DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Azt gondolom, nagy megtiszteltetés egy országgyűlési képviselőnek, különösen talán a jogászoknak, ha egy ilyen fontos koncepció vitájában vehet részt, hiszen az alkotmány mégis az alapnorma, az az alapdokumentum, ami azt az alapkeretet adja meg egy állam működéséhez, egy nemzet működéséhez, mint ami itt most előttünk van.
Ezért tartottam különösen szerencsésnek magam és megtisztelőnek azt, hogy ebben a munkában részint itt, a parlament keretei között, részint pedig az alkotmány-előkészítő bizottság munkája során részt vehettem. S hogy ezzel nemcsak az országgyűlési képviselők, sajnos nem mindegyike ugyan, de jelentős része értett egyet, azt jól mutatta az, hogy körülbelül 247-250 vélemény, szakmai vélemény is érkezett a vita során, illetve az alkotmány-előkészítő bizottság munkája során. Számos konferencia megtartására került sor, nyílt napok szervezésére, konzultációs lehetőségek biztosítására. Majd ezt követően a Fidesz és a KDNP egy módosító indítvánnyal jelezte azt, hogy az az elkészült koncepció, amiről egyébként ezen a héten a vita folyik ebben a Házban, nem lesz, nem fog jogi normává, normaszöveggé emelkedni. Azaz további lehetőséget nyit ez meg a frakciók számára, a szakma számára, az egyetemek számára, hogy konzultációkon, vagy éppen itt, a parlamentben, vagy koncepciók parlament elé terjesztésével vegyen részt bárki az alkotmányozás folyamatában Magyarországon.
Ezért is érthetetlen számomra az, hogy miért nem vesz részt mindenki ebben a vitában, miért nem vesz mindenki részt ebben a munkában. Az is furcsa számomra, hogy miközben néhányan azt mondják, hogy az alkotmányozás folyamatával nincsenek megelégedve, olyan diktátumokat szabnak, kívánnak szabni a kormánypártok számára, amelyek éppen nem arról szólnak, hogy az alkotmányozás valamilyen közös mederben kerüljön megtartásra, hanem diktátumokról szólnak, miközben egyébként éppen ezzel vádolják a kormánypártokat. De ez talán az az ellentmondás, amely nem is meglepő, ha a szocialisták elmúlt 8 éves tevékenységére gondolunk.
Számomra az is furcsa, hogy az a párt teszi ezt, amely párt éveken keresztül azt mondta, hogy miért vonul ki az akkori ellenzék Gyurcsány Ferenc előre bejelentett hozzászólásairól, hiszen minden vitát, kérdést itt, a parlament keretei között kell megvitatni. Ehhez képest ők a legfontosabb jogi norma, az alkotmány tekintetében nem vesznek részt ebben a vitában. Szeretném azt is megtudni egyszer - sajnos itt, a Parlament falai között erre, úgy látszik, nem lesz lehetőség -, hogy mi nem tetszik nekik abban a koncepcióban, amelyet egyébként az alkotmány-előkészítő bizottság ide, a Ház elé hozott, a Ház elé tárt. Hiszen a Jobbik elmondta a vita során, elmondta most, a héten az alkotmányügyi bizottságban is, és itt is megteszi, hogy mi az, amivel egyetért és mi az, amivel nem ért egyet a koncepcióval kapcsolatban. Azt is hallhattuk tegnap az LMP-től. Schiffer képviselő úrtól, frakcióvezető úrtól, hogy ő alapvetően a koncepcióval, annak tartalmával egyébként egyet tud érteni, és jelentős vita, ha jól értem, ebben a tekintetben nem is bontakozott ki a részéről. De semmit nem tudunk arról, hogy a szocialistáknak mi a problémája magával a konkrét, ezen a héten tárgyalandó alkotmánykoncepcióval kapcsolatban.
Magam e kis rövid bevezetőt követően elsősorban az államszervezet kérdéskörével szeretnék foglalkozni, de szeretném röviden összefoglalni azt is, hogy ez az alkotmánykoncepció azt tűzi ki célul, hogy legyen egy rövid tömör, az alkotmányos elvek megfogalmazásában emelkedett alkotmánya Magyarországnak. Ez azt is jelenti, hogy ennek a kibontására aztán az úgynevezett sarkalatos törvényekben kerülhet sor, amelyek szintén itt, a parlament előtt, szintén egyébként a vita lehetőségét megadva, szakpolitikai viták lehetőségét megnyitva kerül majd várhatóan elfogadásra.
