DR. KOVÁCS JÓZSEF
DR. KOVÁCS JÓZSEF
DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészségügyi bizottság újonnan megválasztott elnökeként kötelességemnek érzem, hogy Magyarország alkotmányának szabályozási elveivel kapcsolatban kifejtsem röviden véleményemet, elsősorban az egészségügy és az új alkotmány viszonyrendszerében.
Az alkotmánykoncepció úgy rendelkezik, hogy a jogok és kötelezettségek az új alkotmány elején kapjanak helyet összegyűjtve, ezzel is hangsúlyozva jelentőségüket, köztük az egészséges környezethez való jogot a következőképpen. Mindenkinek joga van az egészséges környezethez, ezért mindenkinek kötelessége is az élő és az élettelen környezet óvása. A testi és lelki egészség biztosítása érdekében az állam törvény alapján gondoskodik a munkavédelemről, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezéséről, a sportolás és rendszeres testedzés biztosításáról, valamint az épített és természetes környezet védelméről.
Ami ezt az alkotmányi megfogalmazást illeti, nem más, mint a lehető legmagasabb szintű egészséghez való jogos kapcsolódás, valamint az egészséghez való jog biztosításának állami kötelezettségkénti kimondása. Hozzátenném, hogy az Alkotmánybíróság az egészséghez való jogot nem általános, a jelenleg hatályos alkotmányunkból közvetlenül levezethető alapjogként értelmezi, hanem az államnak olyan alkotmányos kötelezettségeként, amely kötelezettségének objektív határt szab a gazdaság teherbíró képessége.
A jövőbeni alkotmány alapján is ezen a területen legfontosabb kötelezettségünk az lesz, hogy olyan gazdasági és jogi környezetet alakítsunk ki, olyan intézményrendszert, megfelelő egészségügyi intézményeket építsünk ki, amelyek biztosítják az egészséges életmód életviteli feltételeit, valamint a megfelelő betegellátást. Ez a jog azonban magában foglalja azt is, hogy az egészségvédelem egyes területein alanyi jogokat állapítsunk meg, ami szorosan összefügg az emberi méltósághoz való alanyi joggal, amit az alkotmánykoncepció szintén deklarál.
A szabályozás elveivel kapcsolatos általános megfontolások között szerepel, hogy az új alkotmányunk legyen rövid, tömör és alkotmányos elvek megfogalmazásában emelkedett. Megszövegezésénél pedig arra kell törekedni, hogy ne szoruljon gyakori módosításra. Az imént elhangzottakra is tekintettel jó megoldásnak tartom, hogy az új alkotmányunk a legmagasabb szintű egészséghez való jogról rendelkezik. Az egészségügyi ellátáshoz való jogot törvényi szinten szabályozzuk, ahogy a betegek jogait is, hiszen ezek legjobb reményeink szerint egy folyamatosan bővülő, szélesedő tendenciát kell hogy mutassanak, ahogy gazdaságunk és a technológia is fejlődik.
Az alkotmány-előkészítő eseti bizottsághoz számos vélemény érkezett az alkotmánykoncepcióhoz a leendő alkotmánnyal kapcsolatban. Külön köszönöm azoknak, akik egészségügyi témával kapcsolatban fordultak hozzánk. Név szerint kiemelném a Nemzeti Egészségügyi Tanácsot, illetve az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségét. Az ő javaslataikat természetesen megfontolás tárgyává tettük, azonban jó néhány közülük az említett indokok miatt törvényi szintű szabályozásban hasznosítható. Sokan szerették volna a fogyatékossággal élők jogait nevesíteni, az ő védelmüket azonban az alkotmánykoncepcióban is szereplő megkülönböztetés tilalma garantálja, így minden olyan jogosultsággal rendelkeznek, amellyel nem fogyatékossággal élő honfitársaik.
Végezetül kérek minden magyar állampolgárt, különösen, akik az egészségügy területét érzik szívügyüknek, hogy küldjék vissza az alkotmánnyal kapcsolatos kérdőívet, és az egészségügyi bizottság elnökeként ígérem, javaslataikat a törvényhozás során figyelembe vesszük. Érezzük minél többen magunkénak a születendő alkotmányt!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
