DR. KUPCSOK LAJOS
DR. KUPCSOK LAJOS
DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hazánk új alkotmányának új fejezetet kell nyitnia történelmünkben; le kell zárnia és meg kell haladnia a rendszerváltozás utáni jog- és társadalomfejlődést. Olyan alaptörvényt kell alkotnunk, amely a társadalmi megújulást szolgálja. 1100 éves történelmi hagyományokra építünk, ezért történelmi korokon átívelő értékünk a magyar Szent Korona, a kereszténység, a polgári fejlődés alapelvei, a szabadság, az egyenlőség és a testvériség, valamint az összetartozás a szétszakított magyar nemzet valamennyi részével. Olyan XXI. századi normarendszert kell alkotnunk, amelyet a nemzet tisztelhet és szerethet. Magyarország mindig Európa része volt. Az Európai Unió céljaival megegyezően feladatunk a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének ösztönzése, a magas szintű foglalkoztatottság és szociális védelem biztosítása. Ösztönöznünk kell a gazdasági teljesítmény magas fokú versenyképességét. Biztosítanunk kell a környezet minőségének magas szintű védelmét, javítását, de az életminőség emelését is.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország alkotmányának gazdasági vonatkozású szabályozási elvei kapcsán szeretnék néhány gondolatot elmondani. A közpénzek, a közvagyon és a közérdek szolgálata tekintetében a szabályozásnak a következő elveket célszerű rögzítenie: átláthatóság, elszámolási felelősség, törvényes és hatékony gazdálkodás, fenntarthatóság. A költségvetést illetően rögzítendő elvek: az áttekinthetőség és az ésszerű részletesség. A költségvetés végrehajtása vonatkozásában a kormány részéről a hatékony közpénzkezelést emelném ki. Hazánk az Európai Unió része, így költségvetésünknek, közpénzkezelésünknek összhangban kell állnia a közösségi szabályokkal is. A közszektorban kezelt közpénzek és a közvagyon rendeltetése a közérdek szolgálata. Az állam tulajdonában álló kincstári, illetve üzleti vagyon közvagyon, ami a nemzeti vagyon része; a kincstári vagyon elidegeníthetetlen. Kiemelendő elv: egyetlen generáció sem hagyhat a követő generációkra több adósságot, mint amit ő maga megörökölt.
Hatályos alkotmányunkból hiányzik a közpénzügyek rendszerszerű szabályozása. Közpénzügyek alatt a közteherviselés szabályozását, az államháztartás alrendszereinek meghatározását, az alrendszerek költségvetése fenntarthatóságának, kidolgozásának, elfogadásának, végrehajtásának és ellenőrzésének szabályozását, a költségvetésből gazdálkodó szervek típusainak meghatározását, létesítésük, gazdálkodásuk és a gazdálkodás ellenőrzésének szabályozását, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodás és a gazdálkodás ellenőrzése szabályozását értjük. Ezekről a témakörökről elszórt rendelkezések találhatók csak az alaptörvényben, általában sommás deklarációk formájában. Hiányzik a költségvetés fenntarthatóságát biztosító normarendszer, a költségvetés és a zárszámadás főbb tartalmi elemeinek meghatározása, az előkészítésre, elfogadásukra vonatkozó szabályozás és a két intézmény közötti kapcsolat bemutatása. Mindezek alapján indokolt, hogy a közpénzügyekről az alkotmány önálló fejezetben rendelkezzen. Ezt a követelményt nemzetközi és hazai alkotmányjogi összefüggések is alátámasztják. Az Európai Unió tagállamainak alkotmányai szinte kivétel nélkül tartalmaznak ilyen fejezetet részletes szabályokkal. A közpénzügyekről szóló fejezetet az államról szóló részben, a legfontosabb állami szervekről szóló fejezeteket követően indokolt elhelyezni az alkotmányban. Az alkotmány közpénzügyekről szóló fejezetének szabályoznia kellene az államháztartás tárgykörét. A központi állami szervek és a helyi önkormányzatok egy naptári évre szóló költségvetés alapján, törvényben meghatározott rend szerint gazdálkodnak. Az államháztartás része az állam kötelezettségvállalásai és követelései is, a költségvetés, az államot a tárgyidőszakban megillető bevétel, továbbá az államot terhelő kiadás és pénzügyi kötelezettségvállalás. Ezeket egységes rendszerben, teljeskörűen, részletesen kell számba venni.
Az államháztartással összefüggő közfeladatok, közszolgáltatások körét, ellátását vagy annak megszervezését törvény szabályozza, figyelembe véve a közpénzekkel való hatékony gazdálkodást, az alapvető jogok érvényre juttatását és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeket. A közteherviselés tárgykörében a személyek és szervezeteik, a gazdasági forgalomban való részvételük, jövedelmi és vagyoni helyzetük, tevékenységük alapján, teherviselő képességüknek megfelelően, különösen adókkal, illetékekkel, járulékokkal, vámokkal, továbbá az igénybe vett közszolgáltatásokért fizetendő fogyasztói hozzájárulásokkal - együtt: közterhek - kötelesek hozzájárulni a közös szükségletek kiadásainak fedezéséhez. A tervezés tekintetében az alkotmányban nem feltétlenül szükséges új részletes rendelkezés a tervezésről, elegendő e törvényalkotási tárgykör keretjellegű meghatározása.
