DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mély lélegzettel sóhajtom a szavakat, “Isten, áldd meg a magyart”, most, amikor alkotmányt formálunk. Sokszor éreztem így az elmúlt másfél évtized során; talán én vagyok az a képviselő, aki legtöbbször szólt alkotmánytémákhoz, mindig a csalódottság és a kifogásolás hangjával sokszor.
Korábban is szóltam én erről a témáról, az alkotmányról, több mint fél évszázaddal ezelőtt, amikor tagja voltam ennek a parlamentnek, a Magyar Nemzetgyűlésnek, amikor alkotmányt, alaptörvényt formáltunk ott. Számomra tehát az alkotmányozás 2011 tavaszán, nevezem is az alkotmányozás tavaszának, több mint egy másik törvénynek az alkotása. Részt veszek én azokban, mint ahogy sokan, többen részt veszünk, mégis ez más, ez több, amit most teszünk.
(10.20)
Úgy kezdem, hogy mondom, épp itt az ideje, hogy újragondoljuk a magyar nép önmagával kötött szerződéseit, azokat az alaptörvényeket, amelyek az alkotmányt alkotják. Nyikos képviselő úr az előbb valami hasonló leltárt készített - sőt ezeket a szavakat használta is -, és számba vette az intézményeket. Igen, hazánkban a mai napon folynak a közelmúlt és a korábbi múlt önvizsgáló vitái, s vagyunk, akik számára különösen azért fájó és szégyenletes ez a tapasztalat, hogy az elmúlt két évtizedben a magyar alkotmányt úgy emlegették, úgy emlegettették velünk, hogy az 1949. évi XX. törvénycikk, amelyik az alkotmányosság eltörlése volt, amelyik a bolsevista diktatúra deklarálása volt; és így tovább, sokszor elmondtam itt. Nos, hogy ezen túljutunk, ez bizony ünnepi tavasz.
Morális kötelezettségemnek teszek eleget, amikor kezdeményezem, hogy ezt kellő súllyal, méltósággal és szakértelemmel végezzük és végeztessük. Még egyszer hozzáteszem ahhoz, amit eddig is mondtam, és majd még néhányszor említek, azért is, mert 1946-ban részese voltam egy alaptörvény megalkotásának, alkotmány megalkotásának - 1946. évi I. törvénycikk -, jól tudom, vannak különböző nézetek, amelyek különbözőképpen értékelik a tartalmát, a körülményeit. Igen, ma már egyedül maradtam abból a törvény-, alkotmányalkotó csapatból. Igen, mert akkor sorsunk az lett - az enyém is, másoké is -, hogy a megszálló idegen hadsereg a megválasztott képviselőket, bennünket eltávolított hivatalunkból, sokat kivégzett, sokat száműzetésbe kergetett, és a kormányzást az az idegen megszálló hadsereg átadta egy kisebbségi pártnak, a kommunistáknak. Mert - megismétlem, a tisztelt Ház előtt egyszer-kétszer már megkockáztattam ezt a kijelentést -, ugye, sose volt Magyarországon kommunista hatalomátvétel. Nem volt Magyarországon kommunista hatalomátvétel. Ami történt, az, hogy egy megszálló idegen hadsereg a megválasztott képviselőket és kormányt eltávolította erőszakkal, és egy kisebbséget ültetett kormányzásba, olyan kisebbséget, amelynek 17 százalékos szavazat jutott a választásokon.
Az akkori, Magyarország 1946. évi I. törvénycikkben deklarált alkotmánya kodifikálta az évezredek folyamán lelkekbe vésett hagyományok és írásba foglalt kinyilatkoztatások szellemiségét, hogy irányt szabjon a jelen törekvéseinek és a jövő reményeinek. Évszázadokon át - és most jelentem a tisztelt Országgyűlésnek - ez volt az akkori alkotmányozó szellemiségünk, motívumunk és tudásunk, évszázadokon át a honfiak és honleányok áldozatos patriotizmusa táplálkozott az örökségből, és formálta tovább, szinte bibliai lángoszlopként mutatták az utat a mondavilágtól a vérszerződésen, Szent István testamentumain, az Aranybullán, a tordai diétán, az ónodi országgyűlésen keresztül az 1848. áprilisi törvényekben és az 1946. évi I. törvénycikkben kinyilatkoztatott alkotmányig.
