DR. SZÓCSKA MIKLÓS
DR. SZÓCSKA MIKLÓS
DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a hozzászólásokat. Amint jeleztem, mi a saját hibáinkból is szívesen tanulunk. Szeretném megtisztelni azokat, akik ezen a késői órán is ennek a vitának szentelik a figyelmüket. Nem az időt szeretném húzni, csak igyekszem egy kicsit alapos lenni.
Az egyik kérdés az, hogy kötelező kamarai tagság vagy sem. Nagyon sajnálom, hogy Kovács képviselő úr már elment. Kérem a kollégáit, adják át neki, hogy miket mondtam. Abszolút nem szemrehányólag mondom, hogy elment, biztosan dolga volt. Tehát kötelező tagság vagy sem. Ne felejtsük el azt a nézőpontbeli különbséget, hogy egy EBF-et kapott az egészségügy. Igazából azt, amit egy felnőttnek, egy partnernek tekintett szakmai hivatásrend önkormányzatilag elő tud állítani, azt az etikai ítélkezést, azt a minőségbiztosítást, egy korbácsoló szervezetre bízták. A kötelező kamarai tagság visszaállításával ezt a szemléletmódot is korrigáljuk.
Ez összefügg azzal a kérdéssel, hogy mit kap a kötelező kamarai tagsággal ezeknek a hivatásrendeknek a tagja. Pontosan azt, hogy önkormányzati alapon tudja biztosítani ezeket a kérdéseket, és nem külső kényszerhelyzetből verik le rajta az esetleges hibáit, hanem megadják neki az önkormányzás lehetőségét. Ez egy nagyon fontos különbség. Itt mutatkozik meg az, hogy mennyire komolyan vesszük és felnőttnek tekintjük a hivatásrendeket. Azzal együtt, hogy tudjuk, a szakmai közélet súlya ezzel megnövekszik, és a szakmai közéletnek le kell tisztulnia más területeken is. Ezzel reagáltam az LMP-s hozzászólásra. Tisztában vagyunk a közélet letisztulásának a kérdésével.
A mi legitim tárgyalópartnereink ebben a kérdésben értelemszerűen a kamarák vezetői voltak. Egész biztos, hogy a kamarai belső közéletben különböző érdekszintek annak, de ezzel nem tudtunk foglalkozni. Én a magam részéről pusztán azzal, hogy kikkel ültem le ebben a kérdésben tárgyalni, jeleztem, hogy nekem a kamarai felső vezetés a legitim tárgyalópartnerem. A kamarai belvitákat, a kamarai közélettel és demokráciával kapcsolatos felvetéseket le kell tisztítani, és ez az ő dolguk. Ugyanakkor szeretném jelezni, hogy a szakmapolitikai egyeztetéseken nem csak a kamarával tárgyalunk. A kamara ezt kifogásolta is. Az az igazság, hogy mi széles szakmai rétegekkel tárgyalunk, és ez nem egy álca-jogszabályalkotás, nem egy álcatárgyalás. Úgy érezzük, akkora a probléma, hogy ezen egyedül nem tudunk úrrá lenni, ehhez meg kell nyernünk mindazokat, akik érintve vannak a változtatásokban, és szakítani akarunk azzal a kényszerreform-módszertannal, amit az elmúlt időkben csináltak.
(20.50)
A jogosítványok; a két jogosítvány - és ez visszakereshető - az általános szerződéses feltételekkel kapcsolatos egyetértési jog és a nyilvántartások kezelésének a joga. Ez volt az a két jogosítvány, amiben különbözés van. Már az első körben tudomásul vették a kamarák, bár jelezték, hogy ez az ő igényük, de tudomásul vették, hogy ebben a helyzetben ez a két dolog nem teljesülhet. Az alap- és működési nyilvántartások esetében rendbe kell tennünk, a megfelelő jogosítványokat, a kamarai tevékenységhez való jogosítványokat az adatbázisok fölött biztosítani fogjuk, de rendbe kell tenni központilag ezeket az adatbázisokat.
Az egyetértési jog kérdésében pedig értem az álláspontot. Olyan átalakítások előtt áll a rendszer, hogy ez nem volt a részünkről egyeztetés tárgya. Ugyanakkor egy jól körülhatárolt véleményezési jog az, amit mi nyújtani kívántunk. Egyetértek azzal a hozzászólással, hogy akkor derül ki, hogy ezt mi mennyire vesszük komolyan, amikor ezeket gyakorolni fogják. Úgy érzem, hogy az elmúlt időszak pont az egyeztetések területén azt bizonyította, hogy azért ezeket mi komolyan vesszük.
