PICHLER IMRE LÁSZLÓ
PICHLER IMRE LÁSZLÓ
PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Mélyen tisztelt elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretnék utalni Turi-Kovács Béla képviselő úr felszólalásának tartalmára: nyomatékkal szólt a kistelepülések életminőségének, élhetőségének jövőbeni fejlesztéséről, megtartóképességéről. Baranya 7. számú választókörzetében 73 kistelepülést képviselek, éppen ezért számomra is nagyon fontos, hogy az új alkotmányban megfelelő hangsúlyt kapjanak a kistelepülések.
Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2011. február 14-ei ülésén nagy többséggel az Országgyűlés számára elfogadásra javasolta a határozati javaslatban foglaltakat. Elhangzott az is, hogy ez a koncepció, amely most előttünk fekszik, tulajdonképpen egy vitairatnak tekinthető. Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság Salamon László képviselőtársunk vezetésével úgy szervezte meg a munkáját, hogy az alapvető államhatalmi ágak képviselőihez, az alkotmányban megnevezett egyéb állami szervekhez és vezetőihez fordult, valamint ezen túlmenően mindenki számára, magánszemélyek és társadalmi szervezeteknek is lehetővé vált a véleménynyilvánítás, ezzel párhuzamosan számos konferenciára, szimpóziumra, kerekasztal-beszélgetésre került sor. Ez a koncepció így készült el a munkacsoportokban, a munkacsoportok dolgozták ki a javaslataikat a különböző alkotmányos területekre.
Tisztelt Ház! Az eseti bizottság egyik alapvető megközelítése volt, hogy egy kisebb terjedelmű alkotmány kialakítására tesz javaslatot, amelyben a leglényegesebb alkotmányos alapelveket, illetve alapintézményeket illetően a legfontosabb és garanciális szempontból is a különös jelentőségű védelmet illető szabályok jelenjenek meg. Az alkotmányosságnak vannak egyetemes értékei - ilyen a népszuverenitás, az államhatalmi ágak szétválasztása, a jogegyenlőség, a jogállamiság, illetőleg az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogainak biztosítása -, ezen alkotmányossági követelmények nélkül alkotmányos állam nem létezik. Ezeket az elveket, értékeket megőrzi, és átvenni javasolja a koncepció az új alkotmányban is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány a maga korának kihívásaira akar választ adni. 1989-ben, egy négy évtizedes diktatúra után, olyan korszakban történt az alkotmányozás, amely diktatúrában az alapvető emberi jogokat semmibe vették, az egyént eltaposták vagy legalábbis meg akarták törni, és egy hamis, kollektivista tudatot teremtettek. Ennek ellensúlyozására helyezett az alkotmány rendkívül erőteljes hangsúlyt az egyén védelmére és az egyén jogaira, de éppen emiatt szem elől tévesztette a közösségi értékek védelmét.
(11.10)
Ezt kell pótolni részben a preambulum, de különösen az alapvető rendelkezések címszó alatti új szabályok révén.
Az alkotmány szerkezete is üzenetértékű. Nem mindegy, hogy milyen kérdéseket milyen sorrendben szabályoz a jövőben. Kifejezetten helytelen és rossz megoldás, hogy az alapvető jogok az alkotmány XII. fejezetében, az alkotmány végén helyezkednek el; méltatlanul vannak hátrasorolva. Ezen változtatni kell, és a koncepció erre javaslatot tesz akkor, amikor az alapvető rendelkezéseket követően nyomban az alapvető jogokra kíván kitérni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kevesebbről van szó, nem kevesebb követelményről, mint történeti jogfolytonosságunk helyreállításáról és a történeti alkotmányunkban foglalt értékek érvényre juttatásáról. Ez megkerülhetetlen feladatunk és kötelességünk. A választók akaratából mi alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralapító parlament is vagyunk, jelentette ki a kormányprogram vitájában Orbán Viktor miniszterelnök úr tavaly május 25-én. Egy átmeneti korszak végének nevezte az új kormány megalakulását, és azt mondta, a választók azzal bízták meg a törvényhozást, hogy a következő négy évben alkossa meg az új társadalmi szerződés alapján az ország új alkotmányát. Egy alkotmánynak ki kell fejeznie a nemzet összetartozását, tükröznie kell a nemzet múltjának örökségét és legfontosabb pillanatait, a jelen célkitűzéseit és az állam jövőbeni tevékenységének alapjául szolgáló értékeket.
