DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Akkor tovább szőném a gondolataimat. Mielőtt ezt megkezdeném, azért nyugtázzuk, hogy körülbelül úgy lehet most a kiindulóponti álláspontokat fölvázolni, hogy akik elszenvedői vagy legalábbis ellenállói voltak az elmúlt 8 évnek, azok nyilván egyetértenek abban, hogy ezt a helyzetet meg kell változtatni, tehát akár a törvénysértő elítéléseket, akár pedig az olyan tevékenységek miatt elítélt személyek megítélését, akik az ellenállás jogával éltek, nem lehet változatlanul hagyni. Nyilván van egy csoport: az MSZP következetes abban, ha már a rendőrséget arra használták, hogy a saját hatalmukat fönntartsák, ma már minden olyan kezdeményezést elleneznek, amely ennek az egyébként tényleg nagyon szomorú és gyalázatos időszaknak az orvoslását eredményezné.
Még egyszer akkor idézzük fel, mire irányul a javaslat fő gerince! Tehát a semmisségi javaslat a Ház elé került. Egyébként mi is még a programunkban azt mondtuk, hogy igazában a legegyszerűbb és legfrappánsabb megoldás a közkegyelem lenne, hiszen valóban az államnak, úgy gondolom, kifejezésre kell juttatnia, és mi, országgyűlési képviselők, akik az elmúlt 8 évet akár jogvédőként, akár polgárként, akár bármilyen minőségben, de átszenvedtük, nagyon jól tudjuk, hogy nekünk erkölcsi kötelességünk kifejezésre juttatni most azt a törvényalkotói szándékot, hogy azok az elítélések, amelyeknek nem kellett volna megtörténniük, mint például amelyekre a mostani javaslat utal, tehát a valótlan rendőri jelentéseken, a hamis tartalmú rendőri vallomásokon alapulnak, vagy pedig azon elítélések, amelyek ugyan megtörténtek, de az ügy összes körülményére tekintettel mégis méltányosságot kellene adnunk ezeknek az embereknek, most tehát ezt a helyzetet rendeznünk kell.
Ehhez, miután most beterjesztésre került a semmisségi törvényjavaslat, azt a kombinált megoldást javasolom ezzel a módosítással, hogy akik tehát ezen alapkoncepció hatálya alá esnek, magyarul, valótlan tartalmú rendőri jelentéssel, valótlan rendőri vallomás alapján kerültek elítélésre akár büntető- vagy szabálysértési eljárásban, ne csak a 2006 őszi időszakból fakadó, ilyen koncepciósnak nyugodtan nevezhető eljárások nyomán született elítéléseket semmisítsünk meg, és folytassák le a bíróságok az eljárást, hanem az egész elmúlt 8 év ilyen típusú és jól körülhatárolható cselekményeire terjedjen ez ki.
Itt még egyszer hangsúlyoznom kell a beismerő vallomások szerepét, hiszen nagyon sokan a megverés, a fogva tartás, a kínzatások, a rettenetes légkör hatása alatt olyan cselekmények miatt ismertek el bűnösséget, amelyet egyébként egész egyszerűen nem követtek el. Tehát azt gondolom, nagyon igaztalan lenne az, hogyha a beismerő vallomás puszta megléte már önmagában kivenné a semmisség alól azokat a személyeket, akik ilyent tettek, noha egyébként nem követtek el semmi.
Most az a kérdés jön elő, hogy akik viszont nem kerülnek ennek a törvénynek a hatálya alá, de igenis méltányolható módon, az ellenállás jogával élve akár egy jogos védelmi helyzetben... - hiszen ugye, gondoljunk bele, számos olyan tüntetés eseményét tudjuk felidézni, ahol jól öltözött, jól szituált emberek akár megemlékezni, akár pedig markánsan véleményt nyilvánítani mentek, és majd amikor a rendőrség rájuk támadt, ebben a helyzetben jogos védelmi helyzetet éreztek, ebben a védelmi helyzetben akár tüntető társaikat, akár pedig mást megpróbáltak megvédeni, és ebben a körben úgymond lehet, hogy túllépték az arányosságot, lehet, hogy elkövettek egy bűncselekményt, legyen az hivatalos személy elleni erőszak vagy mondjuk, garázdaság, de mégis, nem teheti meg a mostani országgyűlési többség, hogy őket ebből a körből kihagyja.
Tehát azt gondolom, ha mindkét koncepciónak meg akarunk felelni, márpedig szerintem minimum, hogy meg lehet felelni, s mind a két megoldás egyébként jogállami, élesen vitatkozom ebben Schiffer Andrással, de az MSZP képviselői egyébként is még amúgy is alapvonalon vitatják, hogy úgy gondolom, igenis az Országgyűlés megteheti azt, hogy az elítélések azon körére, amelyekre jól ráolvasható, hogy igenis vélelmezhető a közokiratok vagy pedig a rendőrvallomások valótlansága, igenis most egy törvénnyel kimondhatja azt, hogy ezen elítéléseket felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálat során ezen elítéléseket semmissé kell nyilvánítani.
A másik körben pedig tehát azt kell rögzíteni, hogy egyébként nem lehet orvosolni rendes jogorvoslattal vagy rendkívüli jogorvoslattal, ez igazából egy patthelyzet, ezt, aki eljárt ügyvédként, védőként, tudja jól, hogy négy rendőr vallomásával szemben, ha nincs más egyéb bizonyíték, utólag pláne 4 évvel, semmilyen objektív lehetőség nincs, hogy egyszerűen ezen a helyzeten változtassunk. Tehát az elítélés ilyen értelemben formálisan fenn fog maradni mindaddig, amíg a jogalkotó kifejezésre nem juttatja akár egy semmisségi törvénnyel, akár egy közkegyelmi törvénnyel azt, hogy ő úgy gondolja, ez az elítélés vagy törvénysértő volt, és ezért semmissé kell nyilvánítani, vagy pedig úgy, ahogy van, ezek a cselekmények olyan történelmi időszakban történtek, amely miatt a jogalkotónak kifejezésre kell juttatnia azt, hogy ezek a személyek, akik az ellenállás útjára léptek, és akik nélkül egyébként a mostani kormánytöbbség sem jöhetett volna létre, hiszen ők az életüket, az egzisztenciájukat kockáztatták, és hihetetlen szenvedéseket kellett végigélniük - a személyes szabadságukat korlátozták, pénzbüntetéseket kellett fizetniük -, tehát igenis, nekünk meg kell tennünk ezt a lépést, és ezért kérem, hogy a módosító javaslatomat támogassák. (Taps a Jobbik soraiban.)
