DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem mint kereszténydemokratának, hogy az öröm és remény kezdetű II. vatikáni zsinati lelkipásztori konstitúció alapgondolatával kezdjem beszédemet, amely áthatja alkotmányozási felszólalásom egészét: “A jövő azoké, akik a ma élő generációk számára képesek megadni az értelmet és a reményt.” - Gaudium et spes, 31.3. Értelmet és reményt, jövőt adni a hazának megalapozottan csak egy új alapokmánnyal lehet. A hír tehát az, hogy Magyarország 2010 tavaszán az orwelli rendszer végérvényes megdöntése után egy demokratikusabb és emberibb világot kíván létrehozni.
Hazánknak a gazdasági és morális válsággal folytatott küzdelmei felszínre hozták, továbbá felgyorsították a magyar társadalom mélyén már jó ideje zajló folyamatokat, így a használhatatlanná vált alkotmányt is. Egy kínai közmondás szerint ha meg akarod ismerni a múltadat, vizsgáld meg a jelenlegi körülményeidet. Ha tudni akarod a jövődet, figyeld meg jelenlegi cselekedeteidet.
A fentiek figyelembevételével napjainkban a következő sarkalatos kérdések törnek fel elemi erővel, amelyekre a válaszok nem kerülhetők meg. A jogalkotás útjai az elmúlt évtizedekben vajon honnan és hová vezettek? Az utóbbi évszázadok vívmányaiként bemutatott szabadság vajon valóban az a szabadság-e, amelyre az ember hivatva van rendelni, vagy esetleg csak valami vélt vezérlőcsillag, mely ugyan jól fénylik, de valójában a lényegtől kiüresedett, így saját maga ellentéteként visszacsapva a tényleges felszabadulás helyett inkább a szorongás és a reménytelenség forrása? A szabadság közepette vajon miért hallgatja el az európai alkotmányok túlnyomó többsége - kivételt képez ez alól Lengyelország és Írország alkotmánya - saját honpolgárai elől azt, amit Európa tudományosan is feltárt, hogy mi az ő történelmi gyökere? Vajon miért fáj a latin nyugat és a bizánci kelet együttes örökségét, nevezetesen azt a tényt kimondani, hogy a kereszténység vetette meg a közös európai civilizáció alapjait, hozta létre valójában az emberi jogokat, továbbá szilárdította meg minden egyes nép saját identitását a nemzeti különbözőségek tiszteletben tartása mellett?
(10.00)
A hagyományos magyar és európai értékeknek a magyar alkotmányban történő deklarálása elengedhetetlen, hiszen a magyarságnak soha nem szabad elfelejtenie, hogy az összetartozásunk nem elsődlegesen a területiségen, hanem a gyökereink és a spirituális dimenzióink azonosságán alapul. Ha körültekintünk Európában 2011 tavaszán, sajnálatosan azt láthatjuk, hogy a Gibraltári-szorostól az Urálig az elmúlt évszázadok modernizációja folytán az élet helyett a halál kultusza dívik. A romokon az újjáéledés rügyei azonban már hazánkban szemmel láthatóak. Ezeket a frissen sarjadt bimbókat kell erősítenünk és védenünk itt a nemzeti parlamentünkben úgy, hogy Magyarország újra rátaláljon ezeréves létének alapvető lényegére. Nem lehet kevesebb a célunk, mint az, hogy olyan hazát tudjunk kialakítani és örökül hagyni, amely minden nemzettársunk számára maga az út, az igazság és az élet.
A kizárólagosan csak az egyes emberre fókuszáló világnézet abba a torz irányba vezette az emberi gondolkodást, hogy az egyén legfőbb célja az, hogy valósítsa meg saját vágyait, melynek érdekében a többi ember csak használni való, a használat után pedig eldobandó. A fenti felfogás elburjánzása végül odavezetett, hogy az emberek többsége lassan már azt sem tudja, mit jelent számára a másik ember, továbbá nem akarja elviselni a férfi és a nő misztériumát. Napjaink gazdasági bajainak is a fő gyökere ebben a morális szemléletben keresendő, amely kizárólag a fogyasztáson és a világ rendjének szándékos félremagyarázásán alapul, amelynek következtében az emberek az életmódot az élet fölé helyezik. A mai fogyasztói társadalom azt közvetíti, miszerint az élet bármely területét megvásárolhatjuk, vagyis a pénz által juthatunk igazából előre. A kizárólag a fogyasztásra orientált világ főként ateista alapon áll, mivel álláspontja szerint minden létezőt meg lehet kisebb-nagyobb összegért vásárolni. A hitet azonban nem tudja megvenni semmi pénzért, hiszen a hit Isten ajándéka. Ezért azt mondja, hogy a hit tulajdonképpen nem is egy létező dolog.
Ki kell alakítanunk az új jogi kereteket, amely valójában felszabadítja az embert. Hazánk jelenlegi helyzete olyan egységes cselekvést követel, amely a gazdaság, a társadalom, a kultúra, a spirituális élet minden aspektusát figyelembe veszi, melynek sajátja az emberről alkotott globális vízió is. Szembe kell szállnunk azzal a hozzáállással, amely lemond arról, hogy az ember képes megismerni az igazságot. Meggyőződésem szerint ez a hozzáállás húzódik meg a Nyugat krízisének mélyén. Az elmúlt években Magyarországon tartós strukturális tulajdonsággá kezdett válni az igazságtalanság. Hazánk hitet és értéket veszített, de most úgy tűnik, hogy 2010 tavaszán ezen elveszített kincsek után elkezdett újra sóvárogni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Itt van a pillanat, hogy olyasvalamit alkossunk, ami értékkel és történelmi léptékkel bír.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)
