NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A politikusbűnözés olyannyira elharapózott hazánkban, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom szükségét érzi, hogy az alkotmányban is rögzítsünk ezzel kapcsolatban néhány pontot, a politikusbűnözés olykor törvényesített formáinak megfékezése érdekében.
De mielőtt erre rátérnék, engedjék meg, hogy az alkotmányozás folyamatáról is ejtsek néhány keresetlen szót, hiszen fájó, de ki kell mondani, Horn Gyuláék komolyabban vették a nemzeti együttműködést, mint önök, akik aztán sokkal többször hangoztatják ezt. Hiszen amikor ők kétharmados többséghez jutottak, egyik első dolguk volt, hogy rögzítették azt az alkotmányban, hogy az új alkotmány elfogadásához, az előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges. Hiszen ők is belátták, hiába van kétharmados többségük, egy alkotmányt nem lehet csak a kormánypártok kénye-kedve szerint megalkotni, annál nagyobb támogatottságra kell szert tenni. Ugyanezt tették egyébként a médiatörvény ügyében is, amelyet a Fidesz akkor, 1996-ban is támogatott.
(12.10)
Önöknek viszont az első dolguk volt, meg sem kísérelték a nemzeti együttműködést, hanem az alkotmányt kétharmaddal lehet módosítani, így ezt a passzust kiszedték, méghozzá egy meglehetősen sunyi eljárással. Ugyanis az alkotmányt... - azt már megszoktuk, hogy úgy nyújtják be, hogy délelőtt benyújtják az alkotmánymódosítást, nemhogy társadalmi vitát, még néhány órás egyeztetést sem biztosítanak, gyakorlatilag rögtön szavazást rendelnek el, de hogy gyakorlatilag a sorok között, mintegy technikai részletként rejtették el ezt, teljesen házszabályellenesen, de hol érdekelte ez akkor Schmitt Pál akkori házelnököt, elfogadta, hiába írja elő a Házszabály 85. §-a, hogy a törvényjavaslathoz indokolást kell fűzni, amiből kiderülne például, hogy itt egyáltalán miről van szó. Nemhogy indokolást nem fűztek hozzá, hanem olyan apró betűvel rejtették el egy egészen más javaslatban ezt a módosítást, hogy gyakorlatilag csak ennyi volt a törvénymódosító javaslat 2. §-ában, hogy e törvény kihirdetése napján lép hatályba. Ilyenkor már tovább sem olvasná az ember, olyan technikai részletek, nem a törvényjavaslat lényege, amelyek ez után következnek, és volt még egy ilyen sor: hatályát veszti az alkotmány 24. § (5) bekezdése. Ha meg nem nézi valaki, akkor nem tudnánk, hogy egy milyen fontos javaslatról van szó; arról van szó, hogy önök egypárti alkotmányt szeretnének. Ezt jó előre biztosították, már június folyamán: Mátrai Márta nevéhez kötődik ez a szégyenteljes javaslat, bár eredetileg előnyomtatásban ott volt Lázár János neve is, végül ehhez még ő sem adta a nevét, azt gondolom, akkora arcátlanság volt a alkotmánynak ez a fajta, gyakorlatilag megpuccsolása, amit itt egy sunyi eljárás keretében benyújtottak.
Eltörölték tehát ezt a pontot, pedig lett volna itt lehetőségük legalább megkísérelni a nemzeti együttműködést, hiszen legalábbis a politikai spektrum elég széles az ellenzéki oldalon, még hogyha a padsorai nem is, hiszen kétharmados többséggel állunk szemben. Lehet választani három párt közül is, hogy kikkel próbálnak a sztálinista alkotmány ellen szövetkezni. Önök nem kísérelték meg ezt például a Jobbikkal sem, pedig velünk együtt meglenne a négyötödös támogatottságuk, illetve meglenne a kétharmados társadalmi támogatottságuk, ami szintén nem utolsó. Mert - mondjuk ki - 53 százalékos választási eredményt ért el a kormányoldal, csak az aránytalan, torz választási rendszernek köszönhető, hogy önök most kétharmados többséggel vannak jelen itt, a parlamentben, de nincs kétharmados felhatalmazásuk, nem kaptak önök kétharmados felhatalmazást. Az más kérdés, hogy önök ezt a választási rendszert tovább szeretnék torzítani, mint ahogy az önkormányzati választásokra már be is vezették, hogy a győztes mindent visz elve alapján például van olyan fővárosi kerület, ahol egy Jobbik méretű pártnak nem lehet képviselete, tehát nemhogy holmi kistelepülésen. Tehát nagyon jól hangzott az önkormányzati pozíciók megnyirbálása, de meglehetősen antidemokratikus, azért ezt is kimondhatjuk. Az antidemokratikus rendszer már élt itt az Országgyűlésben is, tehát 53 százalékos társadalmi támogatottsággal szeretnének önök most egy alkotmányt elfogadni, holott eddig az volt az alkotmányban, míg első dolgaik között el nem törölték, hogy négyötöddel kellene mindezt elfogadni.