Az alkotmánykoncepció vitájának célja, hogy megkíséreljünk egyetértésre jutni az új alkotmány alapjául szolgáló szabályozási elvekről. A két ellenzéki párt távolmaradása részben segíti, de részben hátráltatja is ezt a folyamatot. A szocialisták és a hozzájuk csatlakozók politikája egyetlen célt szolgál: az alaptalan, a nemzet érdekeivel ellentétes hisztériakeltést. Az alkotmánykoncepció fogadtatása is rávilágított arra a tényre, hogy az MSZP, illetve az LMP a tervezet fő irányaival kapcsolatosan nem képes érdemi alternatívát megfogalmazni, ezért egyes, a koncepció egészét tekintve csekély jelentőségű elemeket igyekszik a vita központjába állítani. Így amíg a nyilvánosság előtt folyó vitákat néhány önkényesen kiragadott részlet határozza meg, addig a koncepció fő irányairól, a kormányzati rendszer típusáról, az alkotmányos intézmények lényegi hatásköréről a közvélemény előtt nem hangoztatott, de mégis fennálló politikai kompromisszum jött létre, amellyel szemben különvéleményt kizárólag a Jobbik fogalmazott meg.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarország megújulásának feltétele a régi adósságok törlesztése. Ezek közül a legsúlyosabb, hogy a rendszerváltozás óta a Magyar Országgyűlés nem tudott új alaptörvényt elfogadni. A kormánypártok szándéka és ajánlata egyaránt világos: az a szándékunk, hogy - eleget téve a jelenlegi alkotmány parancsának - az ideiglenes alaptörvény helyett új alkotmányt fogadjunk el. Az a szándékunk, hogy megerősítsük elkötelezettségünket a jogállam és a demokrácia értékei iránt, megőrizzük a köztársasági államformát, megóvjuk a magyar parlamentarizmus nemes hagyományait, fenntartsuk a jelenlegi államszervezet bevált intézményeit. Az a szándékunk, hogy pótoljuk az alaptörvény hiányzó értéktartalmát, amely összeköti a nemzet valamennyi polgárát. Az alaptörvényben méltó helyen jelenítjük meg az alapvető szabadságjogokat, végül a hibákat kijavítva levonjuk a szükséges következtetéseket az elmúlt húsz év jogállami működésének fogyatékosságaiból.
A törvények elfogadásának mércéje soha nem a kényszer, hanem a szükség. Az új alkotmány sem lehet kényszer, hiszen csak az országgyűlési képviselők több mint kétharmadának szabad akaratából valósulhat meg. Amikor az új alaptörvény elfogadásának szükségességéről beszélünk, akkor elsősorban arra gondolunk, hogy az ideiglenesnek szánt alkotmány nem volt alkalmas arra, hogy minden tekintetben betöltse alaptörvényi rendeltetését. A kádári diktatúrának ez nem állt érdekében. Az Országgyűlés adós maradt annak meghatározásával, hogy egy, a szabadságáért oly sokat küzdő nemzet mit gondol múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Most egy olyan koncepció fekszik előttünk, amellyel érdemben lehet majd részletekbe menően foglalkozni. Ekkor lesz vitatható minden olyan államberendezkedési és alapvető jogokkal kapcsolatos kérdés, amelyet a nemzetért érzett felelősséggel meg kell tárgyalni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
