DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt vagyunk ebben a vitában, a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciója részt vesz a parlament ezen vitájában, hiszen nem kevesebbről van szó és nem kevesebb követelményről, mintsem történeti jogfolytonosságunk helyreállításáról és a történeti alkotmányunkban foglalt értékek érvényre juttatásáról. Ez a megkerülhetetlen feladatunk és kötelességünk, és bár a többségi véleményt ismertető képviselőtársam és Salamon képviselőtársam előadásában hallhattuk, összeállt egy koncepció, amely nem juttatja érvényre ezeket az érveket, mi úgy gondoljuk, hogy mégis, függetlenül attól, hogy mi zajlott az eseti bizottságban, milyen sorsra jutottak javaslataink, mégis megpróbáljuk most, minden érvet és lehetőséget kihasználva rádöbbenteni a kormányzó többséget arra, hogy nem lehet megtagadni a jogfolytonosságot, nem lehet eltaszítani magunktól ezeréves alkotmányunkat.
Röviden tekintsük át azt a folyamatot, ahogyan egyáltalán eljutottunk ehhez a mai tárgyalási naphoz. “Nem egyszerűen a hatodik magyar parlament, hanem a választók akaratából mi alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralapító parlament is vagyunk” - jelentette ki a kormányprogram vitájában Orbán Viktor miniszterelnök tavaly május 25-én. Egy átmeneti korszak végének nevezte az új kormány megalakulását, és azt mondta, a választók azzal bízták meg a törvényhozást, hogy a következő négy évben alkossa meg az új társadalmi szerződés alapján az ország új alkotmányát. Mindjárt az első probléma számunkra az, hogy alkotmányról, új alkotmányról nem lehet és nem szabad beszélni. A helyes kifejezés szerint alkotmány alatt értenünk kell az 1944-ben megszakadt jogfolytonosságú magyar állam összes sarkalatos törvényét, az összes kialakult alapelvünket, és az alkotmány részének kell tekinteni mindazokat az értékeinket, amelyeket az utóbbi évek fejlesztettek ki, de amelyeket szintén a történeti alkotmány részeként lehet bizonyos szempontból értékelni. Tehát nem lehet most, a törvényhozás nem veheti magának a felelősséget és bátorságot, hogy alkotmánynak nevezett jogszabályt alkosson, ez csupán egy alaptörvény lehet.
A Jobbik tehát kezdettől fogva ellenezte ezt a fajta alkotmányozást, amely ráadásul egy pártokrata alkotmányozás, és amely nincs figyelemmel arra, hogy a magyar társadalomban már nagyon sok éve megfogalmazódtak azok a követelmények, amelyek a történeti jogfolytonosság helyreállítását és a történeti alkotmányosságunk medrébe való visszatérést szorgalmazzák. A Jobbik programja is ezt tartalmazta, egyedüliként egyébként a 2010-es országgyűlési választásokon részt vett parlamenti erők közül, és nyíltan és egyértelműen állást foglalt amellett, hogy itt kompromisszumoktól mentesen, kompromisszumok nélkül érvényre kell juttatni ezeket a követelményeket. Mindennek széles társadalmi közmegegyezésen kellett volna alapulnia, és népszavazási megerősítés is szükséges álláspontunk szerint. Természetesen ez a megoldás nem annak az embernek az agyszüleménye, aki az utóbbi időben blogján osztja az észt alkotmányozásból, hanem ez felel meg legjobban annak a követelményrendszernek, amit most teljesítenünk kell.
(10.50)
Az elfuserált rendszerváltás idejétől már két évtizede napirenden van egy új alaptörvény megalkotása a sztálini alapokon nyugvó 1949. évi XX. törvény helyett. De a parlamenti szembenállás és megfelelő társadalmi felhatalmazás hiánya miatt eddig azonban nem mutatkozott esély arra, hogy konszenzussal, széles körű társadalmi vita, majd kialakuló közmegegyezés alapján elkészülhessen a nemzeti hagyományokon nyugvó, nemzeti értékeket megjelenítő, nemzeti érdekeket védő, generációkon átívelő alaptörvény, amely a történeti alkotmányosságunk és a Szent Korona-tan legmagasztosabb elvén alapul.
