BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Nagy megtiszteltetés, hogy sokan állva hallgatják ezt a rövid expozét, olyan fontosnak tartják (Taps a Jobbik soraiban.) Köszönöm szépen.
Egy nem túl nagy terjedelmű házszabály-módosításról van szó, amely azonban egy elég neuralgikus kérdést kíván rendbe tenni, nevezetesen: a napirend előtti felszólalások kérdését. Hadd mondjak néhány példát az ellentmondásokra!
Ezen az őszi ülésszakon egyszer Lázár János frakcióvezető úr úgy szólalt fel napirend előtt, hogy maga jelezte, hogy valami érzékeny mezsgyén fog járni, hiszen tudja, hogy napirend előtt olyan kérdésről nem lehet szólni, amely napirenden szerepel, de hát nagyon fontos kérdésről van szó. Ezt követően a házelnök úr úgy értelmezte a Házszabályt, és hozzáteszem, jogosan a jelenlegi helyzetben, hogy arról beszélni, hogy egy napirend előtti felszólalás vajon a napirenden nem szereplő kérdésről szól-e, csak akkor lehet megállapítani, ha az Országgyűlésnek elfogadott napirendje van. Tehát azt valószínűsíteni, hogy a beterjesztett javaslat megszavazásra kerül, nem lehet, és ebből az a következtetés jött, hogy ezt a megkötést, hogy napirend előtt csak napirenden nem szereplő téma lesz ott, tulajdonképpen hétfőn sosem kell alkalmazni, csak kedden, hiszen a keddi napirend előttihez tartozik már egy elfogadott javaslat.
Ennek kapcsán megpróbáltam utánajárni, hogy ez hogyan alakult, és a nagy idők nagy tanúját itt a szakértők között megkérdeztem, de hát vannak képviselők is. Teljesen világos, hogy az a kitétel a hatályos a Házszabályban, amely így szól: a napirendi pontok tárgyalása előtt kerül erre sor, ez az első ciklusban úgy zajlott, hogy először lezajlott a napirenddel kapcsolatos vita, határozathozatal, megszületett a napirend, és mielőtt a tételes napirendeket tárgyalta volna az Országgyűlés, sor került a napirend előtti felszólalásokra. Ezt követően bizonyos egyéb szempontok, a kormány részvétele miatt mára elfogadottá vált, és ezen nem is kívánunk változtatni, hogy az ülés azzal kezdődik, az első két ülésnap, hogy napirend előtti felszólalások. Ez rendben van, de hát akkor valahogy mégsem az volt a jogalkotói szándék, hogy hétfőn ilyen típusú megkötés ne legyen. Tehát ezt nyilvánvalóan úgy lehet kiiktatni, hogy ebből a Házszabályból a sok egyéb megkötés mellett, hogy országos jelentőségű, halaszthatatlan, rendkívüli, ebből az, hogy napirenden nem szereplő, a javaslatunk kiveszi mint olyan megkötést, amelynek egyrészt emiatt nem látja értelmét.
Másrészt azt is el kell fogadni, hogy alkalmanként, főleg a mostani ciklusban nagyon fontos témák, mondjuk, éjszaka kerültek megtárgyalásra, és miért ne fogadhatnánk el, ha egy frakció nagyon fontosnak tartja, hogy a képviselők jelentős számának részvételével - és tegyük hozzá, akár a televízió nyilvánossága előtt - beszélni egy kérdésről, akkor ő napirend előtt vállalja, hogy olyan kérdésről szól, amely adott esetben az ülés napirendjén szerepel, mert ilyen fontosnak tartja.
(18.20)
Egyébként az ülésvezető számára egy elég szubjektív dolog annak a megítélése, hogy egy napirend előtti felszólalás érint-e napirenden szereplő kérdést. Mondok egy példát: az adótörvények megalkotásánál van egy hét, amikor az szerepel, hogy szavazás a módosítókról meg végszavazás, és ugyanígy a költségvetésnél. Ez elvileg azt jelenti, hogy akkor a napirenden szerepel, bár erről beszélni nem lehet, és az ülésvezető döntse el, ha valaki a hozzászólásában érint adótörvényeket, a jövő évi makrogazdasági pályát, akkor mondja azt, hogy kérem szépen, álljon meg a menet, itt ön adótörvényekről beszél, holott erről szavazni fogunk. Tehát minden ilyen ülésvezetési feladat, amit szubjektíven kell megoldani, szerintem káros, és el kell kerülni.
Úgyhogy mindezek figyelembe vételével a mi határozatijavaslat-módosításunk ennyit tesz, hogy ezt a bizonyos napirenden nem szereplő kitételt megszünteti.
De ha már hozzányúltunk ehhez a ponthoz, akkor még egy - hadd mondjam így - komikus rendszert is szeretnénk megszüntetni. A napirend előtti felszólalás nem képviselői, hanem frakciójogosultság. A független képviselőknek vagy bármely képviselőnek van képviselői jogosultsága, az a napirend utáni felszólalás. Ez úgy szerepel a hatályos Házszabályban, hogy a képviselőcsoport nevében annak vezetője szólalhat föl. Nyilván a vezető a frakcióvezető-helyettessel bármikor felcserélhető, és ezért alakult ki az a tényleg komikus helyzet, hogy amikor egy frakció úgy dönt, hogy napirend előtt egy adott kérdésben az a képviselője szóljon, aki abban a legfelkészültebb, akkor ezt úgy oldja meg, hogy azt mondja, hogy a mai ülésen a mai napra X. Y.-t frakcióvezető-helyettesnek megválasztottuk. Nekem sokan jelezték vissza, akik figyelemmel kísérik televízión a mi munkánkat, hogy te, hogy van az, valaki két napra jó frakcióvezető-helyettesnek, utána meg nem jó? Én azt hiszem, ez is fönntart egy olyan állapotot, ami teljesen felesleges, ezét a mi javaslatunkban a következő szerepel: a képviselőcsoport nevében annak vezetője vagy a képviselőcsoport általa felkért tagja. Ebben az esetben megszűnik ez az állandó, “a mai napon X. Y.-t megválasztotta a frakció frakcióvezető-helyettesnek”.
Hadd tegyem hozzá, hogy azért adtunk be egy új változatot, mert egy finomításra volt szükség, mert az eredetiben az szerepelt, hogy a frakcióvezető által fölkért képviselő. Ez azt is jelentette volna, hogy egy adott frakció független képviselőt is fölkérhet arra, vagy kijelölheti, hogy napirend előtt szóljon, holott ez világosan képviselőcsoport-jogosultság, ez nem adható át, hogy a képviselőcsoport nevében az szól, aki annak nem tagja. Ezért lett ez a pontosított megfogalmazás, hogy a képviselőcsoport általa felkért tagja legfeljebb 5 percben felszólalásra jogosult.
Én úgy ítélem meg, hogy nem egy világrengető házszabály-módosításról van szó, de mégis ezt a parlamenti műfajt, azt hiszem, egyszerűbbé és egyértelműbbé teszi, úgyhogy arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa ezt az indítványunkat.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)