Ha így tekintjük, akkor talán érthető az is, és ezt az alkotmány koncepciójának indoklása is tartalmazza, szó szerint idézem: “Az államszervezet alkotmányos berendezkedését illetően a koncepció nem tartalmaz lényeges változást. Változatlanul fenntartja a parlamentáris kormányformát és a hatalommegosztás elvének érvényesülését. Változtatást tartalmaz a bizalmatlansági indítvány intézményét illetően, és bővíti az Országgyűlés feloszlatásának esetkörét.” Ez is jól mutatja, az indoklásból is egyértelműen kiderül tehát, hogy alapvető változásokat, változtatásokat ez a koncepció ezen a területen nem javasol. Ezért sem érthető, még egyszer mondom, az a fajta hozzáállás, amit itt néhány párt ezzel kapcsolatban követ.
Viszont azt is mutatja ez a koncepció, hogy alapvetően az államszervezet tekintetében éppen azért nincs szükség alapvető változásokra, hiszen az elmúlt 20 év tapasztalatai változtatást igényelnek természetesen, mégis azt mutatja, hogy ez az a rendszer, ami ebben az ország felépült, ami működőképes, amelyhez hozzászoktunk, és amely azokat a kereteket megfelelő módon biztosítja, amelyben az állam működni tud Magyarországon.
Néhány szót szeretnék szólni az államfő tisztsége tekintetében. Továbbra is rögzíti a koncepció azt, hogy Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A tisztség összeegyeztethetetlen lenne továbbra is minden más állami, társadalmi, valamint politikai tisztséggel, megbízatással, és más kereső foglalkozást nem folytathat, s egyéb tevékenységéért, a szerzői jog védelme alá eső tevékenységet kivéve, díjazást nem fogadhat el. Azt is rögzíti ez a koncepció, hogy az egyéb kérdések tekintetében, megint csak a részletszabályok tekintetében egy sarkalatos törvény elfogadására van szükség, amely ezeket a kérdéseket alapvetően szabályozza, tartalmazza.
(9.10)
Fontos az is, hogy a köztársasági elnökké továbbra is az a magyar állampolgár legyen megválasztható, aki választójoggal rendelkezik, és a választás napjáig betölti 35. életévét, és legfeljebb egy alkalommal legyen lehetséges az újraválasztás.
Az Országgyűlés választaná meg továbbra is a köztársasági elnököt, és öt évre történne a megválasztás. A megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok szintén - azt gondolja a koncepció és ezt is tartalmazza - változást nem igényelnek. Az államfő meglévő jelenlegi jogosítványai sem igényelnek alapvető változást a koncepció alapján, mint ahogy változatlanul tartozzanak az elnök jogkörébe az itt egyébként magában a koncepcióban nem részletezett személyi döntésekkel kapcsolatos egyéb jogosítványok is.
Tartalmazzon az alkotmány a koncepció szerint egy olyan klauzulát, amely lehetővé teszi a törvényhozó számára, hogy külön törvényben más feladatot és hatáskört is meghatározzon a köztársasági elnök számára.
Az alkotmányban kifejezett szabályként jelenjen meg az alkotmánybírósági alkotmányértelmezés, amelynek értelmében a köztársasági elnök a kormány előterjesztésének teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályba ütközik, illetve az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná, illetve kitüntetésre vonatkozó javaslat esetén az alkotmány által védett értékeket sértené.
Fontos a szabályozás tekintetében az átmenetileg akadályoztatás esetére vonatkozó szabályrendszer, amit szintén ez a koncepció rögzít, és azt mondja, hogy jogköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Természetesen a helyettesítő időszakban képviselői jogait viszont nem gyakorolná, az Országgyűlésben feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látná el a koncepció alkotmányba foglalása esetén.
A jogi felelősségre vonás szabályai sem szorulnak változtatásra, az eljárás szabályairól pedig szintén külön törvényt kell alkotni. Ez is tehát abból a koncepcióból indul ki, hogy maga az alkotmány egy rövid, tömör keretet adjon és a sarkalatos törvényekben kerüljön kibontásra ennek legfontosabb elemrendszere.
A törvényhozó hatalom tekintetében az Országgyűlés a nép közvetett hatalomgyakorlásának legfőbb alkotmányos szerve a koncepció szerint. A szerepével és hatáskörével kapcsolatos szabályozás alapvető változtatást szintén nem igényelne, és természetesen rögzíti a koncepció azt is, hogy mit kellene feltétlenül tartalmaznia az alkotmánynak, és mi az, amit külön törvényben kellene szabályozni.
