ROGÁN ANTAL
ROGÁN ANTAL
ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt a napirend előttiek során volt alkalmam végighallgatni a hatályban lévő, illetve a hatályba lépett adórendszer kritikáját, főleg szocialista képviselőtársaim részéről. Ami az ő kritikájukat illeti, itt azért szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat és természetesen a mai közvetítést figyelőket is arra, hogy milyen adópolitikát folytattak azok, akik ezt a kritikát megfogalmazták. Milyen adópolitikát folytattak azok, akik 2006-ban úgy kampányoltak a választásokon, hogy előtte csökkentették az általános forgalmi adót, majd alighogy megnyerték a választásokat, rögtön visszaemelték azt, egyetlenegy lépéssel gyakorlatilag. Ha így nézzük, akkor a háztartások, minden magyar munkavállaló zsebéből egy hónapi jövedelem 4 százalékát véve ki, egyetlen könnyed mozdulattal, természetesen úgy, hogy erről előtte egyáltalán nem tájékoztatták a választóikat.
Ugyancsak szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy az a szocialista oldal, amelyik ezt a kritikát megfogalmazta, az egyébként béremelés tekintetében is egy elég sajátos gyakorlatot folytatott. Emlékezzünk itt csak vissza a meglehetősen jutányos végkielégítéssel elbocsátott BKV-menedzserek újbóli foglalkoztatására. Bár mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy abban az esetben is működött egy adórendszer, csak annak az adórendszernek a mértékegységét másként, nokiás dobozban, illetve - mint ma már tudjuk – whiskysdobozokban fogalmazták meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ezek után az a kritika, ami elhangzik az ellenzéki oldalról, e téren legalábbis erősen hiteltelen, viszont azt gondolom, érdemes foglalkozni azzal, hogy akkor, amikor ezt az adórendszert a parlament tárgyalta, és amikor ennek a részleteit megismertük, akkor természetesen előre tudtuk azt, hogy annak az adórendszernek a kialakítása, amely egy lényegesen kisebb adminisztrációs teherrel jár együtt, amely igazságosabb és versenyképesebb tud lenni, az azzal jár együtt, hogy természetesen az egy kulcs bevezetésénél gondoskodni kell arról, hogy azok a munkavállalók, akiket adott esetben hátrány érhet, hátrányt ne szenvedjenek el 2011-ben. Ennek érdekében született meg egy megállapodás.
Természetesen azt gondolom, hogy azok, akik az adórendszer kritikáját megfogalmazzák, nem véletlenül nem beszélnek arról, hogy Magyarországon minden gyerekes család jól jár ezzel az adórendszerrel, nem beszélnek arról, hogy 650 ezer olyan szülő van, aki gyereket nevel, akinek 2011. január 1-jétől nem kell adót fizetnie. Nem beszélnek természetesen arról, hogy egyébként ennek az adórendszernek az eredményeként némileg javulhat az az igazságtalan helyzet, hogy Magyarországon gyakorlatilag az adófizetők alig 5 százalékának kellett befizetni a személyi jövedelemadóban befizetett forintok túlnyomó többségét, ezzel egyfajta adóelkerülést is eredményezve.
Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor, amikor ez az adórendszer elfogadásra került, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban egy megállapodás is született. Burány képviselőtársam idézte ennek a megállapodásnak egy részét, én szeretném idézni a zárómondatát, mert azt gondolom, hogy ez bír némi jelentőséggel. Ez a zárómondat úgy hangzott, hogy minden feltételre tekintettel, az Országos Érdekegyeztető Tanács 2011-ben, annak kiemelkedő jelentőségét hangsúlyozva, hogy a nettó keresetek nominális szintje az alacsony és közepes kereseti kategóriákban is legalább megőrzésre kerüljön, a munkavállalók bruttó keresetének átlagosan 4-6 százalékos növelését ajánlja a vállalkozási szférában. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiban: Ajánlja!)
Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor ez a megállapodás megfogalmazódott, akkor természetesen azt gondolom, tisztában voltak a munkaadók képviselői azzal, hogy ilyenkor az alacsony és közepes keresetűekre kell elsősorban figyelni. Mindannyian tisztában voltunk azzal, hogy kell idő, amíg átvezetésre kerül egy bérmegállapodás a bérrendszeren keresztül, de azt gondolom, sokunkat meglepetésként ért az, hogy vannak olyan gazdasági szektorok Magyarországon, ahol január 1-jén egyáltalán nem következett be semmilyen béremelés.
Azt gondolom, hogy ez a 4-6 százaléktól igen messze van, és ilyenkor egy kormánynak az is kötelessége, és a kormánypárti képviselőknek is kötelessége, hogy kiálljon a munkavállalók érdekei mellett, akár a munkaadókkal szemben is, pontosan azért, mert egyébként a munkaadók számára a társasági adó csökkentése már 2010. július 1-jétől, és egyébként a tulajdonosok számára az osztalék kedvező kivételének a szabályai is január 1-jétől megváltoztak.
Azt gondolom, hogy ami jó a tulajdonosoknak, az jó kell hogy legyen a munkavállalóknak is, de ezt egységesen kell tudni érvényesíteni.
A Fidesz képviselőcsoportja ennek érdekében hozta létre a bérmonitoring-bizottságot, amelynek ingyenesen hívható zöldszáma, a 06-80/205204 szám a mai naptól működik. (Nyakó István: Melyik parlamenti bizottság ez?) Minden információt… (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiban.) Szocialista képviselőtársaimat én is csendben végighallgattam. Minden információt a bermonitoring@ fidesz.hu címre várunk, és természetesen az állami szférában is össze fogunk gyűjteni minden olyan adatot (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), ami ahhoz szükséges, hogy megállapíthassuk, sikerült-e végrehajtani a kormány által is kezdeményezett bérkompenzációt, vagy további lépésekre van szükség.
Utolsó mondatként hadd nyugtassam meg Burány képviselőtársamat arról…
