DR. BÁCSKAI JÁNOS
DR. BÁCSKAI JÁNOS
DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai közgondolkodásban az alkotmány olyan eligazodási szabályokat rögzítő dokumentum, amely a természet, a gazdaság és az ember kölcsönkapcsolatait rögzítő egyensúly biztosítását hivatott szolgálni. Társadalom és környezet viszonya alapvető - klímaváltozást érző, környezeti katasztrófákat megélő világunkban - megkerülhetetlen kérdéssé vált.
Marcus Tullius Cicero már 2000 évvel ezelőtt ezt írta: “A természet oltotta be az emberbe az igazmondás vágyát.” Egy mai gondolkodó, felelős döntéshozó sem fogalmazhatta volna meg tömörebben, korszerűbben környezetünk jelenlegi állapotáért, s egyben a gyermekeink jövőjéért való felelősséget, a hozzáállás erkölcsi alapszabályát.
(14.10)
Itt az ideje, hogy elgondolkodjunk, milyenek vajon az idevágó alapvető szabályaink, megfelelő-e az alkotmányunk. Ezekhez a kérdésekhez vetnék fel a továbbiakban néhány szempontot, és teszek néhány javaslatot. Egy modern alkotmánynak ki kell mondania az alkotmányosságnak azokat a legfontosabb elveit, amelyek egy demokratikus állam működését biztosíthatják, ezenfelül törvényi garanciákkal kell megvalósítani érvényesülésüket. Azok közé tartozom, akiknek meggyőződése, hogy a környezetvédelem - mint a XXI. század egyik legfontosabb kérdése - nem szabad, hogy alkotmányi szintű szabályozás nélkül maradjon. Gyakran hozzák fel más országok, például Németország alaptörvényét, ahol több rendelkezés vonatkozik a környezet védelmére, mint a jelenlegi alkotmányunkban, amelynek csupán 18. §-ának egyetlen mondata foglalkozik ezzel a témával. Sokak szerint nemcsak a környezetvédelem állami célként való deklarálása, de a jogvédelem szintjének és tárgyának való meghatározása is az alkotmány-előkészítő folyamat része kell legyen. Egyértelmű tehát, hogy sok, már több mint húsz éve az alkotmány részét képező alapelvet szükséges meghagyni az új alaptörvényben, azonban mindenképpen alaposan meg kell fontolni, hogy milyen új alapfeltételekkel szükséges bővítenünk a legfontosabb jogszabályunk most készülő új szövegét.
Tisztelt Ház! A környezetvédelmi jog alapvetően úgy áll a társadalom kontra természet, ember kontra környezet konfliktushoz, hogy védi a környezet, a természet állapotát, alkotóelemeit, részeit, mert tudja, hogy a természetre mért csapások az emberre ütnek vissza. Ez tehát az alapviszony, ezt a felismerést kell tükrözze az alkotmány és az alkotmányból következően a környezetvédelmi törvénykezés. Vajon maga az alap, a jelenlegi alkotmányunk mennyire környezetbarát? Bízvást támaszkodhatunk rá a környezetvédelmi jogalkotásban, vagy előbb maga is megerősítésre szorul? A gazdaság, a társadalom a fenntarthatóság kérdésével szembesül. Ad-e ehhez eligazítást az alkotmánytervezet a jelenlegi formájában?
Nagyon fontosnak tartom tehát a természeti erőforrások védelmét és ésszerű használatát biztosító szabályok rögzítését, amelyek unokáink számára is hosszú távon biztosítják azok fennmaradását, újratermelődésük feltételeit. Nemzetközi kitekintésben - szemben más országokkal - Magyarország természeti erőforrásokban gazdag ország, míg máshol egyre nagyobb problémát jelent a termőföldek degradációja vagy az édesvízkészletek hiánya. Különösen a gazdaság versenyképességét leginkább meghatározó természeti erőforrás, a fosszilis energiahordozók mennyiségének várható mérséklődése és megdrágulása értékeli fel Magyarország megújuló erőforrásainak jelentőségét, de biodiverzitásunk magas foka is kevésbé tesz minket sérülékennyé más országokhoz képest. Magyarország természeti erőforrás-tartalékainak megőrzése tehát hosszú távú stratégiai érdek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mint önök előtt is jól ismert, az erőforrások használatáért folyik a piaci verseny, ami privatizációs folyamatok beindulásával jár együtt. Ez pedig azért kockázatos, mert a közérdek mértékén felüli igénybevétel és fogyasztás az újratermelődési feltételeket nem teremti meg. Magyarországon jelenleg is vita folyik a nemzeti vagyon fogalmáról, amely viszont csupán szónoki fordulat marad, ha csak az állami vagyont jelenti. Varga Mihály államtitkár úr és Ékes József képviselőtársam említették már ezt a témakört és részletesen beszéltek róla. Véleményem szerint is az alkotmánynak rögzítenie kell a természeti kincs állami tulajdonban tartását. Környezeti értékeink és természeti erőforrásaink a nemzeti vagyon részét kell képezzék, továbbá az állam legyen köteles a nemzeti vagyonnal a jövő nemzedékek érdekeit biztosítva gazdálkodni.
Ezen túlmenően álláspontom szerint - amely a hazai természetvédelem zászlóshajójának számító Duna Charta álláspontjával is egyezik - hazánk új alkotmányának, mint a legmagasabb szintű jogi normának ki kell fejeznie Magyarország elkötelezettségét hazánk természeti kincseinek megóvására, hogy mindazokat a természeti értékeket, amelyeket őseinktől ezen a tájon örökül kaptunk, megőrizve adhassuk tovább gyermekeinknek és unokáinknak. Csak az alkotmányos védelem teremtheti meg természeti örökségünk szükséges oltalmát rövidlátó gazdasági érdekek ellenében.
