DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Meglehetősen furcsának tartom ezt a vitát, és én most nem arra gondolok, hogy az MSZP és az LMP nincsen jelen, hanem magára a parlamenti helyzetre, illetve arra, ami kialakult a sajtóban. Az Országgyűlés most vitatkozik az eseti bizottság indítványáról, miközben a sajtóhírek szerint ennek az indítványnak néhány része már elavultnak tekinthető, hiszen a Fidesz-KDNP frakcióülése már ezeknek bizonyos részeiről döntött, illetve előrébb járnak a koalíción belüli viták, mint magában az Országgyűlésben zajló viták. Ezért igyekszem lépést tartani ezekkel a sajtóhírekkel is, és ezekre a vitákra is szeretnék a felszólalásomban néhány kérdésben reagálni.
Elsőként két olyan javaslatról szeretnék beszélni, amit az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban a Jobbik tett meg, és ez elfogadásra is került a kormánytöbbség részéről. Nem sok ilyen volt, három volt összesen, ebből kettőt érintenék most.
Az első a konstruktív bizalmatlansági indítvány megszüntetése, illetve ennek a konstruktív mivoltának a megszüntetése. Ez belekerült ebbe az eseti bizottsági indítványba. Ez azt jelenti magyarán, hogy az új miniszterelnök jelölésére nincsen szükség a bizalmatlansági indítvány megtételekor, a konstruktív mivolta tehát eltörlésre kerül, de az eljárási szabályok viszont szigorításra kerültek, így nem mondható el az, hogy a parlament erősödött volna a kormánnyal szemben.
Tegnapelőtt a Magyar Nemzeti Bankról szóló vitában is önök azzal érveltek, hogy a parlamentet erősítik a kormánnyal szemben. Ez most is megtörténhetett volna, de az eljárási szabályok ilyen szigorítása ezt sajnos nem teszi lehetővé. De az szerepel ebben a koncepcióban, hogy az indítványt a képviselők egyharmada terjesztheti elő, eddig egyötöde tehette meg ezt, és egy ülésszak alatt egy képviselő csak egy bizalmatlansági indítvány kezdeményezésének lehet részese. Ezt túlzott szigorításnak tartom, hogy egy ülésszak alatt csak egyszer. Négy év nagyon hosszú idő, azt gondolom, hogy nem indokolt ez a szigorítás.
A következő jobbikos javaslat volt a magzati élet védelme, amiben a sajtó már szintén előrébb jár, illetve a koalíciós egyeztetések, illetve viták előrébb járnak, mint mi itt az Országgyűlésben, illetve mint ez a javaslat. Sajtóhírek szerint Surján László európai vitákra hivatkozva vetette el a magzati élet védelmének alkotmányos szabályozását, illetve maga Orbán Viktor pedig az MSZP hazugságaitól és ellenkezésétől félve tartotta bölcsebbnek úgymond ennek kivételét a koncepcióból.
Nagyon reméljük, hogy ez nem fog megvalósulni, és benne marad a végső normaszövegben is a magzati élet védelme, de ha nem, akkor természetesen mi újra be fogjuk nyújtani, mert ezt egy olyan alapvető kérdésnek tartjuk, ami mellett nem lehet elmenni.
Másrészt, ha például a médiatörvényt tartották annyira fontosnak, hogy ezeket az európai vitákat le tudták folytatni, akkor azt gondolom, hogy a magzati élet védelme is kell hogy legyen annyira fontos, hogy akár európai vitákat is lefolytassanak ezzel kapcsolatban.
A koncepció még tartalmazza az egyenlő választójogot, és ennek megkérdőjelezésének tartom a gyermekek után járó szavazati jogot, amiről Turi-Kovács Béla is beszélt. Én osztom az ő véleményét. A Jobbik álláspontja szerint nincsen szükség az egyenlő választójog semmilyen megkérdőjelezésére.
Az alkotmány módosítása az utolsó, amiről szeretnék beszélni, bár itt is Szájer Józseftől hallhattuk, hogy nem ragaszkodnak ahhoz, hogy két egymást követő ciklus parlamentje kétharmaddal módosíthassa csak az alkotmányt. Ezt következetlenségnek is tartom az önök részéről, hogy egy új alkotmány megalkotásához nem fogadnak el ilyen megszorításokat, viszont a módosításához bevezetnék ezt. Azt gondolom, egy új alkotmány megalkotása sokkal nagyobb volumenű dolog, sokkal szigorúbb szabályok kellene hogy vonatkozzanak rá, de legalább ugyanolyan szabályok, mint az alkotmány módosítására, és ha a módosítással kapcsolatban ezt a szabályt elfogadjuk, akkor az új alaptörvény megalkotásában is el kellene fogadnunk ezt a szabályt, amit szintén sajtónyilatkozatokból tudom, hogy önök nem tesznek meg.
Még egy fél percben Cser-Palkovics András délelőtti felszólalására szeretnék reagálni, illetve annak egy részére, a mentelmi joggal kapcsolatos gondolataira. Tudják, hogy ez a Jobbiknak nagyon fontos kérdés. Nagyon örülök, hogy felmerül a mentelmi jognak valamilyen szűkítése, illetve újragondolása. Támogatjuk azt, hogy ez megvalósuljon. Ön is és ez a dokumentum is az Országgyűlés integritására hivatkozva tartaná meg a mentelmi jogot, de azt gondoljuk, hogy a képviselői munka alapvetően megváltozott azóta, amióta a mentelmi jog bevezetésre került, illetve ez az intézmény létrejött, ezért is szükség van az újragondolására, sőt akár az eltörlésére is.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
