DR. GYENES GÉZA
DR. GYENES GÉZA
DR. GYENES GÉZA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A Jobbik az egészségügyi kamarákról szóló törvénnyel kapcsolatosan korábban is kifejtette, hogy egyet fog érteni, és meg fogja szavazni. A módosító indítványaink elég jelentős részét, kettőt csont nélkül, négyet pedig gyakorlatilag kapcsolódó módosítóval, de a kormányzat mégis el tudta fogadni, és ennek nagyon örülünk.
Inkább most azokról a pontokról beszélnék, amit végül is nem fogadtak el, és némileg hiányoljuk, hogy miért nem, illetve problémát látunk benne. Ebből az első a 9. pont, ahol gyakorlatilag a kamarai véleményalkotással kapcsolatos időintervallumot a kormányzat csak szükséges időként említi meg egyrészt, másrészt pedig jelzi, hogy ebben a törvényben nagyon nagy, komoly szerepet szán a szakmai kamarák véleményének kikérésére, megfontolására és egyáltalán a figyelembevételére.
Ehhez képest, ismerve a kamara belső működését, tudom mondani, hogy az úgynevezett időhöz nem kötött véleményezési határidő irreális, hiszen a kamarában, ha egy törvénytervezetet, akár egy miniszteri rendelettervezetet meg akarunk véleményezni, abban az esetben ahhoz, hogy valóban a kamarai testületek demokráciáján végigmenjen, azaz minden területi szervezettől, amennyiben azok ebben a kérdésben véleményüket nyilvánítani akarják, ezt fizikailag megoldjuk, ahhoz minimum 8 nap kell. Ehhez képest a kormány részéről ezt elutasították, mondván, hogy néha a kormány is csak egy-két napot kap a rendeletek véleményezésére. Ha saját maga alkot rendeletet, a parlamenttel szemben mi, a kamara a miniszteri, minisztériumi rendeletet is véleményeztük, akkor nem gondolom, hogy ez a 8 napos határidő kivihetetlen, még kormányrendelet esetén sem, de a törvénynél is nagyon fontos lenne, hogy kitolják. Tehát ezt vitatjuk és ezt problémának látjuk.
A másik három: még a 14., a 29. és a 30. számú javaslathoz szeretnék hozzászólni. Ezekben pedig úgy érezzük, hogy a kamarai testületnek a belső szakmai önkormányzatiságát, amit szintén a kamarai törvény preambuluma is kihangsúlyoz, hogy a kamarai testületek önkormányzatiságának, önállóságának s a többi jegyében alkotják ezt a törvényt, mind a három kifogásolt pontunk ezt nyirbálja meg.
Az egyik: a kamarai tisztségviselők munkabérének megállapításába szól bele a törvény, holott ez is egy olyan dolog, ami gyakorlatilag egyrészt a kamarai munkáltatói jogot sérti, tehát a munkáltatói jogot veszi el értelmetlenül és nem szükségszerűen, másrészt pedig a szakmai önkormányzati jogot veszi el, hogy a kamara saját maga állapítsa meg a testületi döntéssel a mindenkori tisztségviselőnek járó díjazást, vagy éppen, ha főállásban végzik, a fizetését. Ezt mindenképpen sérelmezzük.
A másik kérdés: a minisztérium egyébként felügyeletet gyakorolt az előző kamarai törvények értelmében is a kamara működése felett, és ezt mi helyénvalónak tartjuk, de azt, hogy a minisztérium a kamara egyik bizottságába, nevezetesen a felügyelőbizottságba közvetlen tagot delegáljon tanácskozási joggal, ezzel mindenképpen megint csak az egyik problémánk, hogy megsérti az önkormányzatiságot, másrészt pedig olyan problémánk van, hogy értsék meg a tisztelt képviselőtársaim is, hogy mi a gondunk vagy gondom ezzel: hogyha egy tanácskozási joggal rendelkező személyt, aki történetesen a felettes minisztérium embere, az tesz tanácskozási joga gyakorlása közben javaslatokat, indítványokat, azt nem csupán a tartalma alapján fogják megítélni egy ilyen testületben, hanem a delegált, az előbbiekben kifejtett tényleges státusa fogja meghatározni a testület munkáját, és ezt mi mindenféleképpen sérelmesnek tartjuk. Úgy gondoljuk, hogy a minisztérium felügyeleti jogának a gyakorlására, ami a kamara működésének egészére kiterjed, az eddigi módot kellene alkalmazni, és nem kellene ezt ilyen formában elvenni a kamarától.
Végül pedig a kamarai tagdíjak megállapításával kapcsolatosan nehezményezzük azt, hogy egy kamarai önkormányzatnak gyakorlatilag nem adják meg azt a jogot és lehetőséget, hogy önmaga állapítsa meg a tagdíjat. Hangsúlyozom: tévedés és alaptalan állítás az, hogy a kamarai tagdíj olyan magas lenne, hogy ez kizsákmányolja az orvosokat, hiszen az összes, törvény által létrehozott köztestületi tagságban, kamarai tagságban a legalacsonyabb az orvosi kamarai tagdíj. Nem beszélve arról, hogy a kamarai tagoknak különböző élethelyzetben, szakmai élethelyzettől kezdve egyéb más helyzetekben olyan tagdíjkedvezményeket állapít meg a kamarai alapszabály egyébként is, hogy nem kellene kívülről beleszólni, hiszen akár nullaszázalékos tagdíjat is esetleg el lehet érni, ha olyan helyzetbe kerül az orvos. A fiatal, végző orvos, aki kijön az egyetemről, egyébként sem fizet százszázalékos tagdíjat, tehát ezért is kifogásoljuk, és nehezményezzük azt, hogy a kamarától ezt az önrendelkezési jogot is elvették, illetve korlátozták.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
