CSAMPA ZSOLT
CSAMPA ZSOLT
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi miniszter úr 2011. február 2-án terjesztette be az Országgyűlés elé a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló T/2229. számú törvényjavaslatot.
A javaslat fontosságát az indokolja, hogy a Magyar Köztársaság immáron a több mint tízéves NATO-tagságból kifolyólag számos olyan szövetségi programban vesz részt, melynek révén hazánk területén külföldi katonai állomány állomásozhat. E speciális helyzetet három nemzetközi szerződés szabályozza.
Az első az észak-atlanti szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló megállapodás, a második az észak-atlanti szerződés részes államai és a Békepartnerség más részt vevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló megállapodás, a harmadik pedig az észak-atlanti szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról 1952. augusztus 28-án, Párizsban aláírt jegyzőkönyv. E három nemzetközi megállapodásnak azonban csupán egyes rendelkezései tekinthetők önmagában is végrehajthatónak, így a nemzetközi megállapodások maradéktalan végrehajtatása további belső jogi jogalkotási feladatot igényel. Ezen okok miatt vált szükségessé a T/2229. számú törvényjavaslat megalkotása.
A javaslatnak két fő célja van: egyrészről az említett nemzetközi megállapodások végrehajtásához kapcsolódó magyar szabályozás hiányosságainak pótlása, így a teljes körű végrehajtásuknak az elősegítése; másrészt a javaslat bevezeti a hazánkban állomásozó külföldi haderők, nemzetközi katonai parancsnokságok és azok tagjainak egységes nyilvántartási rendszerét. E kezdeményezés egyrészt nemzetbiztonsági érdekeket szolgál, amely emellett a megalapozását is jelenti azon mentességeknek, amelyek elengedhetetlenek a tartósan a Magyar Köztársaság területén állomásozó külföldi haderők állományának és hozzátartozóik megfelelő életkörülményének biztosításához.
Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat részleteibe tekintve megállapíthatjuk, hogy a szabályozás fontos, a törvényjavaslattal összefüggő alapfogalmak meghatározására törekszik. Meghatározásra kerül benne így többek között a katonai és a polgári állomány fogalma, amely a külföldi haderőknél katonai szolgálati viszonyban álló személyeket, valamint a haderők által alkalmazott polgári személyeket és hozzátartozóikat jelenti. A nemzetközi katonai parancsnokságot olyan szervezetként definiálja, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában és a közös védelemben érintett nemzetközi szervezetek által vagy többnemzeti együttműködésben, nemzetközi szerződéssel felállított nemzetközi katonai parancsokságként működik.
A hozzátartozó fogalmát is fontos volt e törvény keretei között definiálni. A gyakorlatban ugyanis nemcsak a házastárs minősül hozzátartozónak, hanem az általa eltartott gyermek, ideértve a vér szerinti, az örökbe fogadott, a nevelt vagy a mostohagyermek is, amennyiben a külföldi fegyveres erő állománytagjával magyarországi közös háztartásban él. Ez a fogalomtisztázás azért lényeges, mert a javaslatnak számos olyan rendelkezése van, amely a hazánk területén állomásozó külföldi állományok hozzátartozóit is érinti.
A javaslat egyik jelentős része olyan alkotmányjogi kérdéseket rendez, amelyek a nemzetközi szerződésekben nem minden részlet tekintetében vannak szabályozva. Hiszen minden fogadó állam saját szuverenitásából eredő belső joga meghatározni, hogy mely feltételek teljesülése esetén engedi a területére szolgálati céllal más államok fegyveres erejének tagját.
Tisztelt Országgyűlés! Az általunk most tárgyalt törvényjavaslatnak talán az egyik legfontosabb rendelkezése egy nyilvántartási rendszer létrehozása. Ezen rendszer a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig tartózkodó külföldi állományról, illetve haderőkről és a nemzetközi katonai parancsnokságok állományáról tartalmazna pontos és mindig naprakész adatokat.
Ezen nyilvántartási rendszer létrehozatalára azért van szükség, mivel a nyilvántartás alapján lehetségessé válna egy olyan igazolvány kiállítása, amellyel az említett állomány tagja azon túl, hogy igazolni tudná magát a magyar hatóságok előtt, az őt megillető mentességeket is igénybe tudná venni. Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy ezen igazolvány biztosítaná a jogállás megfelelő igazolását.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hazánk területén nagyobb létszámban állomásozó külföldi haderők jelenléte kihatással lehet a Magyar Köztársaság honvédelmi és nemzetbiztonsági védelmére is. A létrehozandó nyilvántartás azokat az adatokat is tartalmazná, amelyek szükségesek az előbb említett védelem biztosításához.
A külföldi haderőket is megilleti ugyanakkor a nemzetbiztonsági célú védelem, mivel a mindenkori befogadó állam kötelezettsége a területén állomásozó külföldi haderők biztonságának szavatolása. E feladat ellátása megfelelő nyilvántartás nélkül nem lehetséges. A javaslat részletesen tartalmazza a nyilvántartásban tárolt adatok kezelésének, nyilvánosságának, illetve más állami szerv részére történő átadásának szabályait. Lényeges eleme az adatkezelésnek továbbá, hogy nem nyilvános, és csak meghatározott szervek megnevezett céllal tekinthetnek be annak adattartalmába.
A javaslat rögzíti továbbá a külföldi haderő használatában lévő objektumok fegyveres őrzése során alkalmazható fegyverhasználati szabályokat, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításával lehetővé teszi, hogy az igazolvánnyal rendelkező külföldi állomány tagja a saját ideiglenesen behozott gépjárművét magyar rendszámmal láthassa el, és forgalomba helyezés esetén mentességet élvezzen.
(11.30)
A javaslat azonban a mentesség kereteit és korlátait is szabályozza. Ilyen korlátozásnak minősül például az, amikor a külföldi fegyveres erők tagja mégis el kívánja idegeníteni Magyarországon az általa behozott gépjárművet, mert ebben az esetben a regisztrációs adót köteles megfizetni. Fontos eleme továbbá a javaslatnak, hogy rögzíti: más állam katonai vagy egyéb bíróságot a Magyar Köztársaság területén tagjának büntetőjogi vagy fegyelmi felelősségre vonása érdekében nem hozhat létre.
Összességében elmondható, hogy a törvényjavaslat olyan szabályozást alakít ki, amely a hazánk területén tartózkodó külföldi katonai állomány jogállásának valamennyi fontos kérdését átfogja, és megteremti hazánk nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalan végrehajtását. Megítélésem szerint a törvényjavaslat a nemzetközi és szövetségi elvárásoknak teljes mértékben megfelel, és figyelembe veszi az állam szuverenitását.
Az elmondottak alapján kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