Természetesen nem fájlaljuk, hogy az MSZP kivonult az alkotmányozásról, hiszen nem is lennének méltók rá természetesen, sokkal inkább az fáj nekünk, hogy továbbra is felveszik például a fizetésüket. Ez is - ahogy mondtam - a törvényesített politikusbűnözés egyfajta formája, hogy semmilyen munkát nem látnak el, gyakorlatilag egy hónapra kivonulnak az Országgyűlésből, mégis felveszik a fizetésüket.
Az alkotmány-előkészítő bizottsággal nekünk is voltak problémáink, kezdve azzal, hogy abban csak képviselők vehettek részt. Bár a Házszabály előírja, hogy eseti bizottságban részt vehetnének külsős szakértők, civil személyek is, mi is gondoltunk például Zétényi Zsolt kitűnő alkotmányjogászra, a Jobbik alkotmánybíró-jelöltjére is, akit persze nem szavazott meg az Országgyűlés, de nem vonhattuk be, mert önök már a megalakításkor kikötötték, hogy ennek csak képviselők lehetnek a tagjai, pedig egy ilyen fontos kérdésben ne kiáltsuk ki magunkat alkotmányozó nemzetgyűlésnek, ahhoz sokkal sokrétűbb, mélyebb merítés kellett volna.
A másik, ami fájó volt, hogy Salamon László elnök úrnak a bizottságban talán az első javaslata volt, hogy a beérkező civil javaslatokat titkosítsuk. Azt mondták - persze finomabban fogalmaznak -, azt mondják, hogy tekintsük belső munkaanyagnak, de ezt ne lehessen közzétenni. Úgy kellett a Jobbiknak ezt követelnie, sőt tulajdonképpen bejelentettük, hogy mi képviselőkként az iratbetekintés jogával élve úgyis hozzáférünk ezekhez az anyagokhoz, ezért ha ezeket titkosítják, mi magunk fogjuk közzétenni a Jobbik honlapján ezeket a társadalmi vitairatokat, véleményeket. Úgyhogy így tudtuk elérni azt, hogy végül is megjelenhetett az Országgyűlés honlapján minden civil szervezet vagy közjogi méltóság álláspontja, mondjuk, leszámítva Orbán Viktorét, mert egyedüliként ő valóban nem tartotta szükségesnek, hogy ennek a felhívásnak eleget tegyen, miközben mellette működik egy testület, amely, én azt gondolom, már meg is írta az alkotmány normaszövegét, az valószínűleg ott lapul egy asztalfiókban, amelyet, gondolom, a kormánypárti mamelukok sem láthattak még. (Derültség a Jobbik soraiban.) Nem csoda, hogy azt gondoltunk az alkotmány-előkészítő bizottságban, hogy ez egy színjáték, mert valójában nem ott dőlnek el a dolgok. Ahogy a médiatörvény kapcsán is mit látunk: az EU-val egyezkednek a fejünk felett, és nem itt, a Magyar Országgyűlésben dől el, hogy mi lesz az új médiatörvényben. Sajnos, így működik ma a magyar független jogállam.
És fájó volt nekünk az is, hogy a javaslataink 90 százalékát gyakorlatilag lesöpörte az alkotmányozó bizottság kormánypárti többsége, ekkor vonult ki a Jobbik az alkotmány-előkészítő eseti bizottságból - azt természetesen akkor sem mondtuk, hogy nem vennénk részt a plenáris ülések munkájában -, hiszen akkor elutasították többek között a Szent Korona-tanon alapuló új alaptörvényre tett indítványunkat, a magyar föld és természeti kincseink idegen tulajdonba adásának, illetve honvédeink hadüzenet nélküli külföldi bevetésének tilalmát. A fideszes képviselők ugyanígy vita nélkül lesöpörték a szociális jogállamra, az államfő nép általi megválasztására, a mentelmi jog eltörlésére, az országgyűlési képviselők visszahívhatóságának a megteremtésére, valamint az álláshalmozás megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésünket.
