DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Én engedélyt kérek, hogy a helyemről mondhassam el a felszólalásomat.
Tisztelt Országgyűlés! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy parlamenti képviselői pályafutásom során második ízben lehetek tagja alkotmány-előkészítő bizottságnak. Az elsőnek 1994 és 1998 között voltam a tagja, s azért, mert a teremben elég kevés képviselő van, aki annak idején ennek a bizottságnak a tagja lehetett, egy-két dolgot szeretnék elmondani a tisztelt Ház előtt. Az egyik leglényegesebb talán az, hogy emlékezetem szerint ugyan egy paritásos bizottság volt az akkori alkotmány-előkészítő bizottság, de a képviselőcsoportok delegáltjait annyi szavazati jog illette meg, ahány tagú frakció állt a hátuk mögött. Ez egy nagyon lényeges kérdés.
Az alkotmány-előkészítésnél volt egy olyan szabály, hogy egyáltalán, a bizottság csak olyan indítványról szavazott, amelynek a támogatása az országgyűlési képviselők legalább kétharmadát kitette. Ebből nem nagy munka kiszámolni, s egyetlen képviselő előtt sem volt vitás, hogy érdemben csak olyan kérdés kerülhetett az akkori alkotmány-előkészítő bizottság elé, amelyet akkor a Szocialista Párt támogatott, merthogy a Szocialista Párt képviselőcsoportja a Ház tagjainak az 50 százalékát meghaladta, tehát ehhez a minősített többséghez nem volt más lehetőség. Ez egy nagyon fontos kérdés akkor, amikor itt az alkotmány-előkészítéssel kapcsolatban különböző elfogadási és különböző egyéb szavazati arányokat mondunk, hogy ilyen körülmények között kezdtük el a munkát. S hadd mondjam el, hogy annak ellenére, hogy a négy ellenzéki párt akkor gyakorlatilag 27 százalékkal rendelkezett az Országgyűlésben, ez a 27 százalékot kitevő ellenzék teljes munkabírásával végig részt vett az alkotmányozásban. Részt vettünk az alkotmányozásban akkor is, amikor a számunkra sarkalatos kérdések a hatalmi túlsúly folytán nem érvényesülhettek. Akkor erősebb volt a képviselői eskünk, mint a hiúság, és nem dobtuk vissza a gyeplőt egyszerűen azzal, hogy ha a 27 indítványunkból csak hármat fogadnak el, akkor nem veszünk részt a munkában. Mi úgy vettünk részt a munkában, hogy emlékeim szerint egyetlen indítványunkat sem fogadták el.
Ebből természetesen következik az is, hogy nem az ellenzéki magatartás hiúsította meg azt, hogy 1994 és 1998 között a Magyar Országgyűlés nem alkothatta meg az alkotmányát, hanem az hiúsította meg, hogy a szocialista képviselőcsoport két táborra oszlott, s így annak ellenére nem született meg a magyar alkotmány, hogy a kormánykoalíciónak 72 százalékos többsége volt.
Akkor természetesen egyáltalán nem volt vitás az a kérdés, hogy időszerű-e alkotmányt elfogadni vagy nem időszerű, van-e alkotmányozási kényszer vagy nincs, mert az 1989-es legutóbbi preambulum - amit egyszer már szeretnék a jegyzőkönyv kedvéért szó szerint ismertetni - úgy szól, hogy “A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új alkotmányának elfogadásáig - Magyarország alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg”. Tehát maga a hatályos alkotmányunk preambuluma kötelezi arra az első és lehetséges alkotmányhozó erővel rendelkező parlamentet, hogy az új alaptörvényt megalkossa. Ezt akkor a szocialisták is el tudták olvasni, mert ők erre kísérletet is tettek. Az az ő politikai belső problémájuk volt, hogy az akkori kísérlet nem vezetett eredményre.
Tisztelt Országgyűlés! Ennyit szeretnék elmondani az előzményekről, de ennek van egy átmeneti része a jelen alkotmányozással kapcsolatban is. Minden előzmény, írott szabály és minden nélkül a Szocialista Párt is odaült 2010 nyarán, és az alkotmány-előkészítésben részt vett, olyannyira, hogy amikor a bizottság felállította a hat szakmai és a hetedik összegző munkacsoportot, akkor szocialista képviselők a bizottsági munkákban tisztséget is vállaltak. Én például személy szerint a negyedik munkacsoportba - amely az igazságszolgáltatás, alkotmány- és jogvédelem nevet viselte - kerültem, és ennek a munkacsoportnak a felelőse dr. Bárándy Gergely szocialista képviselőtársunk volt. Hozzá kell tennem, hogy a munkacsoport tevékenységét hosszú ideig Bárándy Gergely képviselő úr kézben tartotta, és korrektül vezette is, egészen addig, amíg a munkacsoport a saját koncepciótervezetét - amely a mi munkacsoportunk alkotmányozási területéhez tartozott - el nem készítette, Bárándy Gergely képviselő úr részt is vett a munkában, úgyhogy ez a munkacsoport tulajdonképpen az ő vezetésével alakította ki az álláspontját.
