ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországnak küldetése van; ezt nemcsak itthon, hanem határon túl is egyre többször halljuk, és Wittner Mária is nagyon sokszor mondja. Szeretnék visszaidézni egy tavalyi év szeptember 20-ai látogatást, amelyet őszentsége XIV. dalai láma tett Magyarországon és a magyar Parlamentben. Úgy fogalmazott: “Magyarország sikeres, és szép jövő elé néz; nem panaszkodni, hanem dolgozni kell.” Az ember előtt lepörgött az utóbbi események történése, és talán az Európa Tanács utolsó ülése - Vejkey képviselőtársam meg tud erősíteni -, amikor arról szól egy történés, hogy itt a parlamentben a munkában nem veszünk részt - MSZP, LMP -, majd az Európa Tanácsban, az Európai Unióban és az EBESZ-ben minden rosszat mondunk a saját országunkról.
Nem véletlenül mondta őszentsége a dalai láma, hogy nem panaszkodni, hanem dolgozni kell. Furcsa ez a történés azért is, mert az Európa Tanácson belül, annak január 24-28. közötti plenáris ülésén Magyarországgal szemben tulajdonképpen egy napirendi pont fogalmazódott meg, és ennek a napirendi pontnak az volt és lesz a következménye, hogy Magyarországgal szemben egy monitoringvizsgálatot indítottak. A legfurcsább az volt ebben a monitoringvizsgálatban, hogy az alkotmányt is megkérdőjelezi, amely alkotmányról még csak most vitatkozunk itt a parlamentben.
A tegnapi média, amely úgyszintén az Európai Unió üléséről szólt, hogy az Európai Unió plenáris ülésén vitatta a magyar médiatörvényt. Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság - amely a médiatörvénnyel foglalkozott - és a magyar kormány között létrejött egy megállapodás a médiatörvény azon passzusainak korrigálására, amit a Bizottság, mint egyfajta kifogást a maga részéről megfogalmazott, egyben a Bizottság elnök asszonya úgy fogalmazott, hogy tovább kell folytatni ezt a bizottsági ülést, mert ugyan Magyarországgal szemben négy kifogást találtak, de számos olyan kifogás merülhet fel, amelyek a többi tagország médiatörvényeiben is adott esetben megtalálhatók, és vizsgálni kell. De mi volt az Európai Parlament magyar szocialista képviselőinek az üzenete? “Orbán Viktor megbukott, mert az Európai Parlamenten belül elbukott a magyar médiatörvény.”
Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyenkor az emberben végigfut egy kicsikét az elmúlt időszak, hisz annak idején, 2001-ben a magyar parlamentben 93 százalékkal fogadtuk el a státustörvényt, és lám, mi történt? Jött az Európa Tanácson belül a Jürgens-féle vizsgálat, amely kellőképpen elmarasztalta Magyarországot a státustörvénnyel kapcsolatban, és voltak olyan parlamenti képviselők, akik kaján vigyorral nyugtázták a Jürgens-jelentést.
Ilyenkor merül fel az emberben a kérdés, hogy miért is következett akkor be 2004. december 5-e. Miért is fontos egy alkotmány, egy erős alkotmány? Miért is fontos az, hogy valóban Magyarországon minden olyan közszereplő esetében tisztázzuk, hogy mi a kötelezettsége, és itt Iván László professzorra utalnék vissza, aki úgy fogalmazott, hogy közköteles közfelelősség. Mit jelent ez? Ha egyszer átlépem a határt, bármelyik nemzetközi szervezetben, akár EBESZ, akár KEK, lehetne sorolni azon nemzetközi szervezeteket, amelyek irányában Magyarország is aláírta a megállapodásokat, emberi jogi kisebbségi egyezményeket, de amikor az ember átlépi a határt, mindig az jut eszébe, hogy Magyarországra nem panaszkodom. Bajok vannak, amelyet nekünk saját magunknak kell megoldani, saját magunknak kell orvosolni, és nem úgy kell egy nemzeti képviseletet végrehajtani, hogy nem veszek részt a parlamenti vitában, sőt mi több - megelőlegezem -, a különböző nemzetközi fórumokon Magyarországgal szemben bármi áron is vizsgálatot indíttatok. Azért is kell tisztázni az alkotmányban, hogy valóban az állampolgároknak mi a kötelezettségük. Nagyon jól tudja mindenki, hogy melyek a jogai, de azt hiszem, a kötelezettség területén, amikor arról szól a közkötelezettség, hogy egyén, család, köz, nemzet, nemzeti parlamenti képviselők, nem szabad összekevernünk, hogy valóban kellőképpen tudjuk-e a nemzetet képviselni.
Számos területen - Varga Mihály is elmondta, amelynek egyik témájában a közpénzügy és a közvagyon kérdését én is megpróbáltam elmondani kétperces hozzászólásomban - mi történt Magyarországon az elmúlt nyolc év folyamán, sőt az elmúlt két év folyamán. Egy olyan hatalmas adósságállomány kerekedett ki, amelyet nyögve, nagyon nehezen képes ez az ország a maga részéről úgy megoldani, hogy ne összefogás nélkül, hanem adott esetben olyan lépésekkel, amelyeket az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban is egyes képviselők megvalósítanak, rendbe tudjuk tenni.
Közvagyon kérdésében: az állami vagyon, önkormányzati vagyon. Európában másodikként azon országok közé tartozunk, amely a legtöbb vízkinccsel, termálvízzel és egyéb más javakkal rendelkezik. Kellőképpen sáfárkodunk-e ezzel? Nem véletlen, hogy magában az alkotmány szövegezésében is megtalálható a fenntartható fejlődés kérdése. Miért fontos ez? Nemcsak a közpénzekkel, de a közvagyonnal is úgy kell sáfárkodnunk, hogy magát a közvagyont unokáinknak is olyan mértékben tudjuk átadni, hogy valóban az élhető jövőt tudjuk számukra is biztosítani. Sokan összekeverik a környezetvédelemmel a fenntartható fejlődést, de magában a fenntartható fejlődésben benne rejlenek a szociális, gazdasági, társadalmi, demográfiai, jóléti és egyéb más kérdéskörök is. Itt nézek rá Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamra, akivel együtt szenvedtük végig az Európa Tanácsa ülésén azt a támadássorozatot, amelyet Magyarországgal szemben próbáltak megindítani, és talán a legcsodálatosabb az volt, hogy azon képviselők, akik ott voltak, részt vettek, felszólaltak, mindannyian egyöntetűen a magyar nemzet, a haza védelme mellett tették le a voksukat, és eszükbe sem jutott volna Magyarországra bármi áron rosszat mondani.
Még egyszer kihangsúlyozva, egy alkotmánynak ezt is valóban rögzítenie kell, hogy hogyan viselkedünk; egy alkotmánynak és maguknak a parlamenti képviselőknek is példát kell mutatni abban, hogy ha a határt átlépik, akkor melyek az országgal szembeni kötelezettségeik.
Köszönöm a figyelmüket. Tényleg végighallgatva, végigülve a három nap vitáját, én is úgy látom, hogy az a magasztos, fennkölt érzés tölt el mindenkit, hogy valóban ennek az országnak szüksége van egy olyan korszerű, de a történelembe visszanyúló alkotmányra, amely mindannyiunk számára a múltból hozott pozitív, de jövőbe mutató és nemzedékünket megőrző példával tud szolgálni, és ezt az alkotmányt úgy megalkotni, hogy valóban a magyar nemzet küldetése be is tudjon teljesülni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
