BERÉNYI LÁSZLÓ
BERÉNYI LÁSZLÓ
BERÉNYI LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmánykoncepció általános vitájában az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagjaként a születendő új alkotmányunk és a kisebbségek kapcsolatáról kívánok szólni. Először is szeretném megragadni az alkalmat és megköszönni minden kisebbségi szervezetnek, amely elküldte véleményét az új alaptörvénnyel kapcsolatban, és egyáltalán az alkotmányozási folyamatban részt vettek.
Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan a jelenleg hatályos alkotmányunk is rendelkezik, a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a hatalomnak, államalkotó tényezők. Az alkotmány-előkészítő bizottsághoz beérkezett javaslatok alapján megállapíthatjuk azt is, hogy a Magyarországon élő kisebbségek alkotmányozó tényezők is, hiszen az alkotmánykoncepciót olvasva meg kell állapítanom, hogy a kisebbségi jogok reményeink szerint az új alkotmánynak is szerves részévé válnak.
A koncepció a kisebbségi jogok tekintetében a következőképp rendelkezik. Minden magyar állampolgárt megilleti a nemzeti és etnikai kisebbségi státushoz való jog. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek a nemzet hatalmának részeseiként joguk van kollektív részvételre a közéletben, saját kultúrájuk ápolásához, anyanyelvük használatához, anyanyelvű oktatáshoz, a saját nyelven való névhasználathoz. Képviseletüket törvények biztosítják, a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hoznak létre. Úgy vélem, hogy valamely kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga kell hogy legyen. Azonban indokolt, különösen a kollektív jogok gyakorlásánál, hogy a törvény nyilatkozat megtételéhez, valamint annak nemzetiségi, közösség általi elismeréséhez kötheti valamely nemzetiségi jog gyakorlását. Kollektív jogunk a közéletben, úgy gondolom, hogy a jövőben akár tovább is szélesíthető.
A kisebbségi önkormányzatiság rendszerén túl megfontolandó, hogy 2014-től a kisebbségek bizonyos számú parlamenti képviselethez is jussanak. Egyébként ez az igény, hogy rögzíteni kell a kisebbségek országgyűlési képviseletét, számos beérkezett javaslatban megtalálható, ahogyan a kulturális autonómia biztosításának ténye is.
A kisebbségi kultúra ápolása nagyban pénz kérdése, ám úgy vélem, a 2011-es költségvetés egy megfelelő alap lehet egy aktív kulturális élethez. A saját kultúránk ápolásának joga, úgy gondolom, jó kiinduló alapja is lehet a nemzeti integrációnak, ezzel is bizonyítva, hogy amikor felzárkóztatásról beszélünk, akkor elsősorban ezt szociális értelemben értjük oly módon, hogy a kultúránk a nemzet egészéhez hozzáadott érték.
Az anyanyelv megőrzésének lehetősége és használatának biztosítása, ahogyan a határon túli magyarok esetében is fő szempontként szerepel, így a Magyarországon élő kisebbségek esetén is alapjogkénti deklarálása elengedhetetlen, amit az alkotmánykoncepció meg is tesz. A kollektív jogok biztosításán túl az alkotmánykoncepcióban megtalálható az egyénre vonatkozó megkülönböztetés tilalma, úgymint az emberi, illetve az állampolgári jogok bármely megkülönböztetése, így különösen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés, különbségtétel. Az emberek ilyen megkülönböztetését a törvény bünteti.
Ahhoz, hogy az imént idézett bekezdés ne csupán elvi deklaráció maradjon, rendkívül sokat kell dolgoznunk. Ez alatt nemcsak az itt helyet foglaló országgyűlési képviselőket értem, hanem a magyar kormánytól elkezdve az ország minden állampolgárát. Hogy a jövőben egy erős Magyarország születhessen, ténylegesen összefogásra van szükség, amelyben megkülönböztetésnek nincs helye, hiszen azzal csak magunkat gyengítenénk. Ahogy az alkotmánykoncepcióban a szabályozás elveivel kapcsolatos általános megfontolások kinyilvánítják, legyen az új alkotmányunk rövid és tömör.
(13.50)
Ezen állítás igaz a kisebbségi jogok alkotmányos szintű szabályozására is. Számos részletszabály megfogalmazására, úgy gondolom, nem az alkotmányban van szükség. A sarkalatos és egyéb törvények tárgyalásakor kell törekedni arra is, hogy a kisebbségi jogok minél szélesebb körben érvényesülhessenek, és azok a gyakorlatba is átültethetők legyenek.
Engedjék meg, hogy egy úgymond technikai, stilisztikai ügy felvetésével zárjam beszédemet. Számos kisebbségi szervezet jelezte, hogy megítélésük szerint el kell hagyni a “kisebbségi” megjelölést, amely bizonyos tekintetben lekicsinylő, sértő volt az elmúlt évtizedekben, és örömmel vennék a “nemzetiségi” meghatározásukat. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, tegyék megfontolás tárgyává ezt a kérdést.
Mindenesetre én arra kérnék minden Magyarországon élő nemzetiséghez tartozó egyént, hogy az alkotmányozáshoz kapcsolódó kérdőívet töltsék ki, írja meg nekünk a véleményét, érezze magáénak a megszületendő közös alkotmányunkat, amely a jelen és a jövő nemzedék igényeit kell hogy tükrözze, történelmi múltunk tapasztalatainak figyelembevételével.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
