SZEDLÁK ATTILA
SZEDLÁK ATTILA
SZEDLÁK ATTILA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! E törvényjavaslat, amely a köztisztviselők jogállásáról szóló ’92. évi XXIII. törvény módosításáról szól, négy fontos területet ölel fel. Ezek pedig a következők: a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nők nyugdíjba vonulása, a közigazgatási alapvizsga visszaállítása, az alapilletmény-eltérítést szabályozza a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, valamint a politikai vezetők szabadsága.
A törvénymódosítás visszaállítja a közigazgatási alapvizsgát, amely a pályán maradás feltétele lesz. Ennek értelmében a kinevezést követően a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében egy, a középiskolai végzettségűek esetében két éven belül kell a vizsgát teljesíteni. Ellenkező esetben a jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik. Továbbá 2011. szeptember 1-jével hatályon kívül helyezi a közigazgatási versenyvizsgára vonatkozó rendelkezéseket.
A sors furcsa fintora volt, hogy a szocialista-liberális kormány szóvivője ugyanazon a napon jelentette be a közigazgatási létszámstopot, amikor meghirdették a közigazgatási versenyvizsgát. A versenyvizsga célja elvileg az volt, hogy a jelentkezőket megszűrjék abból a célból, hogy rendelkeznek-e a közigazgatásban szükséges műveltséggel.
Az öt tárgykör: a társadalom és a társadalmi együttélés alapfogalmai, alkotmányos és jogi ismeretek, közigazgatási ismeretek, gazdasági és pénzügyi ismeretek, valamint emberi jogi, etikai és adatkezelési ismeretek voltak. Ezekhez a tárgykörökhöz letölthető tansegédletet biztosítottak, de lehetőség volt közel 40 ezer forintért tanfolyamra beíratkozni. A vizsgáztatásért a köztisztviselői illetményalap 50 százaléka, akkor közel 20 ezer forint volt, amit be kellett fizetni, amit persze visszakaptak, ha sikeresen el tudtak helyezkedni a pályázók.
(9.10)
Dupla vagy semmi a köztisztviselői karba való bejutás.
A pályakezdőknek még nincs keresetük, így rájuk nézve megterhelő lett volna a tanfolyam díja és a vizsgadíj is, nem beszélve arról, hogy az álláspályázatokra döntően postai úton lehetett jelentkezni, így a másolási díjak is őket terhelték, ahelyett, hogy az egyszerűbb e-közigazgatási, e-mailes rendszert tették volna. Kritikusan szemlélték a közigazgatásban dolgozók is, hiszen nekik bőven van releváns tapasztalatuk, amely a józan ész szerint is hasznosabb a sikeresen letett versenyvizsgánál. De kritikával éltették - okkal - a frissen vizsgázott jogászok is, hiszen az ő tudásuk nagyobb a megkövetelt tananyagnál, így számukra feleslegesnek tűnhetett egy újabb szűrő beiktatása.
Ha jól vizsgázik, és a későbbiekben a közigazgatás foglalkoztatja őt, akkor ráadásként még a vizsgaköltséget is visszakapja. Ellenben azok, akik vizsgáznak, ám nem kapnak állást, semmivel sem vigasztalódhattak. Dupla vagy semminek hívják ezt a szerencsejátékokban.
Tisztelt Ház! A kötelező versenyvizsga nagyon ellentmondásos szabály volt, hiszen azokkal tetették le, akik még nem is voltak köztisztviselők, tehát saját pénzükből meg kellett előlegezniük a vizsgaköltséget. Mi visszaállítjuk a korábbi szabályt. Ha valakit felvettek köztisztviselőnek, akkor bizonyos időn belül közigazgatási alapvizsgát kell tennie, majd utána közigazgatási szakvizsgát is tehet. Ezekhez a vizsgákhoz pedig magasabb bérek társulnak. Tehát a közigazgatás minőségét akarjuk javítani a vizsgarendszerrel, és nem a beléptetést akarjuk megszűrni úgynevezett versenyvizsgával.
Az alapvizsga ismételt bekerülése szükségessé teszi a vizsgarendszer összehangolását. Erre tekintettel a módosítás a közigazgatási szakvizsga letételének feltételeként határozza meg a korábbiaknak megfelelően a közigazgatási alapvizsga meglétét.
E törvény módosítása a politikai vezetők szabadságának mérséklésére tesz javaslatot. Eszerint a kormány tagjai és az államtitkárok az eddigi 40 nap szabadság helyett 20 napra számíthatnak. A törvénymódosítással egy újabb, a politikai vezetők érinthetetlenségéről szóló tabu dől le. Az Országgyűlés már korábban elfogadta a közszférában a kétmillió forintos bérplafont, a milliós végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót, a közjogi méltóságok 13. havi juttatásának eltörlését.
A fenti indokokat figyelembe véve kérem az ellenzéki képviselőket, fontolják meg az elhangzottakat, s támogassák a törvényjavaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
