DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a kormány elkötelezett a zöldgazdaság fejlesztése mellett. Ha megnézi a Széchenyi-tervet, akkor jól láthatja, hogy a zöldgazdaság-fejlesztési program az Új Széchenyi-terv harmadik legerősebb programja, közvetlenül 140 milliárd forintnyi pályázati összeggel járul hozzá a környezeti állapot javításához, új munkahelyek létrehozásához.
Ugyanakkor engedje meg, hogy egy kicsit ezt a zöldgazdaságot távolabbról is megnézzük. Ha a gazdaságtörténet eddigi menetét figyeljük, akkor egy új gazdasági technológiai paradigma csakis akkor volt sikeres, ha az magától, különösebb külső segítség nélkül is képes volt arra, hogy megállja a helyét a lábával a piacon. Ma például mindenki infokommunikációs gazdaságról és társadalomról beszél, ám kevesen tudják: a hatvanas években, amikor Robert Noyce felfedezte, majd sorozatban kezdte gyártani a mai gazdasági-technológiai paradigma legfontosabb eszközét, a mikrocsipet, a piac egyszerűen nem tudott mit kezdeni vele, azon kívül, hogy mondjuk, a közlekedési lámpák szabályozására próbálták felhasználni.
Noyce azonban nem várt semmiféle állami támogatásra, különleges, kedvezményes árszabályozásra, bármiféle uniós alapelvre, ha úgy tetszik, vagy irányelvre. Saját forrásait kockáztatva egy álló esztendeig egyetlen dollárért árulta a mikroprocesszort. Nos, ez az üzleti húzás sikerrel járt, ma már életünk minden részét a belépőkártyánktól kezdve a laptopjainkon át a mikroprocesszor mozgatja.
(14.30)
Hasonlóképpen meggyőződésem: önmagában egy védett, csupán központi támogatásoktól függő szektor megteremtése nem oldja meg sem a fenntarthatóság problémáját, és érdemben nem segíti a zöldnövekedést sem. A zöldgazdaság is csak akkor képes áttörni a piacon, ha mindenfajta különös szabályozás, uniós vagy állami szubvenció nélkül is versenyképes lesz. Ehhez pedig innováció és fejlesztés kell.
Tisztelt Képviselő Úr! Az Új Széchenyi-terv éppen ezt, a zöldgazdasághoz kapcsolódó innovációt és fejlesztéseket segíti elő. Csak néhányat említve a 2011. március 1-jén megjelenő, legfontosabb pályázatok közül: települési szilárdhulladék-lerakókat érintő rekultivációs programok kiterjesztése 10 milliárd forint értékben; települési szilárdhulladék-lerakókat érintő, térségi szintű rekultivációs programok elvégzése 55 milliárd forint értékben; megújulóenergia-alapú térségfejlesztésre szóló pályázat 6 milliárd forinttal; helyi hő- és hűtésienergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal 10 milliárd forintos pályázati kerettel; megújulóenergia-alapú villamos energia, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometán-termelés 12 milliárd forintos kerettel; épületenergetikai fejlesztések megújulóenergia-hasznosítással kombinálva 8 milliárd forintos kerettel. Tehát amint látható, sok pályázat nyílik meg, és nagyon sok forrással.
Ám az Új Széchenyi-terv, akárcsak elődje, a nyitott tervezés elvére épül. A tervet és a hozzá kapcsolódó pályázatokat a vállalkozókkal, az önkormányzatokkal és a szakmai szervezetekkel együtt dolgoztuk ki, és együtt valósítjuk meg. A nyitott tervezés egyben azt is jelenti, minden további pályázati javaslatot és észrevételt szívesen veszünk. Ám az állam csupán a kezdeti, indító lépésekben segíthet, a zöldgazdaság valódi sikeréhez saját forrásait kockáztató, az ágazatban profitot látó és profitot termelő, innovatív vállalkozásokra van szükség.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