Alkotmányunk magában hordozta a közelmúlt, a XX. század megaláztatásait, gyalázatait is, valamint az azokkal szemben álló nép bátor és bölcs tetteit, hiszen innen emelkedtek ki az 1956-os forradalom és szabadságharc világra szóló üzenetei. Egyre kevesebbet idézik, akik ilyen témákat idéznek, hogy 1956 Magyarországán - a forradalom, amit magam is itt éltem meg, az utcán is, a gyárban is és a Parlament épületében is -, az 1956-os forradalom és az azt leverő szabadságharc idején a magyar alkotmányra hivatkozás gyakori volt. A forradalmi tanácsok nyilatkozatai persze hogy az akkori napok témáival foglalkoztak: a kommunista diktatúra, az életszínvonal csökkenése és sok minden más téma. Azonban az emelkedő nemzet… - tetszenek emlékezni? Ott született meg a fogalom, Németh László nyilatkoztatta ki, és mások. Az emelkedő nemzet fogalma és ennek a szellemisége, kifejezetten szavakban és ismételten az 1946. évi I. törvénycikk, annak a magyar alkotmánynak a szellemében, amelyik nem különbözött attól, sőt beteljesülése volt annak, amit az előbb említettem, szinte bibliai lángoszlop volt végig azokon az évszázadokon át, és az akkori kiteljesedés 1946-ban.
Az, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányaként szokás emlegetni az 1949. évi XX. törvényt, nem csupán önérzetünket sértette húsz esztendőn át vagy korábban is, hanem a múlt hiteles megismerésének is gátat szabott, nemzeti önbecsülésünkön túl a társadalom közéletét is rontja, rontotta, meghasonlásokat okozott, tehertételt jelentett. Az 1949. évi XX. törvény ugyanis nem a Magyar Köztársaság alkotmányáról szól - ahogy említettem az előbb is -, éppen azt törölte el, amikor deklarálta a kommunista népköztársaságot, a kommunista diktatúra intézményeit.
Akadhat, aki megkérdőjelezi - gyakran találkozunk vele, én magam és mások, akik talán kevésbé érzékenyek erre, találkozunk azzal, aki megkérdőjelezi - az 1946. évi alkotmányt azzal, hogy idegen katonai megszállás alatt voltunk. A felelet, az én feleletem az, és akik ezzel foglalkoztak, a feleletük az, hogy az 1945. november 4-én megválasztott nemzetgyűlés példaértékű titkos szavazás alapján jött létre, a jogosultak 92 százaléka elment voksolni, és 83 százaléka a demokratikus polgári-nemzeti többpártrendszer híveire szavazott. Nem véletlenül nevezte a világsajtó a New York Timestól kezdve mindenütt a világon Magyarországot akkor a demokrácia fellegvárának; kölcsönvehettük mástól, aki megfogalmazta ezt a kifejezést.
A szovjet megszállás nemhogy csökkentette a nemzeti akarat kifejezését és annak hitelességét, hanem éppen a magyar nép bátor helytállását bizonyítja.
(10.30)
Hányszor hallom azt azóta, évtizedeken át, ebben az országban és szerte a világon, hogy hogyan csinálhattátok?! Hát itt volt a szovjet hadsereg! Miért nem húztátok be fületeket-farkatokat? Mert... - és akkor a magyar bölcsesség és bátorsága. A bátorságot talán könnyebb megérteni itt. De, tisztelt Országgyűlés, és aki figyel ránk, tessenek megérteni, hogy az bölcsesség volt. Mert mi volt az alternatíva? Elbújni a pincébe, behúzni fület-farkat, mert idegen megszállás van? Mert úgy sem számít? Hát éppen az volt a bölcsesség, hogy volt egy szalmaszál. Nem volt több, egyetlenegy volt, nem volt hadseregünk, nem voltunk gazdagok, nem voltunk a világ fórumain, de valahogyan megadatott az az egyetlen fogantyú - a választások. Mert deklarálták az akkori világot rendező nagyhatalmak, hogy azokban az országokban, a háború után megszállt országokban az emberi jogok érvényesüljenek, és titkos választások legyenek. Ezt szerződésben leírták. Számtalanszor elmondták éveken át, és szerződésbe foglalták.
