagja - az MSZP tagjai, akik cinkosak voltak ebben a súlyos bűnben, mert másnak nem tudom nevezni, csak bűnnek, amit elkövettek az orvoslással és a gyógyszerészettel. Most van, illetve lett volna lehetőség egy új kamarai törvény megalkotására.
Ne felejtsük el, hogy volt egy kamarai törvényünk 2006 előtt, amelyik valóban hosszú egyeztetés és tárgyalás után konszenzussal jött létre. Itt többször hallottam, hogy komoly egyeztetések és tárgyalások voltak arra vonatkozólag, hogy milyen legyen az új kamarai törvény. A kamarák demokratikusan működő szervezetek - úgy a gyógyszerészi, mint az orvosi és a szakdolgozói kamara -, ahol sokféle érdek jelenik meg, és sok érdeket kellene egyeztetni. Megítélésem szerint nem volt lehetőség ezeknek az érdekeknek az egyeztetésére. Biztos vagyok abban, előre lehet borítékolni, hogy az egészségügyi bizottság az utolsó pillanatban egy csomó módosítóval él, és hogy sok módosító javaslat lesz, de úgy gondolom, a törvényalkotás folyamatában előbb hosszas egyeztetés kellett volna. Nem módosítókkal kell a törvényt végleges formájába önteni, nem elsősorban ezzel, hanem egy hosszú, vagy nem hosszú, de mindenképpen alapos egyeztetéssel.
Próbáltam volna egy módosító javaslatot benyújtani az eredeti törvény 3. §-ához, de nem tudom benyújtani, mert az a szakasz nincs megnyitva. Hogyan lesz itt új kamarai törvény, ha nem tudok az eredeti, pontosabban az ez előtti törvényhez módosítót beadni, mert azt a szakaszt nem nyitották meg?
Nekem az a legfájóbb ebben az egészben, hogy lehetőségünk lett volna egy új kamarai törvény megalkotására úgy, hogy minden részvevő véleményét alaposan kikérhettük volna, de erre szerintem igazából nincs lehetőség.
Arra, hogy most ennek a törvénynek az erényeit nézzük, és ne a nem szép oldalát: nem nehéz nézni az erényeit annak függvényében, hogy milyen szörnyűséget követett el az előző kormány. Nem akarnék részletekbe menni a tagdíjfizetésre vonatkozólag és másban, mert erre majd úgyis kitérünk a részletes vitában. Úgy érzem, a kamarának nemcsak érdekérvényesítő és etikai vétséget meghatározó szerepe van, hanem a szakmára mintegy véleményalkotó és iránymutató szerepe is kellene legyen. Azt, hogy a szakmák fejlődésébe beleszólása kell legyen a kamaráknak is, ezt nem nagyon vettem észre a preambulumban.
Az, hogy mi általános vitára ajánljuk ezt a törvényt, elsősorban azért van, mert az előző törvény tarthatatlan, egyszerűen minősíthetetlen volt, és ezen mindenképpen változtatni kell. Csak talán jobb lett volna az - ezt sokadjára hangsúlyozom -, ha vártunk volna még fél évet. Ezt nyugodtan megtehettük volna, mert nem tudom, hogy van-e olyan tényező, ami annyira szorítja a szakmát, hogy ezt a kamarai törvényt most gyorsan meg kell alkotni. Nagyon jól példázza ezt a kamarai tagdíj kérdése - maradok a saját szakmámnál -, hogy az értelmiségi minimálbér 60 százalékában határozták meg a felső szintjét. Ha erről lett volna egyeztetés, akkor valószínűleg nem mindenki értett volna egyet ezzel a 30 és 60 százalékkal. Ez is tükrözi azt, hogy valójában nem folyt igazi, érdemi egyeztetés a tagsággal. Én ezt látom.
Egyébként én is elfogadásra ajánlom ezt a törvényt azokkal a módosítókkal, amelyeket Gyenes Géza képviselőtársammal benyújtottunk. Bízunk abban, hogy ez a szakmánk javára szolgál majd az elkövetkezendő években.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
