DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Gaudi-Nagy Tamás felszólalására két észrevételt tennék. Az egyik a politikai nemzet fogalma, ennek a fogalompárja a kulturális vagy etnikai nemzet. Ezt a megkülönböztetést egyébként egyetemesen elfogadják, elterjedt a világban.
Magyarországon egyébként közjogi dokumentumban először a Deák–Eötvös-féle nemzetiségi törvényben jelenik meg a politikai nemzet fogalma, akkor, amikor annak a törvénynek a preambuluma abból indul ki, hogy Magyarország összes honpolgára az általuk beszélt nyelvre, vagyis nemzetiségre tekintet nélkül az egy és oszthatatlan magyar nemzet része. Ez politikai nemzetfogalom, vagyis modernebb alkotmányjogi megfogalmazásban a politikai nemzetfogalom szerint a magyar nemzet tagja minden magyar állampolgár, tekintet nélkül arra, hogy identitása szerint egyébként magyar-e vagy más nemzetiségű, más nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik. Ez a politikai nemzet fogalom.
Az etnikai vagy kulturális nemzetfogalom pedig, Illyés Gyula szavaival, mindazok összetartozása, akik - maradjunk a magyar példánál - magukat magyarnak vallják, nyilván, akiknek a túlnyomó része a Kárpát-medencében él, de valamennyi magyar Dél-Amerikától Ausztráliáig.
A másik, amire észrevételt tennék, a képviselő úr felvetése, hogy hiányos lenne az alapjogi katalógus, mert például nem szerepel a jogtalan fogva tartás utáni kártalanítás. Erre azt válaszolom, hogy ez egy koncepció, a koncepció pedig a majd elkészülő normatív alkotmány absztrakciója, tehát ott tételes rendelkezésként a normaszövegben az, amit a képviselő úr hiányol, nyilvánvalóan meg fog jelenni, szerintem is meg kell jelennie, de vannak más olyan szabályok is, amelyeket a koncepció természeténél fogva külön nem soroltunk fel, nem említettünk meg (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.) a dokumentumunkban.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