A testület, az alkotmány-előkésztő bizottság ugyan megosztott volt, de 10:20 arányban, tehát kétharmados többséggel leszavazta a Jobbik azon javaslatát is, amellyel a magyar közéletet tisztítaná meg azoktól, akik vezető szerepet vállaltak az előző szocialista rendszer működtetésében, például Gyurcsány Ferencet. Alkotmányban rögzíthettük volna, ahogy a velünk együtt rendszert váltó Lengyelországban, Csehországban is valamilyen szinten megtették, hogy ezeket, az előző rendszer vezetőit kizárjuk a közéletből.
A Jobbik 27 javaslatából az alkotmány-előkészítés folyamán mindössze hármat engedett tovább ide, a plenáris ülésre a bizottság: a magzati élet védelmét, a határon túli magyarság szavazati jogának megadását és a mindenkori kormányfő egyszerű bizalmatlansági indítvánnyal történő leválthatóságát. Arról már ejtettek szót jobbikos képviselőtársaim, hogy azóta ezeket a javaslatokat is kiherélni látszik a kormánypárti többség, többek között a magzati élet védelmét továbbra sem tartják szükségesnek. Megint Surján László került elő, aki szégyenszemre KDNP-s népjóléti miniszterként nyújtotta be azt a keresztényellenes javaslatot, amit a magzati élet védelméről szóló törvénynek neveznek hazug, álszent módon, de valójában a magzati élet kioltásának biztosítanak feltétel nélküli lehetőséget; ahhoz képest, hogy Surján László egyáltalán nem a gyónással foglalkozik, sokkal inkább azzal, hogy megint kiálljon, és ebben a kérdésben megmondja, hogy mit kellene itt, a Magyar Országgyűlésben megalkotni, holott ő nem is képviselője a Magyar Országgyűlésnek. Legalább ennek örüljünk, hogy az Európai Parlamentbe került, és nem közöttünk rontja tovább a levegőt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek után a javaslataink után érthető volt talán, hogy kivonultunk. De hadd mondjak egy még elképesztőbb dolgot, amire itt a beszédemre való készülés közben leltem rá! Azt gondolom, a magyar történelemben ilyen még nem történt, hogy valaki gyakorlatilag meghamisítsa az alkotmányt - ezt az önök kormánypárti többsége tette meg. Az egyik alkotmánymódosítás során - hiszen lassan már tucatnyi alkotmánymódosítást eszközöltek az elmúlt időszakban saját hatalmuk bebetonozására - egyszer jeleztem, hogy szégyenteljes az, hogy Lázár János frakcióvezető úr egy szocializmust idéző alkotmánymódosítást eszközöl, amely szerint az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetne tagjai “a pártnak”. Ez a régi alkotmányból maradt itt, és ő ugyanezt nyújtotta be egy másik helyen. Mondtam, hogy én megértem, hogy önök nagyon szeretnék már ezt az egypárti diktatúrát, de legalább formálisan biztosítsuk azt a lehetőséget, hogy többpártrendszer van. Tehát régen “a pártról” beszéltek, most pártokról kellene beszélni. És annak ellenére, hogy erre már nem volt lehetőség, maximum leszavazni lehetett volna, módosító javaslat benyújtására nem volt lehetőség, felhívtam erre a figyelmet itt a zárószavazás előtt, önök ezt természetesen megszavazták, hiszen fontosabb a saját hatalmi érdekük, az Alkotmánybíróság jogainak megkurtítása - hiszen ez a javaslat arról szólt -, mintsem hogy egy ilyen, a szocializmust idéző megfogalmazás ne legyen az alkotmányban. Önök ezt megszavazták. Ennek ellenére a ma hatályos alkotmányban nem ez szerepel. Nemes egyszerűséggel utólag kihúzták. Nagyon kellemetlen volt Lázár Jánosnak ez a javaslat, de nem azt csinálta, hogy benyújtott egy újabb javaslatot, vagy hogy a következő alkotmánymódosításnál ezt is orvosolták, hanem nemes egyszerűséggel mintegy korrektúrának minősítve belenyúlnak az alkotmányba, és kihúznak egy szót, mert az államfőnek már így küldték tovább, nemes egyszerűséggel meghamisítva az itt, az Országgyűlésben elfogadott alkotmánymódosítást. Nemes egyszerűséggel kihúztak egy szót. Egy törvényben, tudjuk, már egy vessző is milyen nagy különbségeket, értelmezési különbségeket tud okozni, de hogy egy egész szót, és ráadásul az alkotmányból kihúznak, ilyen szintű hamisításra, azt gondolom, a magyar történelemben még nem volt példa, és kíváncsi leszek, hogy ezt hogyan fogadják.
