DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha azt a kérdést teszi fel, hogy mi értelme az új adórendszernek, akkor, kérem, engedje meg, hogy picit tágítsam a kört és bővítsem a horizontot, és nézzük meg, hogy vajon miért pont Németország szinte az egyetlen ország Európában, amely sikeresen vészelte át a válságot. (Közbeszólások az MSZP soraiban.) Nagyon sok oka van ennek, de van egy nagyon lényeges oka, nevezetesen, hogy Németországban 2003 és 2005 között olyan munkaerő-piaci reformokat vezettek be, amelyek a segélyezéshez és a társadalmi transzferekhez képest vonzóbbá tették a munkajövedelemre támaszkodó életet. Hasonló reformokra készülnek például napjainkban Nagy-Britanniában, ahogy már korábban is említettem.
Mind a sikeres német válságkezelés, mind pedig a friss brit válasz a válságra azt mutatja, hogy a növekedés beindításához két alapvető feltétel szükséges: egyrészt egy olyan adórendszer, amelyben attól, aki többet dolgozik és többet is keres, nem vesz el aránytalanul többet az állam, tehát olyan adórendszer, amely azt teszi lehetővé, hogy megérje dolgozni; másrészt egy olyan munkaerő-piaci politika, ahol a munkajövedelem és a segély között világos különbség húzódik. Magyarországon az egykulcsos arányos személyi jövedelemadó-rendszerrel megtettük az első lépést, és talán a legfontosabb lépés, hogy az adórendszer ne büntesse azokat, akik többet dolgoznak. A munkaerőpiacot érintő változásokat pedig hamarosan a szerkezeti reformok keretében megismerik.
Tisztelt Képviselő Úr! Az arányos, egykulcsos és a családi helyzetet figyelembe vevő személyi jövedelemadó a legelemibb és legtisztességesebb adóelvet szolgálja: mindenki saját képessége szerint adózzon.
Az alacsonyabb jövedelmű ennek megfelelően kevesebbet, a magas jövedelműek ennek megfelelően többet fizetnek. De mindenki fizet adót, a jövedelmével pontosan egyenes arányban. Ez az adórendszer teljesítményre ösztönöz - azt kérdezte, hogy mi az értelme -, hiszen többletmunkával elért magas jövedelemből nem vesz el aránytalanul többet az állam, így megéri többet dolgozni. S aki többet dolgozik, többet is keres. És ez az új adórendszer, többször volt már erről szó, a családokat is támogatja.
Azt kérdezi az interpellációjában, hogy mennyire igazságos. Az adórendszer, továbbra is hangsúlyoznám, nem a szociális egyenlőtlenségek kezelésének eszköze. Nem azért adózunk, hogy adóinkat az állam különböző szempontok szerint szétossza a társadalom tagjai között, aztán még meg is köszönjük az államnak, hogy volt oly kegyes, hogy a mi adóinkból valaki másnak vagy nekünk adtak. Ez egyébként a diktatúra logikája: elveszem valakinek a pénzét, és odaadom másnak (Közbeszólás az MSZP soraiból: A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban ez történt!), utána pedig tapsvihart kérek érte. Így működik a szocialista logika, és eszerint ezt a logikát kéri rajtunk számon.
Úgy gondolom, hogy azért adózunk, mert adóinkért cserébe közjavakat várunk, olyan közjavakat, amelyeket egyenként nem tudnánk előállítani. És könnyű belátni, elvileg közjavakból mindenki azonos mértékben fogyaszt, ugyanakkor nagyon jól látható, hogy az egykulcsos adórendszer mellett is az, aki többet keres, többet fizet ugyanazokért a közszolgáltatásokért.
(14.50)
Ezért mondom, az egykulcsos adórendszer arányos is, igazságos is.
Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen a kormány tudatában van annak, hogy a magánvállalkozásoknál esetenként nettó bércsökkenés is előfordulhatott. Éppen ezért, ahogy már korábban is említettem, a kormány felvette a munkaadói szervezetekkel a kapcsolatot annak érdekében, hogy a 4 és 6 százalék közötti béremelésre vonatkozó ajánlás megvalósuljon.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