Elnézést kérek, a jegyzeteimből nézem. Volt néhány olyan technikai fölvetés, aminek utána kell nézzek, hogy hogy tud teljesülni, és amennyiben szükségesnek látjuk, akkor támogatjuk az ezzel kapcsolatos módosításokat.
A történelmi hitelesség kedvéért; ezt kevesen tudják, de a kötelező kamarai tagság eltörlése nem egy bosszú volt, félreértés ne essék, ott eszkalálódott a kamara és a kormányzat közötti konfliktus. Ez egy megelőző csapás volt. Tehát mi pontosan tudjuk, hogy kik között folyt ez az egyeztetés. Molnár Lajos és szlovák szakértők között folyt az egyeztetés. Ebben a kérdésben tették fel Molnárék a kérdést, hogy hogy törtétek meg a szakmák ellenállását, és azt válaszolták a szlovák szakértők, úgy, hogy amikor eszkalálódott a vita, akkor megszüntettük a kötelező kamarai tagságot, kivontuk a kamarákat a forgalomból, ez volt a válasz. Ez egy jó ötlet. Megelőző csapásként alkalmazták, tehát nem a vita eszkalálódásának a folyamatában. Ezt tudjuk, én ismerem a résztvevőket, akik részei voltak ennek az egyeztetésnek, ez egyértelműen így történt.
Nagyon fontos a továbbképzés kifehérítése. Ebben alapvető partnerségre számítunk. Nem szabad elfelejteni, az egészségügyi kormányzat fölvállalta, hogy elsőként terjeszti be az ágazatához tartozó szakmai kamarákról szóló törvényjavaslatot, a többi ágazatot megelőzve. Tehát igazából itt mi egy kamarai törvény etalont is képezünk, tehát a kormányzat tartózkodása, mondjuk, a tagdíjfizetéssel kapcsolatban ennek is köszönhető, hogy nem szeretnék, hogy a társadalmi partnereknél a tagdíjvita kibontakozzon. Tehát a mértéktartás egy általános kormányzati álláspontot jelez ebben a kérdésben.
Nincs kétféle nyilvántartási rendszer, ezt csak a pontosság kedvéért szeretném mondani.
A többszintű egyeztetésekről a kamarai tagdíj mértékénél: tehát igen, lehet, hogy csiszolni lehetett volna ezeket a kérdéseket. Az élet egész biztosan meghozza az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat, akkor korrigáljuk, amennyiben ez valami korlátozó kérdés volt. Csakúgy a kamarák belső szervezeti felépítésével kapcsolatban ez egy olyan dolog, amit várunk a kamaráktól, hogy ez letisztuljon.
A politikamentesség: én úgy gondolom, hogy az érdekérvényesítés egy hozadéka annak, hogy az érdekcsoportnak van egy legitim szervezete. Én úgy tekintek a kamarákra, mint a hivatásrend képviselői, az etikai ítélkezésnek, az etikai normák kialakításának a szereplője, minőségbiztosító funkciója van, és van egy szakmai önkormányzati jellege. Úgy gondolom, hogy az érdekérvényesítő képesség mindennek a hozadéka, és úgy gondolom, hogy amennyiben ebből politikai csörték keletkeznek, akkor mi is politikai csörteként fogunk ebben részt venni. Ez a világ legtermészetesebb dolga a mi számunkra. Sajnos, volt erre példa az elmúlt hónapok során is.
Egyetértek azzal, hogy a betegjogok területén lépnünk kell. A betegjogi központ formálódik. Tudni kell ugyanakkor, hogy a statútum szerint a betegjogi képviselet rendszere nem hozzánk tartozik, tehát egy közigazgatási egyeztetésen keresztül fogjuk továbbfejleszteni ezt a rendszert.
Pénzbe kerülő intézkedések azért eddig is voltak, azért a kórház-konszolidációra szeretnék utalni, úgyhogy igyekszünk, hogy a gazdasági cselekvési tervnek megfelelően megtegyük a lépéseket ezen a területen is.
A hosszas egyeztetés: ez leginkább a belső közéleti vitákra utaló kérdés. Én úgy gondolom, hogy egy fél év elég volt erre az egyeztetésre. Nagy nyomás alatt álltunk a kamarák vezetősége oldaláról, hogy minél előbb meg kell tennünk. A gyógyszerész kamara esetében olyan társadalmi funkciók kötődnek a kamarához, hogy a patikatörvény miatt praktikus volt minél előbb életbe léptetni ezt a törvényt. Való igaz, hogy nem kerül pénzbe. Nem akarunk semmit elfedni ezzel, viszont egy nem pénzbe kerülő intézkedést szeretnénk megtenni.
Bízom benne, hogy a legtöbb felvetésre válaszoltam kielégítően. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
