DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém), az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2011. február 14-ei ülésén nagy többséggel az Országgyűlés számára elfogadásra javasolta a határozati javaslatban foglaltakat. A bizottsági vitában számos érv fogalmazódott meg, és ismertetésre került az alkotmány-előkészítő eseti bizottság több hónapos tevékenysége is. Elhangzott az is, hogy ez a koncepció, amely most előttünk fekszik, tulajdonképpen egy vitairatnak tekinthető.
Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság nem akart a társadalmi körökből megfogalmazható vélemények elébe vágni egy koncepció eleve elkészítésével, ezért úgy indította munkáját, hogy az alapvető államhatalmi ágak képviselőihez, az alkotmányban megnevezett egyéb állami szervek képviselőihez és vezetőihez fordult, nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatokat, helyi önkormányzati szövetségeket keresett meg, továbbá megkereste a tudomány műhelyeit, mind a tíz egyetemet, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetét, és megállapodás született abban is, hogy a frakciók öt-öt társadalmi szervet felkérnek véleménynyilvánításra; ez meg is történt. De ezen túlmenően mindenki számára, magánszemélyek és társadalmi szervezetek számára is lehetővé vált a véleménynyilvánítás. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy ennek eredményeként 2010. december 20-áig 247 vélemény vagy észrevétel érkezett. Ezzel párhuzamosan számos konferenciára, szimpóziumra, kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyek szervezésében az egyetemek részt vettek, kiemelten az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Ez a koncepció így készült el munkacsoportokban, a munkacsoportok dolgozták ki a különböző alkotmányos területekre a javaslataikat. A munkacsoportok munkájának befejezéséig még valamennyi frakció részt vett ebben a munkában.
Tisztelt Ház! A bizottsági vitában a többség véleményeként elhangzott, hogy az egyik alapvető megközelítése volt az eseti bizottságnak, hogy egy emelkedett hangvételű és ebből következően kisebb terjedelmű alkotmányra, alkotmány kialakítására tesz javaslatot, amelyben a leglényegesebb alkotmányos alapelvek, illetve alapintézményeket illetően a legfontosabb és garanciális szempontból is a különös jelentőségű védelmet illető szabályok jelennek meg, azzal, hogy a további részletek - ideértve a garanciális részleteket is - kétharmados törvényekben, úgynevezett sarkalatos törvényekben kerülnek elhelyezésre, a garanciális szempontokra igényt már nem tartó további rendelkezések pedig akár egyszerű törvényekben is.
Ahogy a bizottsági többségi véleményben is elhangzott, ami az alkotmányos értékeket jelenti, léteznek az alkotmányosságnak egyetemes értékei a XVIII. század végétől. Ilyen a népszuverenitás, az államhatalmi ágak szétválasztása, a jogegyenlőség, a jogállamiság, illetőleg az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogainak biztosítása. Ezen alkotmányossági követelmények nélkül alkotmányos állam nem létezik. Ezeket az elveket, értékeket megőrzi és átvenni javasolja a koncepció az új alkotmányba is. Ezen kívül azonban a jelenleg hatályos alkotmány hiányosságot szenved abból a szempontból, hogy a nemzeti összetartozás kérdéseit, a köz javainak megőrzését, a természeti erőforrások védelmét, a kulturális örökség megtartását és egyáltalán a magyar történetiség vállalását nem fejezi ki kellőképpen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mások mellett még egy fontos érv hangzott el a többség részéről, mégpedig az, hogy minden alkotmány a maga korának a kihívásaira akar választ adni. 1989-ben egy négy évtizedes diktatúra után olyan korszakban történt az alkotmányozás, amely diktatúrában az alapvető emberi jogokat semmibe vették, az individuumot, autonómiát eltiporták vagy legalábbis meg akarták törni, és egy hamis kollektivista tudatot teremtettek. Ennek az ellensúlyozására helyezett az alkotmány rendkívül erőteljes hangsúlyt az egyén védelmére és az egyén jogaira - de éppen emiatt szem elől tévesztette a közösségi értékek védelmét. Ezt kell pótolni részben a preambulum, de különösen az alapvető rendelkezések címszó alatti új szabályok révén.
Az alkotmány szerkezete is üzenetértékű, nem mindegy, hogy milyen kérdéseket milyen sorrendben szabályoz a jövőben. Kifejezetten helytelen és rossz megoldás - ahogy a bizottság többségi véleményeként is elhangzott -, hogy az alapvető jogok az alkotmány XII. fejezetében, az alkotmány végén helyezkednek el, méltatlanul vannak hátrasorolva. Ezen változtatni kell, és a koncepció erre javaslatot tesz akkor, amikor az alapvető rendelkezéseket követően nyomban az alapvető jogokra kíván kitérni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A legfontosabb elemeit tekintve ennyi hangzott el a bizottság ülésén az alkotmány-előkészítő eseti bizottság által az Országgyűlés elé terjesztett alkotmánykoncepcióról, amelyet - ahogy elhangzott - nem kíván jogi érvényre emelni, hanem vitairatnak tekinti.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