(12.40)
Az új alkotmánynak utalnia kellene arra, hogy az állam kötelezettsége, feladatainak ellátása érdekében állami pénzügyi intézményrendszert működtet. Az Állami Számvevőszék tekintetében kiemelendő, hogy az Országgyűlés ellenőrző szerve, elő kell segítenie a közpénzek takarékos, ésszerű, szabályszerű kezelését, minden közpénzt kezelő vonatkozásában jogosult és köteles eljárni.
A PSZÁF vonatkozásában kiemelem, a világméretű gazdasági válság hatásai, tanulságai rámutattak arra, hogy a gazdasági kockázatok feltárása, egy újabb válság megelőzése érdekében az előzetes figyelmeztetések kibocsátása felértékelődik. A PSZÁF alkotmányos helyzetének fontos része az önálló szabályozási hatáskör biztosítása. A PSZÁF érzékeli az állami hatóságok közül elsőként azokat a piaci zavarokat, amelyekre a megfelelő szabályozás gyors megteremtésével reagálni tud.
Az alkotmány és benne a közpénzügyi szabályozás alapkérdése az, hogy milyen államot akarunk. Ebből vezethetők le az állami feladatok elvei és jogi meghatározása, majd a feladatok elosztása a központi államszervezet és a helyi önkormányzatok között. Ezt követheti a feladat ellátási módjának kijelölése, majd következhet a finanszírozási rendszer kialakítása.
A közpénzügyek alkotmányban való szabályozásának fontos tartalmi indokai vannak. Az állampolgároknak joguk van a pénzügyi biztonsághoz, ezért alkotmányi szintű stabil szabályozás kell. Az új generációk jogainak, érdekeinek védelmében is szükség van az állam túlzott mértékű eladósodását megakadályozó, az államháztartás viszonylagos egyensúlyát biztosító alkotmányos szabályokra. Ki kell mondani az új alaptörvényben, hogy az alkotmányban és a törvényekben foglalt kötelezettségek, feladatok forrását biztosítani kell a költségvetésben. Mindezek alapján indokolt, hogy a közpénzügyekről az alkotmány önálló fejezetben rendelkezzen. Ezt a követelményt nemzetközi és hazai alkotmányjogi összefüggések is alátámasztják.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A gazdasági rendben egyenjogú és egyenlő mértékben védendő a köztulajdon és a magántulajdon mint alkotmányos alapjogok és értékek. A társadalom minden tagjától elvárható, hogy tulajdonával a jó gazda gondosságával bánjék, azt társadalmi rendeltetésének megfelelően használja. A piacgazdaságban az alkotmány védi a vállalkozás és a szerződés szabadságát, a vállalkozók a piacon megjelenve élvezik a szakszerűség és a tisztesség védelmét.
A gazdaság önigazgatásában, szervezésében támaszkodni kell a legfejlettebb nyugat-európai országok több évszázados tapasztalataira, hagyományaira. Magyarország első számú export-import gazdasági partnereinél jól bevált és jól működő gazdasági, szakmai és hivatásrendi kamarák alapkövei az egyes országok intézményrendszereinek. Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Hollandia gazdasági kamarái bizonyították, hogy azok az országok, ahol megfelelő törvényi felhatalmazással bíró, közjogi feladatokkal ellátott gazdasági kamarák működnek, ott a gazdasági válságot az adott ország vállalkozói lényegesen jobban vészelték át, mint azokban az országokban, ahol sem a kamarák szabályozása, sem a gazdasági intézményrendszer nem felel meg a fejlett országok gyakorlatának.
A kamaráknak, különösen a gazdasági kamaráknak a gazdaság fejlesztése mellett az üzleti tisztességet is elő kell mozdítaniuk. Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek által köztestületi formában, önigazgatás útján történő ellátására. A vállalkozások teljes körű részvételére épülő, a kormány gazdasági stratégiáit első számú partnerként segítő, előkészítő kamarák, gazdasági kamarák szerepét célszerű alkotmányos szinten rögzíteni.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Külön szeretnék szólni a környezet megóvásának szükségességéről, az élhető és fenntartható külső életkörülmények biztosításáról. A környezethez való jog, a környezetvédelem korunk egyik legnagyobb kihívása. A néhány éve még távolinak tűnő, a néhány éve még “ránk úgysem vonatkozik” jellegűnek minősített környezeti ártalmak és veszélyek megtaláltak bennünket; Magyarországra értek, szó szerint a bőrünkön érezzük a környezeti ártalmakat és károsodásokat. Alkotmányos kötelezettségünk az egészséges környezet minőségi mutatóinak meghatározása, érvényesülési feltételeinek megállapítása, az érvényesülés értékelése, a rendelkezésünkre álló eszközök meghatározása, megsértésük szankciórendszerének kidolgozása, a polgárok közreműködésének biztosítása.
Tisztelt Országgyűlés! Megtisztelőnek tartom, hogy elmondhattam véleményemet az alkotmányozás keretében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
