DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE
DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló H/2057. számú határozati javaslat szerinti koncepció külön fejezetet szentel az alkotmányvédelem, a bírói hatalom és az igazságszolgáltatás tárgykörének. Felszólalásomban ezt a tárgykört érintem részletesen.
E nyolc pontot tartalmazó koncepciórész 1. pontja az Alkotmánybíróságról, 2. pontja a bírói hatalomról, 3. pontja a közigazgatási bíróságokról, 4 pontja a bírák függetlenségéről, valamint az ülnökbírák, a bírósági titkárok és a bírósági fogalmazók ítélkezésben való részvételéről szól. Az 5. pont a Kúria, annak elnöke, valamint a közigazgatási bíróságok igazságszolgáltatási rendszerbe történő illesztésének szükségességét rögzíti. A 6. pont az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsról, valamint annak fórumrendszere megteremtésének szükségességéről szól. A 7. pont a legfőbb ügyészről, valamint az ügyészség szervezetéről tartalmaz elképzeléseket. A 8. pont szerint lehetővé válna, hogy a törvény közjegyzőkre igazságszolgáltatási feladatokat ruházzon. Ugyancsak törvénynek kellene szabályozni az igazságszolgáltatásban közreműködő ügyvédek jogállását és feladatait.
Az imént említett tárgyköröket illetően a jelenlegi alkotmányunk a IV. fejezetben foglalkozik az Alkotmánybírósággal, a X. fejezetben a bírósági szervezettel, a XI. fejezetben az ügyészségről rendelkezik, és a XII. fejezet (1) bekezdése foglalkozik az ügyvédi tevékenység egy részével, konkrétan a büntetőeljárás során a terheltet megillető védelemmel és a védőnek a védelem során kifejtett véleményével. A jelenlegi alkotmányunk a közjegyzők igazságszolgáltatási feladatairól nem rendelkezik. A fentiekből látható, hogy míg a jelenlegi alkotmány az igazságszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket több helyen elszórva tartalmazza, addig az előttünk fekvő koncepció szerint e tárgykörre vonatkozó rendelkezéseket egy fejezet tartalmazná.
Nézzük először az Alkotmánybíróságra vonatkozó rendelkezéseket! Az Alkotmánybíróság tárgyköréből kiemelem, hogy az alkotmánybírók jelölésének és megválasztásának szabályozása tekintetében a jelenlegi szabályozás és a koncepció között nincs eltérés. Az alkotmánybírákat továbbra is az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választaná meg. Az alkotmánybírók politikai tevékenységet az alkotmánybírói tevékenységet meghaladóan továbbra sem folytatnának, és pártnak sem lehetnének tagjai. Nincs eltérés abban sem, hogy az Alkotmánybíróság szervezetéről, hatásköréről és működéséről sarkalatos törvényben, vagyis a jelen lévő képviselők kétharmada által elfogadott törvényben kell rendelkezni.
Álláspontom szerint az Alkotmánybíróság ügyrendjének elfogadásával az Országgyűlésnek még az idei évben foglalkozni kell. E tárgykörben nem tartható fenn a jelenlegi állapot. Erre mondanék egy példát. Abban az esetben, ha a mai nap bead valaki egy indítványt az Alkotmánybíróságra, azt a tájékoztatást kapja, hogy az Alkotmánybíróság elnöke az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló módosított, egységes szerkezetbe foglalt 3/2001-es Tü.-határozat 24. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölte az előadó alkotmánybírót, valamint nyilatkozni kell az indítványozónak arról, hogy személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához hozzájárul vagy sem. Azaz látszik, hogy az Alkotmánybíróság ügyrendje tekintetében az Országgyűlés mulasztásban van. A felülvizsgálható jogi normák egy része átkerülne a közigazgatási bíróságok hatáskörébe. A koncepció szerint a közigazgatási bíróságok sarkalatos törvényben rögzített módon gyakorolják a helyi önkormányzati rendeletek és más normatív döntések törvényessége feletti felülvizsgálatot.
A másik nagy tárgykör a bíróságok szervezetére, igazgatására, valamint a bírák jogállására vonatkozó szabályok. A koncepció rögzíti, hogy a bíróságok a bírói hatalom gyakorlása útján a jogalkalmazási tevékenység során az alkotmány és az alkotmányos jog szabályai érvényesítésével védik és fenntartják az alkotmányos rendet, védik a természetes személyek és más jogalanyok jogait, törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit, elbírálják a jogvitákat. A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról törvényben szabályozott eljárás során véglegesen és kötelező erővel döntenek. Ítélkező tevékenységük mellett annak csorbítása nélkül ellátják a törvényben előírt más feladatokat. Ez a szabályozási elképzelés a jelenlegi szabályozással tartalmilag megegyezik.