A Fidesz az alkotmányozásról a programjában egy szót sem ejtett, sőt etalonként hivatkozta a jelen alaptörvényt. Egy mondatot idézek: “Az alkotmányunk a rendszerváltoztatás céljaként fogalmazza meg a szociális piacgazdaság megvalósítását.” Ehhez képest kilenc alkotmánymódosítás történt, és most egy teljesen új alaptörvényt - alkotmánynak nevezve - kívánnak alkotni, csak utalva a Szent Koronára, de még nem vállalták fel a Szent Korona-tanon alapuló történeti alkotmány ismételt érvényre juttatását.
Közjogi szemfényvesztés veszélye áll fenn, amelyben saját nemzeti együttműködési rendszerük szabályait semmibe véve is kívánnak egy olyan alkotmányt a nemzetre oktrojálni, amely nem felel meg a történeti alkotmányosság követelményének. Az ilyen alkotmányozás nem vezet jóra, és nemzeti szempontból nem legitim.
A bizalom már akkor megcsappant, amikor az első időszakban a többség kiemelte a mostani alkotmányból azt a kétharmados többséggel bíró, a pufajkás Horn-kormány idején 1995-ben beemelt rendelkezést, miszerint a jelenlegi ideiglenes alkotmány helyébe lépő új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.
Már az alkotmányt előkészítő eseti bizottság felállítására irányuló parlamenti vitában éles kritikával illettük ezt az ügy súlyához méltatlan eljárást. Teljesen kézenfekvő lett volna, hogy ezen szabály megtartása mellett a Jobbikot mint nemzeti pártot érdemben vonják be az előkészítésbe.
Az alkotmány-előkészítő bizottság létrehozatalával kapcsolatban benyújtott módosító javaslattal pedig szerettük volna kifejezetten is rögzíteni, hogy az alkotmánykoncepció megalkotása során történeti alkotmányosságunk értékeit hangsúlyosan kell kifejezésre juttatni. Leszavazták, és a munka végén - most látszódik is - nem történt áttörés. A preambulumban és az alapvető rendelkezések közötti említés nem elégséges.
Az eseti bizottságban hat képviselővel vettünk részt, de már az első ülésen nyilvánvalóvá vált, hogy csak díszletnek tekintik az ellenzéket. Mondvacsinált okokból a Jobbik által javasolt HVM-et kizárták a véleménynyilvánításra jogosult szervezetek köréből, és elutasították javaslatunkat, hogy az államunknak az egyes nemzetközi szerződésekhez való viszonyát külön munkacsoport vizsgálja fölül. Az alkotmányozásnak ezen dokumentumok, a nemzetközi egyezmények szabnak igazából külső korlátot. Ez lehetett volna a biztosítéka annak, hogy az alaptörvény ne a nemzeti szuverenitást semmibe vevő nemzetközi egyezményekhez igazodó legyen, hanem a nemzeti érdekeket tartsa szem előtt, és ha valamely ránk vonatkozó nemzetközi egyezmény nem egyeztethető össze az új alaptörvénybe emelni kívánt jogelvvel vagy szabállyal, akkor az adott egyezményt akár fel kell mondani vagy ahhoz fenntartást kell fűzni.
Az elszakított területeken élő magyar közösségek álláspontját csak fokozott nyomásunkra kérte be a bizottság.
Az eseti bizottságban mégis mi, nemzeti radikális képviselők maradtunk a legtovább. A bizottság november 16-ai ülésén végül a munkacsoportok anyagairól és a jobbikos javaslatokról döntött. A jobbikos önálló munkaanyagok elutasításra kerültek, így például nem kellett az a megfogalmazás sem, hogy az ember nem a hatalomnak, az önkénynek kiszolgáltatott alattvaló, hanem küldetéssel, méltósággal rendelkező, öntudatos és cselekvő egyén, elidegeníthetetlen jogokkal rendelkezik a közügyekben való részvételhez, a közösségi önrendelkezéshez, de ezen túlmenően egyéni és közösségi életminőségét meghatározó gazdasági, szociális, kulturális jogai vannak.
