BARÁTH ZSOLT
BARÁTH ZSOLT
BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ha a következő néhány percben az általam is igen tisztelt dr. Horváth János gondolatait is folytatnám, az csak a véletlen műve. Előtte azonban a szabad véleménynyilvánítás jogán néhány rövid gondolattal vezetném fel hozzászólásomat. Eredetileg a szociális jog témában fogalmaztam meg hozzászólásomat, de ezt elhalasztom a részletes vitára. Természetesen a lényegről is fogok beszélni.
Könnyű annak alkotmányozni, aki mögött kétharmados forradalmi kormány áll vagy ül, és esetenként 450 lőerő dübörög alatta. “Tetszettek volna forradalmat csinálni!” - mondotta volt ezt néhai Antall József. Habár a fülkeforradalom nálunk tavaly lezajlott, az idén pedig már Egyiptomba exportáltuk - csak ott nem tudják, mi az a fülke, mert elzavarták az uralkodót -, a választók idén is odatartják arcukat? Annak idején Magyarországon sajnos csak kordonbontásra futotta, meg a lisszaboni szerződésre, legutoljára pedig az izraeli-magyar gazdasági társulásra - a többit ne is említsem! A fő kérdés azonban az időközben máról holnapra érzékelhető elszegényedés és a bűnözés egyre nagyobb terjedése. És az új alkotmány? Ha nem állítja helyre a történelmi jogfolytonosságot, közjogi szerkezetében is csak a következő választást készíti elő a 200 fős parlamentben?
Nem győzzük elégszer hangsúlyozni - és most rátérnék mondandóm lényegére -: a történeti alkotmány alapja a kölcsönösen megosztott, korlátozott, kiegyensúlyozott hatalomgyakorlásról szóló Szent Korona-tan, amely a joguralom érvényesülésének követelménye alapján kifejezi azt az elvárást, hogy ne emberek önkénye, hanem az alkotmányos elveknek megfelelő törvények uralkodjanak és irányítsák az országot. A magyar alkotmányos szellemiség, a Szent Korona-eszme és az alkotmányos alaptörvények együtt adják a teljes alkotmányosságot. A történeti alkotmány évezrednyi ideje hatékony védelmet nyújtott az egyéni szabadságok, az állami és nemzeti függetlenség, a jogegyenlőség, a joguralom, az önkormányzati elv érvényesüléséhez. Az 1944. március 19-én, az idegen birodalmi megszálláskor megszakadt alkotmányos folyamatosságot s ezáltal az állam legitimitását helyre kell állítani. Az 1989-ben megindult úgynevezett rendszerváltozásig a hatalomnak nem volt legitimitása, mert egy önkényuralmi hatalom a nemzet megkérdezése nélkül alakította ki a hatalomgyakorlás intézményeit, erőszakkal határozta meg a tulajdonviszonyokat, az ország politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedését. Az 1989-ben, idegen nagyhatalmi katonai megszállás alatt nem szabadon választott Országgyűlés által az 1949. évi önkényuralmi alaptörvény módosításaként létrehozott jelenlegi alaptörvény az előbbiek miatt nem tekinthető hiteles és végleges alkotmánynak.
Mindezekre tekintettel létre kell hozni a megfelelő összhangot az alkotmányosság hagyományos elvei és követelményei és a jelenkor által felvetett létkérdések között. Az alkotmány helyreállítása gyökeres társadalmi, gazdasági, politikai s főképpen erkölcsi, lelki változások következetes, intézményi és tartalmi érvényesítésével hajtandó végre. A 21 éve létrejött politikai rendszer és alkotmányosság mára teljes válságba jutott, a működésképtelenség és az összeomlás felé közeledik. Amit ma a harmadik Magyar Köztársaság alkotmányának neveznek, az nem a magyar alkotmány, hanem egy ideiglenes alaptörvény, amelynek alapja az 1949. évi XX. törvény. Ez a törvény nem alkalmas arra, hogy az ország és nemzet legfőbb magatartási szabálya legyen, s hogy megvédje ezeket. Nem további módosításokra van szükségünk, hanem a magyar történeti alkotmányhoz való visszatérésre, annak megújítva megtartására a jelen követelményeinek megfelelő alaptörvény és sarkalatos törvények által.
A magyar alkotmány a Szent Korona intézményétől semmilyen módon el nem választható. A Szent Korona-tan közjogi fogalom, amely a Szent Korona erkölcsi, jogi személyiségén mint intézményen alapszik. A magyar alkotmányos hagyományokra és alapértékekre támaszkodva kell az alkotmányosság új kereteit megteremteni.
Engedjenek meg egy idézetet, amellyel zárnám hozzászólásomat: “Mi visszaköveteljük ősi alkotmányunkat, mely nem volt ajándék, hanem kölcsönös szerződések által állapíttatott meg s a nemzet életéből fejlett ki; azon alkotmányt, melyet időnkint a kor kívánatihoz mi magunk alkalmaztunk, s mi magunk akarunk ezentúl is alkalmazni; azon alkotmányt, melynek alapelveit századok szentesítették. Mellettünk jog és törvény állanak” - mondotta ezt Deák Ferenc 1861. május 13-án.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