Nagyon fontos még megemlítenem itt, hogy a Duna természetes állapotának megőrzésére Magyarország különösen büszke lehet, annál is inkább, hiszen ezt a küzdelmet a Dunaszaurusszal Európában - nem először történelmünkben szinte egyedüliként harcolva végig - nekünk sikerült győztesen és sikeresen megvívni. Azt is örömmel mondhatom el, hogy ez az elmúlt harminc évben nem egyszer politikai hovatartozást jelképező, értékvállalást tükröző kiállás a múlt hét végi pártszövetségi frakcióülésen újra egyértelmű megerősítést nyert közöttünk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy még egy témakört felvessek. A közelmúlt hazai környezeti katasztrófái - felsőzsolcai árvíz, devecseri vörösiszap-áradat - bizonyítják, hogy a felelőtlen gazdasági tevékenységek nem egyszerűen a környezetet, az életfeltételeket pusztítják, de olyan szintű károkozást és fenyegetettséget okoznak, amely az alkotmányban rögzített egészséges környezethez való jogon túl már az élet biztonságát, az élethez való jogot is sérthetik. Ugyanakkor az elmúlt időszaknak a gazdasági tevékenységek okozta környezeti katasztrófái azt is bizonyították, hogy nem egyszerűen az egészséges környezethez való jogot kell biztosítani, hanem azt is, hogy az állam vagy a helyi önkormányzatok az alkotmányban elismert egészséges környezethez való jognak, valamint a vállalkozások jogának olyan egyensúlyát alakítsák ki, amely nem csupán általánosságban garantálja, hogy a környezetünk állapota ne romoljon, de kizárja, hogy a gazdasági tevékenységek környezeti katasztrófát idézzenek elő.
A helyi önkormányzás a magyar alkotmány hagyományainak őrzője, egyben a választópolgárok közügyek intézésében való részvételének alapvető formája. Szükségesnek tartom, hogy az alkotmány utaljon arra, hogy adott esetben a képviselő-testület egyes szervei vagy tisztségviselői felhatalmazhatók legyenek államigazgatási feladatok végzésére és hatáskörök gyakorlására környezetvédelmi ügyekben. Engedjék meg, hogy ezt egy, a választókerületemből származó példával megerősítsem. Az Illatos úton a Budapesti Vegyiművek területe százhúsz éves tevékenységének következtében ketyegő bombaként veszélyezteti a környéket, közvetlenül három kerület lakosságát, a környezeti elemeket, élővizeinket, a Dunát. A környékbeli önkormányzatok - köztük mi, ferencvárosiak is - tehetetlenül állnak a múlt e szörnyű hagyatéka körül, kiszolgáltatva a mindenkori tulajdonos - aktuálisan éppen a felszámoló - remélhetőleg felelős akaratának. A ferencvárosi rozsdazóna sajnos további szennyezett területekkel is rendelkezik, az önkormányzat tényleges beavatkozási lehetősége nélkül. Azt is tudom persze - és ezt önök is bizonyíthatják -, hogy nem vagyunk egyedül ezzel a problémával.
“Az állam feladata a fenntartható fejlődés biztosításával a gazdasági és szellemi jólét elősegítése, valamint a környezetvédelem. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek szükségleteit, hogy az nem sérti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését.” Ez az idézet a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának javaslatából származik, olyan más észrevételekkel együtt, amiket szintén nagyon fontosnak tartok. Még egy idézet: “Alapvető és mára jogilag is részletesen kidolgozott követelmény, hogy a környezeti hatásokat elviselni kénytelen lakosság az életfeltételeit alapvetően meghatározó környezethasználatok vonatkozásában érdekeit képviselhesse.”
Tisztelt Országgyűlés! Befejezésként engedjék meg, hogy összefoglaljam az általam fontosnak tartott elveket. Az alkotmány legünnepélyesebb része a preambulum, amely utal mindazokra az értékekre, amelyeket a nemzet magáénak ismer el. Az alkotmánytervezet szerint a preambulum utaljon legfontosabb értékeinkre, a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság értékeire. Javaslatom szerint ez a rész továbbá tartalmazza - kiemelt védelmet jelentő alapjogként - a jövő nemzedékek érdekeire való utalást oly módon, hogy az állam az egészséges környezethez való jog elismerésére és érvényesítésére irányuló kötelezettségét a jövő nemzedékek jogainak és érdekeinek biztosításával együtt köteles teljesíteni.
A hozzászólásomban felsorolt értékek azonban csak akkor kaphatnak valódi súlyt, ha visszatükröződnek az alkotmány rendelkezéseiben is. Így az alkotmánynak az egészséges környezethez való joggal kapcsolatos rendelkezéseit javaslom megőrizni, és az alábbi pontokkal kiegészíteni. Környezeti értékeink és természeti erőforrásaink a nemzeti vagyon részét képezzék, továbbá az állam legyen köteles a nemzeti vagyonnal a jövő nemzedékek érdekeit biztosítva gazdálkodni. Javaslom továbbá a civil és önkormányzati részvétel jogának deklarálását. Mindenkinek joga van a környezetét érintő döntéshozatalban való részvételre. Végül, de nem utolsósorban egyetértek a környezet védelmének állampolgári kötelességként való megfogalmazásával is, azaz a környezet védelme mindenki kötelessége.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
(14.20)