A jelenlegihez képest változna a bíróságok elnevezése. A koncepció szerint a Legfelsőbb Bíróság neve Kúriára változna. Az alsóbb bíróságok megnevezését nem tartalmazza a koncepció, de a törekvésekből kiolvasható, hogy az ítélőtáblák elnevezését meg kellene tartani, míg a fővárosi, illetve megyei bíróságok neve törvényszékre változna, a helyi bíróságok helyébe pedig járásbíróságok lépnének. A korábbihoz képest a munkaügyi bíróságok mint különbíróságok mellett egy másik ügytípusra is különbíróságok jönnének létre közigazgatási bíróság elnevezéssel.
A koncepció szerint a közigazgatási bíróságok - a közigazgatási törvény alá rendelésének fenntartása érdekében - felülvizsgálják működésének és cselekményeinek törvényességét és célszerűségét, biztosítják a helyi önkormányzatok jogainak védelmét, elbírálják a közigazgatási jogvitákat és ennek során a törvényben előírt módon hatékony jogvédelmet biztosítanak. Sarkalatos törvényben rögzített módon gyakorolják a helyi önkormányzati rendeletek és más normatív döntések törvényessége feletti felülvizsgálatot. Ez a jelenlegi szabályozáshoz képest többletfeladatot határoz meg a bíróságok számára. A koncepció nem dönti el a közigazgatási bíróságok szervezeten belüli elhelyezkedését, de felhívja a figyelmet arra, hogy ezt a normaszövegben szabályozni kell.
Nem változnának a bírák függetlenségére vonatkozó szabályok, és a bírák továbbra is kizárólag a törvénynek lennének alárendelve. A bírák továbbra sem lehetnének párt tagjai, és politikai tevékenységet sem folytathatnának. A jelenlegi szabályok szerint történne továbbra is a bírák kinevezése, illetve elmozdítása. A Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választaná meg; ez is követi a jelenlegi szabályozást.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság szükségesnek tartja azt is, hogy más személyek, így az ülnökbírák, a bírósági titkárok és a bírósági fogalmazók ítélkezésben való részvételére az alkotmány adjon felhatalmazást.
A koncepció szerint a bíróságok igazgatását továbbra is az Országos Igazságszolgáltatási Tanács bírói önkormányzati szervek részvételével látná el. A bíróságok szervezetéről - ideértve a fórumrendszer tagozódását is - és igazgatásáról sarkalatos törvénynek kellene rendelkeznie.
A harmadik nagy tárgykör az ügyészségre vonatkozó szabályok. A legfőbb ügyész és az ügyészség feladatait a koncepció a jelenlegi rendelkezésekhez hasonlóan az alábbiak szerint szabályozná. Az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti - közvádló -, gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait, az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. Törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban. Felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett, és a közérdek védelmezőjeként ellátja a törvény által ráruházott más feladatokat. A feladatok meghatározása a jelenlegi szabályozáshoz képest eltérést nem mutat. A legfőbb ügyész jelölése és megválasztása az alkotmány jelenlegi szabályozásával megegyezik, azaz fenntartja azt, hogy a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választaná meg.
(11.30)
Nem változnak a legfőbb ügyész helyetteseinek és az ügyészek kinevezésére vonatkozó szabályok sem. Az ügyészek továbbra sem lehetnének pártnak tagjai, és politikai tevékenységet sem folytathatnának. Az ügyészségre, valamint a legfőbb ügyészre és az ügyészek jogállására vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény szabályozná.
A koncepció külön pontban foglalkozik azzal, hogy törvényben kell szabályozni a közjegyzők igazságszolgáltatási feladatait. A jelenlegi alkotmány e tárgykörben nem tartalmaz rendelkezéseket. A javaslat szerint törvényben kell szabályozni az igazságszolgáltatásban közreműködő ügyvédek jogállását és feladatait is.
Összefoglalásként elmondható, hogy az alkotmány-előkészítő eseti bizottság az igazságszolgáltatás tárgykörét kellő alapossággal feltárta, és javaslatai jól hasznosíthatók a normaszöveg megalkotása során.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
