HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A tegnapi nap során már volt alkalmam röviden szólni az alkotmánykoncepció önkormányzatokat érintő fejezetéről. Két olyan módosító indítványt fogalmaztam meg, amely településeink gazdálkodása tekintetében jelenthetne garanciát, alkotmányos garanciát arra, hogy megszűnjön végre megalázó pénzügyi kiszolgáltatottságuk, azaz ha az állam kötelezően ellátandó feladatot ad át az önkormányzatoknak, akkor az annak ellátását biztosító pénzt is adja át. A jelenlegi tervezet szerint csak arányos rész illetné meg az önkormányzatokat, és tudjuk, hogy pont ez az arányosítás az, ami koldusbotra juttatta településeinket.
A másik, ezzel összefüggő javaslatom a magyar földvagyon és közműhálózat védelméről szól: vezessük be a stratégiai vagyon fogalmát, amelyet az önkormányzatok nem adhatnának el, nem idegeníthetnének el, és ezzel is óvnánk, védenénk nemzeti önrendelkezésünket.
Most még röviden további két javaslatomról szeretnék szólni.
Tisztelt Ház! A magyar településhálózat a Szent István-i államalkotás öröksége, ezért semmilyen, még áttételes módon sem igazolhatunk olyan elképzeléseket, amelyek ezen örökség felszámolására irányulnának, és az évtizedek óta tartó falurombolás sajnálatos eredményeihez igazítanák önkormányzati rendszerünket.
(9.20)
Gondolok itt arra, hogy az elmúlt időszakban a kormányzati kommunikációban többször is felmerült az, hogy elnéptelenednek sajnálatos módon a falvaink, és akkor, lássuk be, nincs más ésszerű javaslat, csak az, hogy itt az önkormányzatiságot felszámoljuk. Erről is szólt az imént Turi-Kovács Béla képviselőtársunk, én is ezer százalékig szeretnék csatlakozni hozzá: erről szó sem lehet. Semmilyen ilyen törekvést még áttételesen sem tudunk igazolni, minden ilyen ellen tiltakozunk, és valljuk, hogy ahogy már jó pár alkalommal a magyar történelemben a magyar vidék mentette meg a nemzetet, és biztosította számára a túlélés lehetőségét, ugyanígy a következő időszakban is falvaink jelenthetik megmaradásunk zálogát. Ezért tehát a magyar településrendszert nem felszámolni, hanem megerősíteni és támogatni kell.
Tisztelt Ház! A településhálózatunk mellett a járások is több évszázados örökségünk, III. Béla királyunk óta a megyerendszer kiegészítéseként jól bevált közigazgatási egység. Tehát annak idején - most egy rövid közbevezetést engedjenek meg nekem - valóban a megyerendszert segítette és támogatta, nem pedig a településektől vont el feladatokat, nem pedig központosított bizonyos értelemben, hanem a megyerendszert próbálta közelebb vinni a falvakban élő emberekhez.
A kommunizmus egyik gyászos tette volt az is többek között, amikor 1984-től megszüntette a járásokat. De az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy igenis szükség van rájuk. Ezzel szemben a jelenlegi koncepcióból ez a területi egység kimaradt. Reméljük, hogy csak technikai jellegű hibáról lehet szó, hiszen a kormányzati kommunikáció éppen ennek ellenkezőjéről szólt. Ugyanakkor semmilyen további területi egység megfogalmazását, létrehozását nem támogatjuk, gondolok itt például a régióra, lévén az teljesen gyökértelen a magyar közigazgatás történetében, és mint ilyen, nem rendelkezik megfelelő beágyazottsággal és infrastruktúra-hálózattal.
Tisztelt Ház! Összegzésképpen és összefoglalva módosító javaslatainkat: az alkotmányunk megfogalmazásánál cél kell hogy legyen a magyar településrendszer megerősítése, mert ez biztosítja a hátországot nemzetünknek az új országhódítókkal szemben - itt a jegyzőkönyv és a további viták elkerülése érdekében szeretném megjegyezni, hogy kifejezetten az izraeli befektetőkre gondolok -, tehát az új országhódítókkal szemben ezek jelentik végvárainkat, és enélkül elképzelhetetlen egy erős, szuverén állam felépítése.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból. - Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