Tisztelt Országgyűlés! Milyen jó lesz - hogy meddig tart, majd meglátjuk -, amikor a történelmünket annyira megtanuljuk, hogy tudjuk, hogy a jaltai szerződés egy szerződés volt, kötelezettséget vállalt az, aki abban a világban tényleg a leghatalmasabb volt, a három nagyhatalom. Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kötelezettséget vállaltak arra, hogy Magyarországon is emberi jogok lesznek és választások. Hát kire tetszettek volna hallgatni akkor, ha nem arra a szerződő félre, aki ezt ajánlja? És akkor azt mondják nekem képviselőtársaim közül sokan, hogy: hát csak nem vettétek azt komolyan?
Tisztelt Képviselőház! Komolyan vettük. Mert mi lett volna az alternatíva? Azt mondani, hogy nem hisszük el Churchillnek, Sztálinnak és Rooseveltnek, mert vagy svindlerek, vagy csalók, vagy... És még ha lett volna is kételyünk, mert volt Sztálin jelenlétét illetően kételyünk - na de hát hárman voltak. És még ha kétely volt is, a szerződésben leírta. Úgy csináltam mint törvényhozó, kampányoltam szerte az országban a választásokon ezzel a programmal, hogy igen, magyarok, honfitársak, polgártársak, ez az a fogantyú, és ezt megragadjuk. Valaki megkérdezte tőlem tegnap is, hogy hát csak nem gondoltad, hogy 1944-ben vagy '46-ban Sztálin ezt komolyan gondolta. Most mondtam, megvoltak a kételyek. Azonban akkor is úgy csináltam, az volt a politikai bátorság és bölcsesség részünkről, úgy csináltuk, mintha elhittük volna. Jaltát elhittem, elhittük, noha megvoltak a kételyeink, mert Jalta kijelentette, hogy Magyarországon emberi jogok lesznek, és választások lesznek.
Meg is tartattak a választások. Én magam képviselőjelöltként jártam az országot, ezt mondva és rámutatva, nagy plakátok szerte az országban, nagyon nagy méretű plakátok, amin a jaltai egyezség és a nemzetközi egyezségek magyarul kinyomtatva voltak, az egész ország olvassa. Három aláírás és három nagy fénykép a plakát alján: Churchill, Roosevelt és Sztálin. Erre mutattam a választások során, tisztelt Országgyűlés. Magyarok, ezek nemhogy lehetővé teszik számunkra, megígérik. Megígérik? Lehetővé teszik. Hát választunk. És arra szavazunk, hogy az megvalósuljon. Ha tetszik, tekintsük úgy, hogy figyelmeztetjük mi őket, hogy komolyan vesszük, és úgy rendezzük be az életünket.
Választások, mondtam az eredményeket, tudjuk jól, alkotmányt alkottunk a következő évben, ezeknek a fogalmaknak a belevételével, vissza megint a magyar történelmi alkotmány státusaiig. És elsőként abban az állapotban Magyarországon, majdnem elsőként, belefoglaltuk a legeslegmodernebb téziseket, nevezetesen: az Egyesült Nemzetek Alapokmányában akkor éppen kifejezésben lévő emberi jogokat. Előbb került a magyar alkotmányba az Egyesült Nemzetek emberi joga, mint majdnem bárhol a világon. Ilyenek voltunk ebben a Házban, tisztelt Országgyűlés, így alkottunk alkotmányt.
És akkor a kommunista párt - ott (Mutatja.) állt Rajk László és Rákosi Mátyás, és mondták a magukét. Majd később alkalmam lesz talán idézni a későbbi viták és megszólalások során. Mert azt, hogy mi mit mondtunk, a polgári-nemzeti oldal, hát elmondtuk ezt, hogy magyar alkotmány és Szent István király és végig, amit az előbb emlegettem, és az áprilisi törvények, amelyek révén olyan alkotmány készült... (Dr. Mátrai Márta egy iratlapot mutat fel.) Azt hittem, hogy 20 percre lettem meghívva. Megváltozott? Köszönöm. Abbahagyjam? (Dr. Mátrai Mártával egyeztet.)
Tisztelt Országgyűlés! Hagyjam abba?
