BÖDECS BARNA
BÖDECS BARNA
BÖDECS BARNA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívüli felelősségünk van akkor az egészséges környezethez való jog biztosítása és a környezet állapotának megőrzése tekintetében, amikor 2011-ben a Magyar Országgyűlés új alkotmányt alkot. Az éghajlattal, a biodiverzitással és a termőföldek pusztulásával kapcsolatos ökológiai katasztrófák mindennapjaink részét képezik. Hasonlóképpen az édesvíz fogyásával, az elsivatagosodással, az emberi élőhelyek élhetőségének romlásával, a vegyi anyagokkal és hulladékokkal kapcsolatos katasztrófák is egyre gyakrabban jelentkeznek.
A jelenlegi termelési, fogyasztási rendszereinken, közlekedési, szállítási szokásainkon változtatnunk kell. A kérdés ma már az, hogy ezt meg tudjuk-e tenni nagyobb társadalmi összeomlás, kultúránk megsemmisülése nélkül. Egy ilyen helyzetben számunkra, a Jobbik Magyarországért Mozgalom számára egyértelmű, hogy nem elégséges a környezet iránti felelősségünket és a környezeti jogokat az 1949-es alkotmány szintjén szabályozni. Éppen ezért is volt meglepő, hogy a szabályozási koncepcióban elég szerényen jelentek meg ezek a kérdések, és nem haladták meg a jelenleg hatályos alkotmány szintjét. Ilyen értelemben egyértelműen csatlakozom Nagy Andor alelnök úrhoz, aki szintén egy, a jelenleginél határozottabb és részletesebb zöldalkotmányozást kívánt, kért önöktől.
A zöldalkotmányozás szempontjai iránti kiemelt társadalmi érdeklődést nagyon jól megjelenítette az a novemberi nyílt ülés a fenntartható fejlődés bizottságában, amikor civilek, tudósok, illetőleg jogelméleti szakemberek számtalan és igencsak terjedelmes javaslatot hoztak be hozzánk és ismertettek meg velünk. Ugyanennek az igénynek a megfogalmazása történt meg ezen a héten hétfőn és kedden, gyakorlatilag jelen vitánkkal egy időben, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, Fülöp Sándor úr által kezdeményezett, “Az egészséges környezethez való jog és a jövő nemzedékek érdekeinek képviselete a készülő magyar alkotmányban” című konferencián.
Mindezek mutatják, hogy egy, a jelenleginél mélyebbre ható szabályozásra komoly társadalmi igény van. A szabályozási koncepció elsősorban az alapvető jogok és kötelességek fejezetben mutatja be az egészséges környezethez való jog kérdését. Álláspontunk szerint emellett nagyon fontos lenne, hogy az egészséges környezettel, illetve a környezet állapotának megőrzésével kapcsolatos rendelkezések az alapvető rendelkezések között is megjelenjenek az új magyar alkotmányban.
Először azért kezdeném a jogok kérdésével. Az egészséges környezethez való jog és az alapvető emberi jogok biztosítása közötti közvetlen kapcsolatot 40 év óta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is elismeri. Az eltelt idő során a természeti környezet és a biológiai sokféleség emberi tevékenység miatti veszélyeztetése és pusztulása igazoltan emelkedett, így ezen alapvető jog jelen és jövő nemzedékek számára történő biztosítása érdekében ennek tömör, de a korábbinál körültekintőbb és sokoldalúbb alkotmányos szabályozását tartjuk indokoltnak.
Mivel ezen jogok és kötelességek érvényesítése egyben a magyar állam feladata is, így célszerű a magyar állam szabályozó felelősségét a jogok és kötelességek megfogalmazásánál mindenki kötelessége mellett megjeleníteni. A környezeti állapotról való tájékoztatási kötelezettség, valamint a környezetet érintő döntéshozatalban való részvételi jog alkotmányba foglalását azért tartjuk szükségesnek, mert a társadalmi-gazdasági jog más elemeinek alakításánál rendre megjelenik a törekvés e jogok csorbítására, illetőleg ezen jogok üzleti vagy más, esetleg állami érdekre történő hivatkozással való korlátozására.
Ami az alapvető rendelkezéseket illeti: az épített és természeti környezet fenntartása és megóvása nem csupán mindenki joga és kötelezettsége, hanem ezen értékek és javak veszélyeztetése és folyamatos pusztulása folytán az élet és a létezés jogának, biztonságának megadása az állam kiemelt felelőssége is. Itt hangsúlyozni kívánom, hogy az emberi élet óvása, fenntartása mellett minden élet tisztelete és megóvása az emberi társadalmak kötelessége, már csak saját létezésük megóvása okán is.
Ezért indokolt a környezeti állapotra vonatkozó alapelveket az alapvető rendelkezések közé beemelni. E tekintetben különös jelentőséggel bír a jövő generációk érdekeinek védelme, melynek kapcsán a jelen generációk felelősségét az élet feltételeit megfelelő színvonalon biztosító környezet megőrzésére a Hágai Nemzetközi Bíróság is többször elismerte. Annak biztosítására, hogy ez a felelősség a teljes jogrend jövőbeni alakításában vezérelvként szolgáljon, az alkotmányban önálló rendelkezésként történő megjelenítését indokoltnak tartjuk. És nem csupán az általános alapelvek szintjén, hanem igenis alapvető rendelkezés szintjén, hiszen máskülönben nem lehetne ennek a jognak, a jövő nemzedékek jogának érvényt szerezni.
Erre példaként hadd említsem a biodiverzitás folyamatos romlását, amely jelenleg is mindennapjaink része. A magyar állam, a magyar társadalom nem teljesíti ezzel kapcsolatban a jövő nemzedékek iránti felelősségét. Az én gyermekem már nem lesz képes a biodiverzitást abban a formájában megismerni, ahogy én azt gyermekkoromban megismerhettem, és ha így megy tovább, az ő gyermekének gyakorlatilag a létfeltételei sem lesznek biztosítottak.
A jelen generációk, valamint az állam - és ezt már a jelenleg érvényes alkotmány szűkszavú szabályozása alapján is megállapította az Alkotmánybíróság - nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje vagy a romlás kockázatát megengedje. Az alkotmányos védelem szükséges ahhoz, hogy e követelménytől csak elkerülhetetlen szükségesség esetén és csak arányosan lehessen eltérni. A visszalépés tilalmáról beszélek.
A társadalmi-gazdasági jogalkotás súlyos mulasztása, hogy a természeti környezet és a természeti erőforrások számbavételének módszertana és gyakorlata hiányos. A számba nem vett vagy hiányosan számba vett javaknak - mint a talaj-, a vízkészletek, az energiaforrások, a biológiai sokféleség - nemzeti vagyonba foglalása e javak és értékek védelme mellett elősegítheti a társadalmi-gazdasági jogalkotás ilyen irányú fejlődését is. Ezért a Jobbik a nemzeti vagyon védelmének igényét és fogalmát az alapvető rendelkezések közé ezen megfogalmazás alapján beemelni javasolja.
Utolsóként - részletekbe nem merülve - szeretném én is megemlíteni a fenntartható fejlődés bizottsága által benyújtott ajánlást, amelyet Nagy Andor képviselőtársam ismertetett önökkel, és szeretném elmondani azt, hogy ezt az ajánlást a bizottság LMP-s, fideszes, KDNP-s és jobbikos képviselői egyaránt támogatta, ideértve Szili Katalin független képviselő asszonyt is; az ajánlás kidolgozásában és benyújtásában az MSZP itt sem vett részt.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