Az Országgyűlés egykamarás, általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog alapján négy évre választott testület. Ebben a kérdésben egyébként több észrevétel is érkezett az egy- vagy kétkamarás Országgyűlés tekintetében. Ezért is volt hasznos egyébként az a 240-250 vélemény, ami érkezett az Országgyűléshez, illetve az alkotmány-előkészítő bizottsághoz az alkotmány-előkészítő bizottság munkája során, hiszen ez tartalmazott elemeket és érveket, ellenérveket ebben a kérdésben is. A koncepció az egykamarás parlament mellett tette le a voksot, és ezt tartalmazza a beterjesztett anyag is.
Az országgyűlési képviselő a szabad mandátum elve alapján látja el a képviselői tevékenységét, tevékenységére nézve nem utasítható. Mentelmi jog illeti meg. Ennek részleteiről és a képviselői jogállás egyéb szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik. Fontos, hogy ez a fajta megfogalmazás is az Országgyűlés védelmét jelenti ebben a tekintetben, és ez fontos, hiszen ez gyakorta a mentelmi jog félreértelmezését jelenti egyébként Magyarországon. Nem a képviselőt, hanem az Országgyűlést kell, vagyis az Országgyűlés tekintélyét kell hogy a mentelmi jog védje. Egyébként természetesen ennek a gyakorlatát is ennek megfelelően érdemes áttekinteni, hogy biztos, hogy mindig minden esetben ennek megfelelően került-e sor ezeknek a kérdéseknek, egyáltalán a mentelmi jognak az értelmezésére akár itt az Országgyűlés falai között is. Szerintem az itt ülők között nem lesz nagy vita, ha azt mondom, hogy nem minden esetben az Országgyűlés tekintélyét követte ez a gyakorlat. Azt gondolom, hogy érdemes ezt is átgondolni.
Az Országgyűlés szervezetére és működésére vonatkozó szabályok közül szintén csak a legfontosabbakat javasolja a koncepció az alkotmányba foglalni, a törvényalkotással és a végrehajtó hatalom ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb jogokat viszont továbbra is az alkotmánynak kellene tartalmazni a koncepció szerint.
Nagyon fontos, és ebben változtatást javasol a koncepció az Országgyűlés feloszlatására vonatkozó szabályozás tekintetében, nem teljes egészében, hanem részelemeket tekintve ebben a kérdéskörben. Annyiban változik, hogy az Országgyűlés akkor oszlatható fel, ha 12 hónapon belül legalább három esetben vonja meg a kormánytól a bizalmat, illetve a költségvetést nem fogadja el, viszont változatlanul feloszlatható az Országgyűlés akkor, ha az új miniszterelnök választása esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az első javaslat megtételétől számított 40 napon belül nem választja meg.
Fontos koncepcionális elem, hogy az államfő jogosult az Országgyűlés feloszlatására, kivételesen akkor is, ha súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági, politikai válság feloldását szolgálja ez. Szerintem az elmúlt évek után ezt különösebben indokolni nem szükséges a magyar parlamentben.
Az Országgyűlés természetesen kimondhatja a feloszlatását a megbízatásának lejárta előtt is. Azt gondolom, hogy ez is egy teljesen természetes klauzulája az alkotmánynak, illetve az alkotmány-előkészítő koncepciónak.
Az Országgyűlés az állami költségvetésről minden évben törvényt alkot. Itt ez a koncepció szól az átmeneti gazdálkodásról is ugyanúgy, mint arról is, hogy amennyiben a költségvetés a pénzügyi év március 31-éig sem születik meg, a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést.
Tudjuk, hogy a koncepció mint javaslat elfogadásával egyidejűleg és azt követően is komoly szakmai érvek merültek fel annak érdekében, hogy az elmúlt 8 év tapasztalatait is levonva hogyan lehet alkotmányos garanciákkal megvédeni a költségvetést és egyáltalán a magyar államszervezetet és Magyarországot attól, hogy egyébként egy kormány drasztikusan tudja eladósítani Magyarországot, anélkül, hogy egyébként ennek következménye lenne, mármint ami a jogi következményét illeti, hiszen tudjuk, hogy egyébként pénzügyi, költségvetési következménye bizony nagyon súlyos. Ez tehát nagy kérdés lehet majd a következő időszakban, hogy ezt miként és hogyan lehet adott esetben szabályozni.