Persze, láttunk mi már más ilyen megfogalmazást is az alkotmányban, hiszen fel is hívtam egyszer a figyelmet arra, hogy ha már ennyiszer módosítják, iktassák már be, annyira szégyen, hogy az alkotmány nemcsak hogy sztálinista, rákosista gyökerű és liberális szellemiségű, de még mindig van egy olyan megfogalmazás benne, amely az önkormányzat helyett még tanácsot említ.
(12.20)
Ezt nem tartották szükségesnek módosítani vagy korrektúrázni, ha már ilyen szabadon, a Fidesz pártirodáiban írják át az alkotmányt, nem is az Országgyűlésben kell szavazni róla. Ezt nem tartották fontosnak, csak azt, ami Lázár Jánosnak kellemetlen volt, hogy ő nyújtott be egy szocialista-kommunista megfogalmazású alkotmánymódosítást.
Tisztelt Országgyűlés! Számos javaslatot nyújtottunk be, így az idő előrehaladtával csak címszavakban tudom elmondani, hogy a politikusbűnözés visszaszorítására az alkotmányban is szükségesnek tartunk néhány lépést, így a mentelmi jog eltörlését, hiszen ez ma már nem a parlamentáris demokrácia tartópillére, sokkal inkább a kiskapujává vált, köztörvényes bűncselekményekben is e mögé bújnak. Mi bebizonyítottuk a Jobbiknál: mi soha nem bújunk a mentelmi jogunk mögé, mindig lemondunk róla, illetve kérjük annak felfüggesztését. Kitűnően lehet végezni így is a képviselői munkánkat, nem kell e mögé bújni és ilyen privilégiumokat kérni. Mi a törvények előtti egyenlőséget szeretnénk inkább bevezetni.
Ugyanebben a módosító javaslatban indítványozom az országgyűlési képviselők visszahívhatóságának megteremtését. Ez az, amit leszavazott a bizottság, de most ismét a plenáris ülésnek is benyújtottam, és szeretnénk, hogyha ez ugyanígy megvalósulna.
Végül, az elharapódzott politikusi álláshalmozásra való tekintettel, szeretnénk az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségét alaptörvényi szinten is szabályozni, hogy aki országgyűlési képviselő, az ne lehessen mellette még polgármester, önkormányzati képviselő, megyei közgyűlési képviselő, és még ki tudja, hány bizottságnak is a tagja.
Szeretnénk a nép általi közvetlen elnökválasztás intézményét is bevezetni. Az idő rövidsége miatt erre nem tudok kitérni. Viszont szeretnénk megint hangsúlyozni azt, hogy a magyar közélet megtisztítására szükség van azon személyektől, akik tevékeny szerepet vállaltak a korábbi szocialista államélet irányításában; akik az állampárt vezető tisztségviselőiként vagy fegyveres szervezetek vezetőiként közreműködtek a magyar nép elnyomásában, a kommunista diktatúra fenntartásában. Alkotmányban kellene ezt kimondani, hogy Gyurcsány Ferenc és társai ne lehessenek országgyűlési képviselők a jövőben.
Szükséges lenne természetesen az 1956 utáni megtorlások büntethetőségét is biztosítani. Erre is találtunk olyan megfogalmazást az alkotmányban, ami alapján lehetőségünk lenne ennek korlátozására. Ez pedig úgy szól, hogy: az 1956. évi forradalom és szabadságharc, illetve az azt követő megtorlások során az államhatalom képviselői által elkövetett bűncselekmények elkövetőit - gondoljunk csak Biszku Bélára és társaira - abban az esetben is meg kell büntetni, ha az általuk elkövetett bűncselekmény büntethetősége időközben már elévült, vagy a cselekményük az elkövetéskor nem volt bűncselekmény. Tehát itt egy ilyen kivételes szabályozást kellene bevezetni az alkotmányban ahhoz, hogy ezt megvalósíthassuk.
Végül hadd jelezzem azt is, hogy egy olyan módosító javaslatunk is van, amely kimondaná, hogy a kormánynak törekednie kell a Kárpát-medencei magyarság természetes egységének helyreállítására. Ezt értelmezze ki-ki úgy, ahogy akarja. A kifejtésére most sajnos már nem jutott idő.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
