FERENCZI GÁBOR
FERENCZI GÁBOR
FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a felszólalásomat egy általános bevezetéssel kezdjem. Először is örömömet szeretném kifejezni, hogy azok, akik árulásaikkal, nemzetgyalázásaikkal, hazánk idegen érdekeknek való kiszolgáltatásával már oly sokszor kiírták magukat a magyar nemzetből, nincsenek jelen. Azok, akik nem érdekeltek a nemzet felemelkedésében, a közügyek gyakorlását pedig évtizedek óta saját egyéni érdekeik érvényesítésére használják fel, és valójában a hatalom megszerzésén kívül - talán éppen annak eszközeként - az 1949-es sztálinista alkotmány megtartásában érdekeltek, nos ennek a pártnak a tagjai, hála istennek, nem vesznek részt az alkotmányozási folyamatban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos emellett hangsúlyozni, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom csak egy teljesen új, szemléletében más, hazánk önrendelkezésén, a Szent Korona-tanon és az ősi magyar törvényalkotási alapelveken nyugvó alkotmányban hisz. Honfitársaink azonban arra hatalmaztak fel bennünket, hogy munkánkat tisztességgel, következetesen és lelkiismeretesen végezzük, éppen ezért kötelességünk - azt az utat járva, amire a Szent Koronára tett eskünk is kötelez - kísérletet tennünk a régi-új alkotmány módosítása során a nemzet érdekeinek alkotmányos rögzítésére.
Jómagam a Jobbik nemzetmentő programjában kiemelt fontosságúnak tartom az ország belső erőforrásainak nemzeti célú hasznosítását, a vidék felemelését, a hagyományőrzésen, nemzeti öntudaton és értékmentésen alapuló színvonalas keresztényi oktatás megteremtését és az igazságos nemzeti családpolitika bevezetését. Ezeket az alapelveket a régi-új alkotmányban szívesen látnám viszont.
Tegnap Balczó Zoltán országos alelnökünk és Rozgonyi Ernő képviselőtársam is hangsúlyozta azonban, hogy a kormánypárti kétharmad által minden bizonnyal megszavazásra kerülő alkotmány mindössze egy tartomány alkotmánya lesz, amely fölött Brüsszel szelleme lebeg majd. Sajnos, nem beszélhetünk ugyanis magyar nemzeti önrendelkezésről sem politikai, sem gazdasági téren. Az Európai Unió alkotmányát önök néhány éve gondolkodás nélkül tették kötelező érvényűvé minden magyar állampolgár számára a lisszaboni szerződés megszavazásával. A ma már csak nevében nemzeti jegybank függetlenségének feladásával, a liberális gazdaságpolitika hazánkra erőltetésével és ezzel párhuzamosan a magyar nemzetgazdaság leépítésével pedig hazánkat az Európai Unió gyarmatává segítették, ahol rabszolgabérért dolgozhatnak saját hazájukban, idegenek gyáraiban, kisemmizve a magyarok.
Önök nem tesznek azonban ma sem mást, csak a média fölött teljhatalmat szerezve, nemzeti szalaggal átkötve kommunikálják a semmit. A választási kampány során önök megígérték a vidéki tömegközlekedés fellendítését, a kisiskolák megmentését és újraindítását, a mezőgazdaság felvirágoztatását és munkahelyek teremtését, a közbiztonság helyreállítását, a kétharmados felhatalmazás erejének hazug ígéretével kábítva el a joggal változásban bízó országot.
Ígéreteik ellenére a következőket tapasztaljuk. A kistelepülések iskoláinak megmentéséhez várnak segítséget honfitársaink. Nemhogy munkahelyeket nem teremtettek, de még a közmunkaprogram szinten tartásához szükséges források is késnek az önkormányzatoknál, mutatóban újraindítottak néhány vasúti szárnyvonalat, hogy aztán az Új Széchenyi-terv keretében 1200 kilométer pályaszakaszt szüntethessenek meg, a közbiztonság pedig összeomlott az elmúlt hónapokban.
Mindaddig, amíg Németh Zsolt külügyi államtitkár zsidózásnak vesz minden, a háborús büntettek garmadáját elkövető Izraellel szembeni kritikus hangnemet, antiszemitizmusnak tekinti azt, hogy Vona Gábor szóvá teszi Orbán Viktornak a kormány és Izrael feltűnően gyors közeledését, és az országban az elmúlt időben napvilágot látott izraeli telekspekuláció és Simon Peresz ismert kijelentése ellenére is még több zsidó befektetőt hív, addig sajnos a magyar föld alkotmányos védelmét sem látjuk biztosítottnak. Félünk, hogy majd ebben a témában is csak narancssárga maszatolást fogunk tapasztalni.
A magyar mezőgazdaságot az elmúlt 20 évben feláldozták az Európai Unió oltárán, így lettünk Európa egykori éléskamrájából Európa szeméttelepe, és most a legújabb tervek szerint is legfeljebb Európa szalmakazlává léphetünk elő. Az egykor virágzó Kárpát-medence ma már csak magyar ugarként aposztrofálható. A vidéki Magyarország, amely a nemzet megmaradásának záloga kellene legyen, olyannyira lepusztult, elszegényedett, ellehetetlenült, hogy a puszta létükért küzdenek ma már a kistelepülési önkormányzatok és a falvakban élő emberek zöme.
Éppen ezért fontosnak tartom az alkotmányban külön figyelmet szentelni annak, hogy az ország bármely pontján élők - különös tekintettel a kistelepüléseken élőkre - egyenrangú állampolgárként kezelendők, azaz az állam minden eszközzel törekszik a lakosság számára minden településen ugyanazokat az alapjogokat biztosítani. Mindenkit megillet ugyanis a tanuláshoz, a munkához, az egészséges és biztonságos élethez és a rendezett életkörülményekhez való jog, lakjon akár egy kis faluban, akár egy nagyvárosban.
Köszönöm a figyelmüket. Szebb magyar jövőt! (Taps a Jobbik soraiban.)
(10.10)