27, tételesen szavazásra feltett, az alaptörvény tartalmára vonatkozó jobbikos javaslatból mindössze csak hármat támogatott a kormánypárti többség. A Fidesz-KDNP-többség a javaslatok közül mindössze a magzati élet védelmét, a határon túli magyarság szavazati jogának megadását és a mindenkori kormányfő egyszerű bizalmatlansági indítvánnyal történő leválthatóságát hagyta meg, a többit lesöpörték.
Olyan kulcsfontosságú javaslatok nem kaptak támogatást, mint a magyar katonák hadüzenet nélküli külföldi bevetésének tilalma, Magyarország Szent Korona országaként történő megjelenítése, államfő nép általi megválasztása, termőföld védelmének alaptörvénybeli megjelenítése, politikai álláshalmozás korlátozása, Magyarország keresztény államként történő megjelölése, mentelmi jog eltörlése, képviselők visszahívhatósága, volt kommunisták államéletből való végleges kizárása, vagy pedig az, hogy az államadósság, a költségvetési hiány járjon a végrehajtó hatalom képviselőinek büntetőjogi felelősségével is. Szomorú, hogy elvetették a Jobbik által szorgalmazott, párturalmi rendszer helyett sokkal kiegyensúlyozottabb nemzeti működést szolgáló kétkamarás modell bevezetését. Indítványaink többsége nem került az összegző bizottság elé, ezért utána aztán nem vettünk részt a bizottság munkájában.
Bár a nemzeti önrendelkezés garanciális szabálya és a történeti alkotmányosság helyreállításának jelentős, sarkalatos elemei nem kerültek be a koncepcióba, a felelősség most teljeskörűen így a kétharmados többségé, amely ha felelőtlenül dönt, eljátszhatja a sors kegyéből megkapott történelmi esélyt. De nyitott a kérdés, és azért vagyunk most itt ebben a vitában, hogy megpróbáljuk megértetni önökkel, rádöbbenteni önöket arra, hogy történeti alkotmányunk nem tiporható sárba, és újra kell éleszteni a megfelelő jogi lépések megtételével, amelyet majd később fogunk részletesen kifejteni. Bízunk benne, hogy képesek az önvizsgálatra és a változtatásra, a nemzet sorsa és a történeti alkotmánya nem játékszer, és nem lehet pártpolitikai megfontolások martaléka.
A bizottság tegnapi ülésén kellett szembesülnünk azzal, hogy ez a koncepció, ahogy most elhangzott, végül is már csak egy vitaanyaggá szelídült, és nem tükrözi igazából a kormánytöbbség álláspontját. Így azt is el kellett mondanunk tegnap, hogy igazából ez a mostani vita is lényegében érdemi talaját vesztette, és csak egyedül arra látjuk alkalmasnak, hogy ezeket az alapvető kérdéseket tisztázzuk, amelyekről az imént beszéltem, tehát a történeti alkotmányosság helyreállítása, illetve a történeti jogfolytonosság helyreállítása. Utána majd, amikor már ismét látunk magunk előtt egy olyan koncepciót, amellyel érdemben lehet majd részletekbe menően foglalkozni, akkor lesz érdemben vitatható minden olyan államberendezkedési kérdés vagy alapvető jogokkal kapcsolatos kérdés, amelyet ilyenkor helyesen és valóban a nemzetért érzett felelősséggel meg kell tárgyalni.
Mindezért úgy gondoljuk, hogy a koncepció nem teljesítette a hozzáfűzött elvárásokat, és éppen ezért ez a vita csupán arra szolgálhat, hogy érveinket önökkel megosszuk, és a nemzetért érzett felelősségünkből fakadóan szorgalmazzuk a történeti alkotmányosság helyreállítását.
Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