Az Állami Számvevőszék tekintetében, illetve az országgyűlési biztosok tekintetében is a koncepció egyértelműen rögzíti ezeket az intézményeket, és rögzíti azt is, hogy ezek milyen alapfeladatokkal, hatáskörökkel rendelkeznének, illetve azt az alapkoncepcióból kiinduló javaslatot teszi, hogy ezeknek a részletszabályait is sarkalatos törvényekben szabályozza majd az Országgyűlés az alkotmány elfogadását követően.
A koncepció szól a közvetlen hatalomgyakorlás kérdéséről is; úgy gondolom, hogy szintén egy nagyon fontos kérdéskör. Itt is egyértelműen a sarkalatos törvény hatásköre és fontossága kiemelt szerepet kap.
A végrehajtó hatalom tekintetében néhány szót a kormányról. A végrehajtó hatalom élén a kormány áll, a működéséért a kormány az Országgyűlésnek felelős. Feladatait legfontosabb feladatok megjelölésével határozza meg mind a koncepció, mind a koncepció mint javaslat alapján a majdan elfogadott alkotmány is ezt tenné, amennyiben ez a koncepció vagy egy erre épülő koncepciójavaslat kerül elfogadásra.
A kormány miniszterelnökből és miniszterekből álló testület lenne. A kormány megalakításának szabályai változtatást nem igényelnek, ezzel szemben - és ez egy fontos kérdés - a javaslat fölveti a megbízatása megszűnésének jelenlegi alkotmányos szabályozásainak a megváltoztatását részben. Annyiban változnának a javaslat szerint, hogy a képviselők által kezdeményezhető bizalmatlansági indítvány előterjesztéséhez új miniszterelnök jelölésére nincs szükség, és elfogadása nem jár együtt új miniszterelnök megválasztásával. Az indítványt egyébként a képviselők egyharmada terjesztheti elő. Egy ülésszak alatt egy képviselő csak egy bizalmatlansági indítvány kezdeményezésének lehet részese. Itt is tehát van egy változtatási szándék a koncepcióban, de egyébként ezt mind maga a szöveg, mind pedig az indokolás is egyértelműen jelzi, és erről úgymond a nyilvánosságot is tájékoztatja.
Miniszterelnök, miniszter szerepéről is szól egyébként a koncepció, mint ahogy szól a közigazgatás és kormány viszonyrendszeréről, ugyanúgy, mint a kormány és az önkormányzati viszonyrendszer tekintetében is tartalmaz megállapításokat.
A koncepció szól a helyi önkormányzatok tekintetében, rögzítve ezeknek az alapjogi kérdéseit és azt is, hogy miket tart a koncepció ilyen önkormányzati alapjogoknak, mint ahogy szól a koncepció a Magyar Honvédség, a Magyar Nemzeti Bank szerepéről is, legfontosabb feladatairól és hatásköreiről is, ugyanúgy egyébként az alapkoncepció alapján ezeknek a részletszabályait, eljárási szabályait egyébként sarkalatos törvénybe utalva.
Tehát röviden összefoglalva: azt gondolom, hogy ez a rendszer egyértelműen mutatja azt, amit az indokolás külön kifejezetten tartalmaz is, hogy az államszervezet egésze tekintetében ez a koncepció olyan változtatást, ami alapvető változtatásnak lenne minősíthető, azt gondoljuk, hogy nem tartalmaz. Természetesen az a következő időszak kérdése, hogy a minden bizonnyal minden frakció és párt által benyújtott saját alkotmánykoncepciókkal kapcsolatban ezek egyébként miként és hogyan merülnek föl. Még egyszer, van, akinél már tudunk konkrét elképzeléseket, van, aki arra sem vette az elmúlt hónapokban a fáradságot, hogy elmondja, hogy egyébként magával a koncepcióval kapcsolatban mi a véleménye vagy éppen egyébként neki bizonyos kérdéseknél mi az alapvéleménye, mi az alapjavaslata. De talán egyszer ezt is meg lehet majd ebben az országban ismerni azok részéről is, akik itt most a vitában nem vesznek részt.
(9.20)
Az alkotmánykoncepció egy rövid, tömör alkotmányra tesz javaslatot, a sarkalatos törvények kifejezett szerepének hangsúlyozásával, és biztos, hogy egy jó alapot ad arra, hogy mindenki a saját tervezetét, koncepcióját elkészítve, azt a Ház elé terjesztve egy olyan egység jöjjön létre, amelyből igenis lehet egy olyan alkotmányt készíteni, kodifikálni és aztán a parlament által elfogadtatni, amely jól fejezi ki a nemzet egységét, és jól fejezi ki és biztosítja azt a keretrendszert, amellyel Magyarország működőképessége és stabilitása megteremthető.
Köszönöm szépen a figyelmüket és hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