A kereszténydemokrata képviselőcsoport arra az álláspontra helyezkedett, hogy már a vezérszónoklati részben is a különböző munkacsoportok adott képviselői fogják elmondani a képviselőcsoport álláspontját. Ezzel szeretném magyarázni azt, hogy én most át fogok állni a negyedik munkacsoportban az igazságszolgáltatás, az alkotmány- és a jogvédelem terén kialakított álláspontunkra.
Általánosságban szeretném leszögezni, arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy lényeges és különösen koncepcionális változtatást a hatályos alkotmánnyal szemben nem kívánunk érvényesíteni. Elismerve azt, hogy minden körülmények között egy egységes, jól szerkesztett alkotmányra van szüksége az országnak, jelen pillanatban, annak ellenére, hogy ennek a foltozgatott, összevissza bekezdésekkel és rendszertelenül megszövegezett, közel harmincvalahány esztendő viharán keresztülesett alkotmánynak egységes szerkezetbe foglalása indokolt, a lényeges kérdésekben változtatni nem akarunk.
(12.00)
Nem akarunk módosítani az Alkotmánybírósággal kapcsolatos fejezeten sem, tehát a ma hatályos alkotmánynak az Alkotmánybíróságra vonatkozó részét minden további nélkül készek vagyunk átemelni az alkotmányba, természetesen egy egységes, jól szövegezett példányban.
Az Alkotmánybíróságnak és az igazságszolgáltatásnak a bírósági szakasza bizonyos szempontból összetartozik, és én azt hiszem, hogy ez nagyon lényeges. Az a lényeges kérdés, ami az igazságszolgáltatási fejezetnél része a koncepciónak is, ez a közigazgatási bíráskodás létrehozása. Azért mondom, hogy összefügg az Alkotmánybíróság és a közigazgatási bíróság, mert az az elképzelésünk, és a koncepció ezt is rögzíti, hogy ma az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik még az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatának a kérdése, és ettől szeretnénk mindenképpen mentesíteni az Alkotmánybíróságot, tehát hogy az önkormányzati rendeletek és egyéb normák törvényességét illetően eljárjanak. Ezt viszont valakinek el kell végezni, és ennek a munkának az elvégzése lenne az egyik fő feladata a közigazgatási bíráskodásnak.
Tisztelt Országgyűlés! Az igazságszolgáltatással kapcsolatban szeretnék még egy lényeges kérdésre kitérni. A mai alkotmányunk a bírósági fejezetben tételesen felsorolja a bíróságokat. Ezt ugyan a koncepció csak érinti, de én azt helyesnek tartanám, hogyha ez a jövőben is így történne, hogy a normaszöveg tartalmazza pontosan a különböző szintű bíróságokat, de ebben a pillanatban szóba kell hoznom azt a kérdést, amit mi a koncepcióba is szerettünk volna belefoglaltatni. Nevesül, amiről Salamon László bizottsági elnök úr az expozéja során is beszélt, hogy nem Legfelsőbb Bíróság lenne a legmagasabb bírói szint Magyarországon, hanem visszakapná történelmi nevét a Kúria névvel. Mi azt támogatnánk, hogy a megyei bíróságokat az új alkotmány már törvényszéknek hívja. Tekintettel arra, hogy tudomással bírunk arról, hogy a kormány is hasonló államigazgatási szerkezetet készül felállítani, itt megpendíteném a járásbíróság név használatát is.
Ezek olyan kérdések, amelyek csupán elnevezések, de számomra fontos elnevezésbeli differenciák, én ezt minden körülmények között támogatnám. Ettől függetlenül megmaradnának az alkotmánynak a bírósági szervezettel kapcsolatos egyéb rendelkezései, természetesen az alkotmányba szövegezve foglalnánk a bírói függetlenséget mint alapvető jogelvet. Természetesen abban is egységes volt az alkotmány-előkészítő bizottság, hogy a bírói igazgatás változatlanul az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hatáskörében maradjon. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak és a bíróságnak az egyéb kérdéseit pedig ennek megfelelően sarkalatos törvényekben, az új alkotmány alapján, az alkotmány hatálybalépéséig sarkalatos törvények megalkotásával kellene a részszabályokat rendezni.
Az ügyészséggel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a 2010. őszi ülésszak alatti, ügyészségi törvényen történt módosításnak megfelelő ügyészségi rendszert szeretnénk az alkotmánytervezetbe beemelni, a koncepció is tulajdonképpen a hatályos szabályokat tartalmazza.
Még az ombudsmanok kérdésével kapcsolatban szeretnék annyit mondani, hogy ott sem lenne változás, a ma hatályos szöveget el tudnánk fogadni, a koncepció eszerint jár el. Azt megfontolnánk, hogy az új alkotmányunk tételesen sorolja fel az országgyűlési biztosokat, mert a ma hatályos alkotmányunk nevesít két országgyűlési biztost, és azt mondja, hogy külön törvény egyéb biztosokat is létrehozhat. Mi ezt nem támogatnánk szívünk szerint. A jelenlegi négy biztossal és ezek nevesített felsorolásával ezt a területet lezártnak tekintenénk.
Nagyon szépen köszönöm a figyelmet, és kérem az elnök urat, hogy a vezérszónoklat második felére szíveskedjen megadni a szót dr. Tarnai Richárd képviselőtársamnak.
Köszönöm szépen. (Taps.)
